2022.12.27. 07:11
Oroszország a felperzselt föld taktikáját alkalmazza
307. napja tart a háború a szomszédban.
Ukrán katonák páncélozott harcjárművel a kelet-ukrajnai Donyecki területen fekvő Bahmut környékén az Ukrajna elleni orosz háború alatt, 2022. december 22-én
Forrás: MTI/AP
Fotó: Libkos
Cikkünk frissül!
Giorgia Meloni meghívta Rómába az ukrán elnököt
A római jobboldali kormány teljes támogatásáról biztosította Volodimir Zelenszkijt Giorgia Meloni, aki telefonon egyeztetett az ukrán elnökkel kedden az olasz miniszterelnöki hivatal közlése szerint.
Giorgia Meloni továbbra is teljes támogatást ígért Kijevnek politikai, katonai, gazdasági és humanitárius téren, az energetikai infrastruktúra helyreállításában, valamint az ország újjáépítésében.
A római kormányfő maximális elkötelezettségéről biztosította a kijevi elnököt az "ukrán nép számára igazságos béke" elérése érdekében.
Giorgia Meloni megerősítette, hogy a következő időszakban Kijevbe akar utazni, és meghívta Rómába Volodimir Zelenszkijt. Az ukrán elnök a háború kirobbanása óta egyszer hagyta el országát, amikor most decemberben Washingtonba utazott.
A miniszterelnöki hivatal közleménye hangsúlyozta, hogy Giorgia Meloni miniszterelnökként most beszélt második alkalommal Zelenszkijjel. Először október 28-án tárgyaltak telefonon.
Az ukrán elnök a közleményt megelőzve Twitter-fiókján mondott köszönetet Giorgia Meloninak a szolidaritásért, valamint a római kormány újabb tízmillió eurós segélycsomagjáért. Zelenszkij utalt rá, hogy Róma új légvédelmi rendszerrel készül segíteni Kijevet. Hozzátette, a békemegoldásról is egyeztettek.
Súlyos károk az ukrán infrastruktúrában
Ukrajnában az orosz-ukrán háború kezdete óta 702 darab a kritikus infrastruktúrát képező különböző létesítmény - köztük gázvezetékek, a villamosenergia-hálózat részét képező transzformátorok, erőművek - sérült meg.
A jelenlegi helyzettel kapcsolatban Szergej Kovalenko, az ukrán DTEK holdinghoz tartozó energetikai vállalat, a YASNO vezetője azt mondta, hogy
az áramellátás szempontjából Kijevben a legnehezebb a helyzet, ahol a transzformátorok 60 százaléka nem működik.
Az ukrán főváros közigazgatása figyelmeztette a helyi lakosokat, hogy a városban az egész télen előfordulhatnak hosszabb-rövidebb áramkimaradások, korlátozások.
Fotós: Roman Pilipej / Forrás: MTI/EPA
Az ukrán vezetés az USA-tól kért eszközöket, hogy helyreállíthassák az áramellátást az országban - írja az iz.ru.
Az olajárplafon bevezetése elleni intézkedésekről hozott rendeletet Putyin
Aláírta Vlagyimir Putyin orosz elnök azt a rendeletet, amely különleges gazdasági intézkedéseket léptet életbe arra válaszul, hogy nyugati államok árplafont vezettek be az orosz kőolajtermékekre és kőolajra.
A vonatkozó dokumentumot kedden a hivatalos jogi információk portálján tették közzé.
A február 1-jén hatályba lépő és 2023. július 1-jéig érvényes rendeletben Putyin megtiltotta a "plafonáron" történő olajszállítást. Az elnök kizárta az olajeladást külföldi vevőknek abban az esetben is, ha a szerződés árrögzítési mechanizmust alkalmaz. A tilalom meghosszabbításáról az orosz kormány dönthet majd.
Orosz kőolaj és kőolajtermékek szállítása az árplafont bevezető országokba kizárólag az orosz elnök külön döntése alapján lesz lehetséges. Általánosságban a rendelet végrehajtásának rendszeres ellenőrzése az energiaügyi minisztérium feladata.
A dokumentum szerint az intézkedéseket "az Egyesült Államok és a hozzá csatlakozott külföldi államok és nemzetközi szervezetek barátságtalan és a nemzetközi joggal ellentétes cselekedeteivel összefüggésben", valamint Oroszország nemzeti érdekeinek védelmében vezetik be.
