Húsvétra készülünk Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében is

20:00: Húsvétkor föntről is locsolnak majd

– Az elkövetkező három napban 25–40 mm csapadék várható, amely a hegyvidéken inkább havas eső, hó formáját ölti.

A Felső-Tisza vidékén ez várhatóan akár több méteres vízszint-emelkedést is okozhat, de az árvízvédelmi készültségi szintet meghaladó vízszintet ettől nem várunk – mondta érdeklődésünkre Lucza Zoltán, a FETIKÖVÍZIG osztályvezetője.

15:50: Ne üljünk volán mögé ittasan!

A húsvéti ünnep a családi összejövetelek, a vendéglátások időszaka. Szép szokás, amikor a férfiak elindulnak meglátogatni hölgy rokonaikat, ismerőseiket, és a hagyományoknak megfelelően locsolkodással kedveskednek nekik. A hölgyek e kedvességet piros tojással, szíves vendéglátással viszonozzák. Sajnos, nem ritka, hogy alkoholtartalmú italokkal kínálják a gépjárművezetőket is.

Bár a KRESZ egyértelműen előírja, hogy csak az vezethet járművet, aki nem fogyasztott alkoholt, húsvétkor hajlamosak erről megfeledkezni az emberek, a tiltás ellenére még mindig elég gyakran ülnek autóba, és okoznak kisebb-nagyobb balesetet.

Az előző évekhez hasonlóan a húsvéti napokon közúti ellenőrzéskor kiemelt figyelmet fordít az ittas járművezetők kiszűrésére, valamint a biztonsági öv használatára a rendőrség és a polgárőrség.

A mentőknél is jellemző az „ünnepi készülődés”: az elmúlt évek tapasztalatai alapján kisebb balesetek miatti és ittassággal összefüggő riasztásokra számolnak.

13:25: Ünnepek királyi ünnepe, s az ünnepélyek ünnepélye

„... ünnepek királyi és uralkodói ünnepe, s az ünnepélyekünnepélye…” Így fogalmaz a húsvétról a feltámadási szertartás kánonja.

– A húsvét az az ünnep, amelyben minden ünnep gyökerezik, amelyből minden örömünk fakad, amely legyőzi minden félelmünket és kishitűségünket – sommázott Dalanics Zoltán vásárosnaményi görög katolikus parókus. – A húsvét megszabadít minden kicsinyességtől, szürkeségtől és úgy láttatja az embert, ahogyan csak az önmagát feláldozó Isten szemlél bennünket. A húsvétban Isten mérhetetlen szeretete nyilvánul meg és válik mindenki számára érzékelhető valósággá. Az önmagát értünk feláldozó Krisztus igazi örömünnepe a feltámadás. Az Atya egyszülött Fia iránt érzett szavakkal el nem mondható szeretetének ünnepe, a feltámadás. Nekünk, embereknek pedig magát az életet jelenti.

Számomra a húsvéthoz hozzátartozik a böjt, az önmegtagadás, a gyengeségeinkkel való küzdelem ideje, a virágvasárnap gondtalan öröme és gyermeki boldogsága, de elválaszthatatlanul a nagypéntek minden kínszenvedése is. Krisztus megcsúfolása, keresztre feszítése, kínszenvedése és halála, amellyel kiengesztel bennünket az Atyával. Maga a Mindeneket Teremtő Isten szenved értünk, mindannyiunkért személy szerint. Hozzátartozik a nagyszombat síri nyugalma, amelynek csendjében átgondolhatjuk minden tettét az életünknek. De hozzátartoznak önnön nagypéntekjeink, virágvasárnapjaink és nagyszombatjaink is, mikor saját életünkben követjük a húsvét felé tartó Krisztust. S az út végén ott van a feltámadás hajnala, a húsvétvasárnap csodája, halált legyőző ereje, az eget a földdel összekötő ünnepe. Ebbe kapcsolódunk bele a templomi szertartások végzésével, otthoni készülődéseinkkel, mikor elkészítjük a hagyományos ételeket, mikor megsütjük a pászkát. De az igazi ünnepet Isten ajándékozza nekünk.

13:15: Nagyszombat a feltámadás jegyében zajlik. Az esti körmenetek, a templomokban az új tűz gyújtása, mely Jézus és egyben a remény jelképe, azt adja hírül, hogy Jézus feltámadt, a megváltás közel van. Este visszajönnek a harangok is Rómából.
A feltámadás napja húsvétvasárnap. Sok országban szokás e napon a napfelkeltét egy magas hegy tetején várni, mert a felkelő nap Krisztusfeltámadásának bizonyítéka. A húsvéti tojás ajándékozása sok országban e napon történik, nálunk a hétfői locsoláshoz tartozik. A hagyományos sonkát már szombat este, a böjt lezárásával megkezdik. Vasárnap a sonka mellé tojást, tormát fogyasztanak. E nap ünnepi étele a bárány.
Húsvét másnap Európa-szerte a játék, a vidámság napja. Magyarország egyes vidékein e napot vízbevető hétfőnek is hívják, mert e nap a locsolás napja. A lányokat régen kivonszolták a kúthoz, s vödör vízzel leöntötték, vagy a patakhoz vitték, s megfürdették. A locsolás, az ősi termékenységvarázsló és megtisztuló rítusban gyökerezik. A mondai magyarázat szerint Jézus sírját őrző katonák vízzel öntötték le a feltámadást felfedező, ujjongó asszonyokat, így akarták elhallgattatni őket. A locsolás ma is elterjedt szokás, kissé szelídebb formában, hiszen ma már kölnivízzel locsolnak a fiúk, férfiak.

- Sipos Béla, Kovács Bertalan, Palicz István -