A trófea, amely minden labdarúgó álma

A Cristiano Ronaldo, Messi, Manuel Neuer hármasnak maradt esélye az Aranylabdára.

A hónap első felében három főre szűkült az Aranylabda-aspiránsok száma. Összeállításunkban visszatekintünk a trófea létrejöttére, megemlékezünk a magyar győztesről, valamint a jövő évi esélyeseket is szemügyre vesszük.

A története

A France Football szerkesztőségének fejéből pattant ki az Aranylabda ötlete, amelyet 1956-ban ítéltek oda először az angol Sir Stanley ­Matthewsnak. Hosszú évtizedeken keresztül csak európai labdarúgó nyerhette meg a díszes trófeát. A szabályokon először 1995-ben finomítottak, ettől az évtől bármely, az öreg kontinensen szereplő játékost díjazhattak. Az első nem európai győztes titulust a libériai George Weah birtokolja. Fontos mérföldkő az Aranylabda történetében 2007, amikor már nem volt feltétel sem az európai származás, sem az európai csapathoz tartozás. Négy évvel ezelőtt a díjat összevonták a FIFA év játékosa címmel, napjainkban a FIFA Aranylabda nevet viseli.

Érdekes számadatok

Tizennyolc ország labdarúgója kapott eddig Aranylabdát, ez a szám január után sem változik, hiszen portugál, argentin, illetve német díjazott is volt már. A legtöbb Aranylabdát az otthoni vitrinben Leo Messi tárolhatja, az argentin sportolónak eddig négyszer ítélték oda. A ranglistán mögötte a Cruyff, Platini, Van Basten trió áll három-három elsőséggel. A nemzetek közti összevetést figyelve elmondhatjuk, hogy Németország és Hollandia a listavezető hét-hét Aranylabdával.

A klubcsapatok között az FC Barcelona számít etalonnak, a katalán gigász tíz alkalommal ünnepelhette aranylabdás játékosát.

A magyar győztes

1967-ben nyert először és mindeddig utoljára hazai labdarúgó Aranylabdát, Albert Flórián személyében. A Császár becenevű játékos a Ferencváros korszakos egyéniségeként négyszer ünnepelhetett bajnoki címet, emellett felemelhette a Magyar Kupa (akkoriban Magyar Népköztársasági Kupa néven futott a sorozat) serlegét, tagja volt a Vásárvárosok Kupája-győztes csapatnak. Albert a magyar válogatottal is sikeres volt, olimpián, illetve Európa-bajnokságon akasztottak bronzérmet a nyakába. Egyéni elismerései közül kiemelendő, hogy meghívták a világválogatottba, valamint az 1962-es vb-n négy góljának köszönhetően társgólkirály lett. Albert Flórián 70 évesen, 2011 októberében távozott az élők sorából. Az FTC új stadionja előtt bronzszoborral emlékeznek a kiváló labdarúgóra.

Három királyok

Lionel Messi ötödször, Cristiano Ronaldo harmadszor, esetleg Manuel Neuer először kaparintja meg az Aranylabdát? Erre a kérdésre kapunk majd választ a zürichi átadó ünnepségen január 12-én.

Neuer esélyeiről Gigi Buffon nemrégiben nyilatkozott, az olasz válogatott szerint hiába nyert világbajnokságot kollégája, egy kapusnak szinte emberfeletti teljesítményt kell nyújtania a trófeáért. Érdekesség, hogy hálóőrnek eddig csupán egyszer ítélték oda a kitüntetést, 1963-ban a szovjet Lev Jasint díjazták. Neuer a nyári világbajnokságon megbízható teljesítményt nyújtott a német kapuban, fontos szerepet vállalt az aranyéremben, az Algéria elleni nyolcaddöntőben többször védőket megszégyenítő tisztázással vétette észre magát.

Cristiano Ronaldo a Real Madriddal BL-győzelmet ünnepelhetett idén, a királyiak 10. legrangosabb európai kupasikeréből – tizenhét góljának hála – oroszlánrészt vállalt. Sokan a portugált tartják topfavoritnak, annak ellenére, hogy a világbajnokságra nem tudta átmenteni madridi formáját.

Messi klubcsapatával jelentősebb trófea nélkül zárta a 2013–2014-es szezont, ellenben az argentin nemzeti csapattal egészen a fináléig menetelt a brazíliai világbajnokságon. Bár a döntőt elbukta az Albiceleste, sokak meglepetésére Messi kapta a torna legjobbjának járó díjat. Manapság két „szakállas” rekord megdöntése miatt került a sportlapok címlapjára, a dél-amerikai zseni jelenleg a spanyol bajnokság, illetve a Bajnokok Ligája történetének legeredményesebb labdarúgója.

HBN-BÁ