Fotós: Szergej Fagyejcsev / Forrás: MTI/EPA/Szputnyik/Orosz elnöki sajtószolgálat
Alekszandr Novak orosz miniszterelnök-helyettes a múlt héten jelezte Moszkva készségét arra, hogy - válaszul az orosz energiahordozókra vonatkozó árplafon bevezetésére - részlegesen, napi 500-700 ezer hordóval csökkentse az olajkitermelést, ami az összmennyiség öt-hét százaléka.
A nyugati országok olajszankciói december 5-én léptek életbe: az Európai Unió leállította a tengeri úton szállított orosz olaj átvételét, a legfejlettebb országok (G7), Ausztrália és az EU pedig hordónként 60 dolláros árplafont szabott meg a tengeri szállítmányokra. Ennél drágább olajat szállítani vagy biztosítani tilos.
Lengyelország két megfigyelőműholdat szerez be Franciaországtól
A lengyel hadsereg két megfigyelőműholdat szerez be Franciaországtól, az erről szóló szerződést kedden Varsóban írta alá Mariusz Blaszczak lengyel kormányfőhelyettes, nemzetvédelmi miniszter és Sébastien Lecornu francia védelmi miniszter.
A szerződés aláírását követő közös sajtóértekezleten Blaszczak elmondta: a francia Airbus cég optikai technológiájával rendelkező két műholdat a lengyel hadsereg 2027-ig szerzi be. Már a szerződés aláírását követően viszont elérhetővé válnak Lengyelország számára a francia műholdhálózat által nyert adatok - tette hozzá a lengyel politikus.
Aláhúzta: a műholdas megfigyelés növeli a lengyel hadsereg elrettentő képességeit, és bővíti a katonai és civil riasztórendszer lehetőségeit is.
Lecornu a NATO keleti szárnyának erősítésével hozta összefüggésbe a tervezett beruházást.
Bejelentette emellett: szerdán Kijevben Olekszij Reznyikov ukrán védelmi miniszterrel találkozik, és az Ukrajnának nyújtandó támogatásról, egyebek mellett a katonák kiképzéséről egyeztet vele.
Donyeck környéki előrenyomulásról számolt be az orosz katonai szóvivő
Donyeck körzetében az orosz hadsereg offenzívája során legyőzte az ukrán 79. ejtőernyős rohamdandárjának egységeit, megsemmisítve mintegy hatvan katonát, három gyalogsági harcjárművet és hét egyéb járművet – jelentette ki Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a keddi hadijelentést ismertetve.
A tábornok szerint az ukrán fegyveres erők a harci cselekmények következtében „Kupjanszk irányában” mintegy harminc katonát, két páncélozott harcjárművet és három egyéb járművet, „Liman irányában” több mint negyven katonát, négy páncélozott harcjárművet és két kisteherautót, a donyecki régió déli részén pedig négy páncélozott harcjárművet és két kisteherautót veszítettek.
Az orosz rakéta- és tüzérségi erők Kramatorszk közelében csapást mértek az ukrán 80. ejtőernyős támadó dandár tartalék vezetési pontjára, továbbá 67 tüzérségi egységre és tüzelőállásra, valamint 89 élőerő- és hadfelszerelés-összpontosulásra. Megsemmisítettek egyebek között két amerikai gyártmányú M777-es tarackot, egy Uragan és két Grad sorozatvetőt, két 2C1 Gvozgyika önjáró tarackot, négy Mszta-B és két D-20-as löveget. Az orosz légvédelem lelőtt három ukrán drónt, két Uragan-lövedéket, valamint három amerikai gyártmányú HARM radarelhárító rakétát.
Forrás: MTI/AP/Libkos
Az orosz védelmi minisztérium összesítése szerint az ukrán fegyveres erők a háború kezdete óta 352 repülőgépet, 192 helikoptert, 2734 drónt, 399 légvédelmi rakétarendszert, 7267 harckocsit és egyéb páncélozott harcjárművet, 947 sorozatvetőt, 3729 tüzérségi löveget és aknavetőt, valamint 7779 speciális katonai járművet veszítettek.
Az orosz ellenőrzés alá került területek több településéről jelentettek ukrán tüzérségi támadást a helyi hatóságok. A RIA Novosztyi hírügynökség orosz szervezetektől kapott tájékoztatásra hivatkozva azt írta, hogy külföldi „zsoldosok” agyonlőttek egy orosz kapcsolatokkal meggyanúsított házaspárt a Herszon megyei Beriszlav városban, amelyet az ukrán hadsereg visszafoglalt.
