már nagyon rajtolna

2020.07.20. 08:05

Egy kiló izmot szedett magára a karantén alatt Kerekes Gréta

Kerekes Gréta szerint a legfontosabb, hogy újra álljon össze a mozgása, és akkor az óra is jó időt mutat majd.

Ezüstérmet szerzett a DSC-SI múlt csütörtöki meghívásos versenyén Kerekes Gréta. A többszörös magyar bajnok gátfutó 100 méter síkfutásban végzett a második helyen az ugyancsak gátas Kozák Luca mögött. Kerekest az elmúlt időszakban sérülés hátráltatta, így edzőjével közösen úgy döntöttek, ezúttal még nem a fő számában áll rajthoz. Az atléta a Hajdú-bihari Naplónak elmondta,

jó érzés volt ismét pályán lenni, de még el kell telnie egy kis időnek, hogy visszatérjen a versenyrutinja.

Sérülés hátráltatta

– Kényelmes volt itthon lenni a karanténidőszak alatt a szüleimmel – elevenítette fel Kerekes Gréta.

Fotó: Molnár Péter

– Hét és fél hetet töltöttem Debrecenben, talán ennyi időt egyhuzamban itthon akkor töltöttem utoljára, amikor 2015-ben hazaköltöztem Amerikából. Nekem igazából nagyon jólesett lelkileg mentálisan feltöltődni itthon, úgyhogy fura volt újból visszamenni Budapestre, és egyedül lenni, távol a családtól. A járványidőszak alatt azért is jöttem haza, mert a Debreceni Sportcentrum a sportolóinak engedélyezte az atlétikapálya használatát, így tudtam edzeni, valamint a súlyokat is hazavihettük, hogy otthon is erősíthessünk. Pesten az atlétikai centrumban a karantén után is voltak korlátozások, sokáig nem mehettünk be a konditerembe, korlátozva volt, hogy egyszerre hányan lehettünk a pályán. Emiatt én tavasszal szerencsés helyzetben voltam, és nem éreztem azt, hogy hátrányba kerültem volna. A kényszerszünet alatt átütemeztük az egész edzéstervet, és elhúztuk. Jó esetben tavasszal már-már gyors munkát végzünk, készülünk a májusi versenyekre. Idén viszont áprilisban mennyiségi munkát végeztem, emelkedőt futottam, sok súlyt emeltem, tehát egy mini alapozást végeztem a karanténban. Aztán bár feloldották a korlátozásokat, még mindig bizonytalan volt a helyzet, hogy mi lesz egyáltalán ezzel a szezonnal, ki fog merni utazni külföldre, lesz egyáltalán külföldi, vagy hazai verseny?

„Amikor május második hetében visszakerültem Pestre, kellett egy-két hét, hogy visszaszokjak a budapesti mindennapokba.”

Elkezdtünk egyre gyorsabb munkát végezni, csak akkor pechemre történt egy sérülés május közepén: a jobb térdem beszúrt, és nem tudtam gátazni hét hétig. Ebből egy hét volt, amikor nem tudtam semmit se csinálni, de utána javult annyit az állapotom, hogy futni, kondizni, sprintelni képes voltam. Úgy voltam vele, hogy nem baj, úgyis több síkot akartam futni edzéseken, mert nekem az egyik gyenge pontom az állóképességem, gyorsan savasodok, így itt egy jó lehetőség arra, hogy fejlesszünk rajta. Eltelt egy hónap, és még mindig szúrt a térdem, ezért visszatértem Debrecenbe, ahol dr. Rybaltovszki Henrik nézett rá a térdemre, aki megnyugtatott, hogy nem a térdemmel van konkrétan probléma. Kaptam PRP ízületi injekciót, megint kimaradt majdnem egy hét, mert regenerálódnia kellett. Utána elkezdtem fokozatosan terhelni, és azt vettem észre, hogy szép lassan enyhült a fájdalom, nem mondom azt, hogy százszázalékos, de már tudtam sprintelni, gátazni – tekintett vissza a sportoló, aki elsősorban azért vállalta a múlt heti megmérettetést, mert úgy érezte, ki kell mozdítani magát a szürke edzésmunkából. Ahogy fogalmazott,

a karantén alatt is olyan volt, mint egy igásló, bármit megcsinált, amit előírtak számára. Ennek eredménye, hogy egy kiló izmot szedett magára az elmúlt időszakban.

