Erősek a gyökerek Bashalmon

A délelőtti órákban békés a Tiszaeszlárhoz tartozó Bashalom. Helybelit nemigen látni, csupán a mobilpostást, aki autójával félrehúzódva adminisztrációs munkákat végez. Csendesek az utcák, csupán az iskolának otthont adó Pongrácz-kastélyból szűrődik ki zaj. A futballpálya melletti farönkök arról árulkodnak, nem is olyan régen még fűrész zajától volt hangos a környék. Az egyik mellékutca házainál már többen dolgoznak, a kellemes napsütés kicsalja az embereket. Egy néni a kertjében gereblyéz. Hiába szólítom meg, elutasít, nem akar az újságban szerepelni.

Jóni Jánosné már készségesebb, a favágást hagyta abba a kedvemért. Tibor unokájával kijön a kapuhoz, s mesél az életéről, Bashalom mindennapjairól.
– Itt születtem Bashalmon 1948-ban. Enegem minden ideköt – eleveníti fel a múltat. – Az általános iskolát a Pongrácz-kastélyban végeztem el, utána Nyíregyházán tanultam tovább, gumiipari szakmunkás lettem. A munkahelyem a gumigyár lett, 25 éven keresztül dolgoztam a kempingüzemben. Minden nap bejártam a megyeszékhelyre, s vittem a két lányomat is a 6. Sz. Általános Iskolába, amely ott volt az állomásnál. Egy műszakban dolgoztam, függetlenített csoportvezető voltam. A férjem demecseri származású volt, 1974-ben házasodtunk össze. Ő költözött ide Bashalomra, hamar megszerette ezt a kis települést. Demecserben is focizott, s itt Bashalmon is. Sajnos, pár hónapja meghalt, egyedül maradtam. Úgy gondolom, fiatal koromban is voltak nehézségek, s most is vannak. Hogy mi található Bashalmon? Van három kis élelmiszerüzlet. A postát megszüntették, most mobilposta van. Található még óvoda és alsó tagozatos iskola. A munkahely mindig gondott jelentett. Valamikor volt itt kosárfonás, de aztán megszűnt. Akinek munkahelye van, az Nyíregyházára jár be dolgozni. Sok gyermeket is bevisznek a városi iskolába a szülők. Úgy hallottam, a tiszaeszlári önkormányzat azt szeretné, ha ezek a gyermekek is Eszláron tanulnának.

– Régen volt egy kis földünk, azon termeltünk búzát, répát, kukoricát, de meggazdagodni nem lehetett belőle. Nem volt nagy föld, hiszen hatan voltunk testvérek, s a férjeméknél szintén hat gyermek volt, vagyis szülői segítségre egyik oldalról sem számíthattunk. Két lányom van. Az egyik Rakamazon él, a másik pedig a családjával most nálam lakik. Beköltöznek Nyíregyházára, hiszen mind a ketten ott dolgoznak. Majd megszokom az egyedüllétet. Hív mind a két lányom, hogy menjek hozzájuk. Egyelőre maradok, hiszen minden ideköt, erősek a gyökerek. Négy unokám van. Ha én is elköltözöm innen, akkor vajon hol nyaralnának? Ha már a kerttel sem bírok, majd költözöm.

- M. Magyar László -