Robbanások voltak Odessza térségében
Az ukrán sajtó robbanásokról számolt be az odesszai régióban, ami arra utal, hogy a légvédelem működik.
Korábban egész Ukrajnában légiriadót jelentettek be. Ez több mint egy órája tart.
Az ukrán csapatok rakétákat lőttek Jaszinovatajára
Az ukrán katonák öt lövedéket lőttek ki a Donyecki Népköztársaságban található Jaszinovatajára – jelentette az ukrán háborús bűnökkel kapcsolatos kérdéseket ellenőrző és koordináló közös központ DPR képviselete.
Lavrov: teljesíteni kell Moszkva javaslatait, különben az orosz hadsereg oldja meg a kérdést
Teljesíteni kell Moszkva Kijevhez intézett javaslatait, különben az orosz hadsereg fogja megoldani a problémát – jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a TASZSZ hírügynökségnek adott, kedden közölt interjújában.
„Javaslataink, amelyek a rezsim (az ukrán kormány) által ellenőrzött területek demilitarizálására és nácitlanítására, az Oroszország, beleértve az új területeink – a Donyecki és a Luhanszki Népköztársaság, Herszon és Zaporizzsja megye – biztonságát fenyegető veszélyek megszüntetésére vonatkoznak, jól ismertek az ellenség előtt. Csak egy dolgot kell megtennie: önként és jóhiszeműen teljesíteni őket. Egyébként az orosz hadsereg fogja megoldani a problémát” – mondta az orosz diplomácia vezetője.
Lavrov szerint a helyzet ellenőrizhetetlenné válásának kockázata továbbra is nagyon magas.
„Fontos, hogy elejét vegyük a katasztrófának” – mondta Lavrov, emlékeztetve a november 15-i incidensre, amikor egy lengyel területen becsapódott ukrán rakétát Volodimir Zelenszkij ukrán elnök megkísérelt orosznak beállítani.
„Ami a konfliktus időtartamát illeti, a labda a rezsim és a mögötte álló Washington térfelén van. Bármelyik pillanatban véget vethetnek az értelmetlen ellenállásnak” – nyilatkozott a miniszter.
Fotós: Mihail Mecel / Forrás: MTI/EPA/Szputnyik/Kreml pool
„A kollektív Nyugat országai és az általuk irányított Zelenszkij fellépése azt bizonyítják, hogy az ukrán válság globális jellegű. Már nem titok, hogy az Egyesült Államok és NATO-szövetségeseinek stratégiai célja az Oroszország felett a harctéren aratott győzelem, egy olyan mechanizmus, amellyel jelentősen meggyengíthetik vagy akár el is pusztíthatják országunkat” – vázolta világpolitikai helyzetértékelését Lavrov.
„A forró konfliktus fő haszonélvezője az Egyesült Államok, amely igyekszik mind gazdasági, mind katonai-stratégiai szempontból a lehető legnagyobb hasznot húzni belőle. Washington egyúttal egy fontos geopolitikai feladatot is megold: az Oroszország és Európa közötti hagyományos kapcsolatok megszakítását, még jobban alárendelve magának európai csatlósait” – mondta.
A külügyminiszter szerint Washington mindent elkövet a konfliktus elnyújtása és súlyosbítása érdekében, amelynek a NATO-országok tényleges részeseivé váltak az ukrán fegyveres erők támogatásával.
Lavrov szerint az orosz vezetés, ellentétben a volt brit kormányfővel és a névtelenül nyilatkozó Pentagon-illetékesekkel szemben, sohasem fenyegetőzött nukleáris fegyver ukrajnai bevetésével.
„Mi teljesen másról beszélünk. Arról, hogy a Nyugat hazánkkal szembeni teljes feltartóztatási politikája rendkívül veszélyes. Fennáll a kockázata annak, hogy a nukleáris hatalmak közvetlen fegyveres összecsapásába torkollik” – hangoztatta.
„Mi pontosan erre figyelmeztetünk, és ismételjük újra és újra, hogy egy nukleáris háborúnak nem lehetnek győztesei, és ilyet soha nem szabad elindítani” – tette hozzá.
Szergej Lavrov újból felszólította a Nyugatot, hogy tanúsítson maximális önmérsékletet ezen a rendkívül érzékeny területen. A nukleáris kockázatok minimalizálása érdekében fontosnak nevezte, hogy az atomhatalmak elkötelezettek maradjanak a nukleáris háború elfogadhatatlansága mellett.
Moszkva és az EU kapcsolatai Lavrov szerint „történelmi mélypontot” értek el. Nehezményezte, hogy lényegében az unió is hibrid háborút hirdetett Oroszország ellen. Felidézte, hogy Josep Borrell, az EU fődiplomatája azt hangoztatta, hogy Oroszországot a csatatéren kell legyőzni. Szavai szerint az uniós országok vezetői polgáraik létérdekei és jóléte rovására járnak el, oroszellenességben néha megelőzve a „tengerentúli hegemónt” is.
„Természetesen az ilyen partnerekkel nem lesz többé szokásos az üzletmenet. Nem szándékozunk sem a zárt ajtókon kopogtatni, sem közös projekteket kezdeményezni” – mondta Lavrov.
Rámutatott, hogy Oroszországnak sok barátja van a világ más részein. Mint mondta, Moszkva készen áll majd azt Európával való együttműködésre, amikor a kontinensen fellép „ha beszámítható, nemzeti orientációjú politikusok jelennek meg ott, akik megértik az Oroszországgal való egyenlő és kölcsönösen előnyös partnerség” fontosságát.
„Realisták vagyunk. Továbbra is együtt fogunk működni azzal a néhány európaival, aki értékeli a barátságot Oroszországgal. A ruszofóbokkal nem fogunk együttműködni” – mondta.
Objektíve lehetetlennek nevezte a normális kommunikáció fenntartását a Biden-kormányzattal, amely Oroszország stratégiai vereségét tűzte ki célul. Mint mondta, az államközi kapcsolatok szándékos rontása nem az orosz diplomácia stílusa, ám Moszkva a párbeszéd alakításában minden körülmények között a kölcsönösség, a „szemet szemért” elvéből indul ki, de nem feltétlenül szimmetrikusan.
Közölte, hogy a kapcsolatok jelenlegi szakaszában az orosz fél nem kíván semmilyen kezdeményezést tenni, ami a hadászati támadó fegyverekről, valamint a kölcsönös biztonsági garanciákról szóló lehetséges új megállapodás vagy megállapodások megvitatására is vonatkozik. Mint mondta, az ukrán válság ürügyén maga az Egyesült Államok utasította el a tárgyalásokat a kérdésben. Ezt Moszkva tudomásul vette, ugyanakkor továbbra is elkötelezett a START-szerződés mellett, amelynek alapelveit Lavrov szerint Washington egyre inkább csorbítja.
„A tervezés során számításba vesszük azt az elvet, amely a hidegháború idején működött: az eltérő politikai és társadalmi-gazdasági rendszerű államok közötti békés egymás mellett élés elvét”, és ami jó lehet az új geopolitikai környezetben is – mondta az orosz külügyminiszter.
Ukrajna államadóssága 107 milliárd dollár fölött novemberben
Októberhez képest Ukrajna államadóssága 4,34 milliárd dollárral, 107,46 milliárd dollárra nőtt novemberben – közölte Danyiil Getmancev, a Verhovna Rada (parlament) pénzügyi, adó- és vámpolitikai bizottságának vezetője Telegram csatornáján kedden.
Az illetékes beszámolója szerint november végén Ukrajna államadóssága 3929,7 milliárd hrivnya, devizában számítva pedig 107,46 milliárd dollár volt. Novemberben a hrivnyában kifejezett államadósság 158,7 milliárd hrivnyával, devizában pedig 4,34 milliárd dollárral nőtt.
A parlamenti szakbizottság vezetője szerint az államadósság novemberi növekedését elsősorban a költségvetési hiány finanszírozását szolgáló külső hitelek okozták. Danyiil Getmancev szerint Ukrajna egyebek között 2,5 milliárd eurós kedvezményes, hosszú lejáratú uniós hitelhez jutott novemberben.
Az illetékes rámutatott arra, hogy Ukrajna államadóssága november végén a GDP 83,1 százaléka volt az október végi 79,7 százalék után. A múlt év végén ez az arány jóval alacsonyabb, a GDP 48,9 százaléka volt.
Fotós: Jevhen Maloletka / Forrás: MTI/AP
Az ukránok Donyecket bombázták
Az ukrán csapatok öt lövedéket lőttek ki Donyeck Petrovszkij kerületében. Az ukrán csapatok 12 óra 10 perckor ágyúzták Donyeck Petrovszkij kerületét, és 5 darab 155 mm-es kaliberű lövedéket lőttek ki – jelentette a DPR.
Az ukránok szerint az oroszok Bahmutban és Lymanban szenvedik a legnagyobb veszteségeket
Az ukrán erők az elmúlt 24 órában visszaverték az orosz támadásokat két luhanszki és hat donyecki település térségében – közölte az ukrán fegyveres erők vezérkara ma reggel.
Az ukrán fegyveres erők azt közölték, hogy december 24. és december 27. között további 620 orosz katona halt meg.
Nyolc régiót támadtak az oroszok Ukrajnában
Az elmúlt nap folyamán 8 ukrán régiót ért orosz támadás, 3 ember megsebesült. A helyi hatóságok szerint a Donyeck, Herson, Harkov, Dnyipropetrovszk, Szumi, Mikolajiv, Zaporizzsija és Luhanszk régiót támadták az oroszok.
Zelenszkij: fájdalmas a helyzet a donbászi fronton
A megszállók minden rendelkezésükre álló erőforrást – jelentős erőforrásokat – arra fordítanak, hogy legalább némi előrelépést kicsikarjanak – mondta az ukrán elnök december 26-i beszédében.
Ezt az ukrán különleges egységet ölték meg az oroszok
Tegnap az orosz biztonsági szolgálat közölte, hogy Brjanszk területén elfogtak és megöltek négy ukrán szabotőrt, akiknél német fegyverek, és csaknem 40 kiló robbanószer volt. Az ukránok mára azonosították a négy katonát, mint írták a 34 éves Jurij Horovets, a 32 éves Makszim Mykhaylov, a 38 éves Tarasz Karpjuk és a 19 éves Bohdan Lyahov egy bevetésen haltak meg.
ISW: Putyin nem ajánlott béketárgyalást
Vlagyimir Putyin orosz elnök egyes hírekkel ellentétben december 25-én nem ajánlott tárgyalásokat Ukrajnának – írta az ISW amerikai elemző cég. Az orosz elnök korábban az állami televíziónak azt mondta, hogy „kész a béketárgyalásokra”, és „kész tárgyalni” az Ukrajnával folytatott háború befejezéséről, de ez „rajtuk” múlik.
Több mint hétezren érkeztek tegnap Ukrajnából
Magyarország területére tegnap az ukrán–magyar határszakaszon 3524 fő, a román–magyar határszakaszon belépők közül 3864 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett – írta közleményében az Országos Rendőr-főkapitányság.
Az ukrajnai háború elől szintén tegnap 23 ember, köztük 10 gyermek érkezett Budapestre vonattal.
Kiesett egy szálloda ablakából az egyik leggazdagabb orosz politikus
Meghalt Pavel Antov orosz képviselő, miután december 25-én kizuhant egy indiai szálloda harmadik emeleti ablakából. Antov az egyik leggazdagabb orosz képviselő volt, kétszer is szerepelt a Forbes 2019-es listáján, vagyonát 150 millió dollárra becsülték – írta a Nexta.
A kalkuttai orosz főkonzul kijelentette, hogy a rendőrség semmi gyanúsat nem lát Antov halálában.
Felperzselik az oroszok Bakhmutot
Bakhmut város infrastruktúrájának több mint 60 százaléka részben vagy teljesen megsemmisült – mondta tegnap Pavlo Kyrylenko, a Donyecki terület kormányzója.
„Oroszország folyamatosan bombázza Bakhmut infrastruktúráját. Az ellenség a felperzselt föld taktikáját folytatja” – mondta a kormányzó.
Szerhij Csereváty, a keleti katonai parancsnokság szóvivője azt mondta, hogy a háború jelenlegi szakaszában továbbra is a Donyecki területen lévő Bakhmutban és Avdivkában folynak a leghevesebb harcok.
Ukrán válság
- A demokrata szenátor szerint amerikai csapatok indulnak Ukrajnába, ha Kijev vereségre áll – frissül
- Ukrajna felszólította partnereit: ne ismerjék el Vlagyimir Putyint legitim elnökként
- Oroszország nagyszabású éjszakai dróntámadást hajtott végre
- Körözést adott ki az orosz belügyminisztérium az ukrán elnök ellen
- Kizárta NATO-katonák ukrajnai bevetését a brit külügyminiszter