Hibák

– Mindenki mondja, hogy sokkal izmosabb vagyok, úgy nézek ki, mint egy sprinter. Természetesen ebből úgymond majd valamennyire ki kell könnyülnöm, de szerencsére a lazaságom nem igazán változott, mert a karantén alatt rákaptam a jógára, plusz minden este nyújtok lefekvés előtt. Láttam, hogy Luca mit futott Kismartonban két hete, és az volt bennem, hogy úristen, annyira rossz ebben a helyzetben lenni, itt vagyok tehetetlenül, ugyanis nem azért nem futok, mert rossz állapotban vagyok, hanem egy sérülés akadályoz benne. Most már azért szeretnék versenyezni, öt hónap telt el az utolsó fedett pályás megmérettetésem óta. Csütörtökön rajthoz álltam a DSC-SI házi versenyén, végignéztem mind a két gátfutást, és akkor is mondtam, hogy bármit megtennék, hogy ne síkot kelljen futnom, hanem gáton versenyezzek végre, és odaállhassak. A futásomon meg is látszott, hogy ez a közel fél év nagyon sok, és el tud szokni az ember, hiszen egy szimpla síkfutásban olyan hibákat követtem el, hogy majdnem egy újabb sérüléshez vezetett. Úgyhogy ez egy nagyon jó alkalom volt arra, hogy egy kicsit megrázzam magam, a hátam mögött hagyjam a sérülést, mert az idegrendszeremet újra vissza kell állítani a versenyszezonra – magyarázta.

Itthon versenyezne

Fotó: Molnár Péter

– Nem tudom, hogy ki fogom-e nőni, hogy ne izguljam túl az első versenyemet. Két éve figyelek arra, hogy lehetőleg ne lelkizzem túl, ne nyugodjak bele, hogy ez még csak az első viadal, és majd innen építkezek. Amikor a csütörtöki előtt elkezdtem melegíteni, akkor jöttem rá, hogy be szoktam kenni a lábam melegítő krémmel, de most nem is hoztam magammal ilyesmit, szoktam inni pörgetőt, de az sem volt nálam. Ott döbbentem rá, hogy azért öt hónap verseny nélkül igenis nagy idő, el tud szokni az ember. Ezért is szoktam általában a szezont is hamarabb kezdeni, mert nekem kell egy-két viadal, amíg belerázkódom, és visszatér a versenyrutinom. Remélhetőleg már két hét múlva tudok futni gátat, szeretnék elindulni a Budapest-bajnokságon, utána ott az ob, a Gyulai István Memorial, és a csapatbajnokság, ezek biztosak. Külföldi viadalt nem hiszem, hogy bevállalok, mert nem akarom túlhúzni a szezont, mivel jövőre az olimpiai kvalifikációs időszak miatt nagyon sűrű lesz az idény, ráadásul ott van még a tél a fedett Európa-bajnoksággal és vb-vel. Az biztos, hogy ki leszek éhezve a gátfutásra, mert most is azt érzem edzéseken is, hogy bár az edzőm, Tomhauser István a biztonság jegyében még lassan akar haladni, én mindig mondom neki, hogy hadd rajtoljak gátra, mert már kezdek besokallni a sok síkfutástól.

„A szezonban egy 13 másodpercen belüli idővel elégedett lennék, de ennél is fontosabb, hogy álljon össze a futásom, csináljam meg jól a mozgásokat, mert akkor az óra is megfelelő időt mutat majd”

– mondta el Kerekes.

MSZ

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a haon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában