2024.04.11. 15:20
Miért volt Debrecen mindig is jelentős helyszíne a magyar irodalomnak? – debreceni magyartanár válaszol
A magyar irodalom számos híres alakja kötődik valamilyen módon Debrecenhez.
Április 11-én a magyar költészet napját ünnepeljük, ami egyúttal József Attila születési évfordulója is. A jeles nap hátteréről és az irodalmi műfaj debreceni vonatkozásairól Oláhné Szabó Judit, a Hajdúböszörményi Bocskai István Gimnázium magyartanára számolt be a Haon megkeresésére.
– A magyar költészet napját nemcsak itthon, hanem világszerte ünneplik olyan közösségekben, ahol vannak magyarok. Ez az esemény 1964 óta kapcsolódik József Attila születésnapjához, április 11-hez, amit a költő már nem élhetett meg, mivel 1937-ig élt. Már 1956 júniusában is megemlékeztek a hazai művészek verseiről, viszont akkor még nem az említett alkotó születésnapjához kötötték az ünnepélyes napot – világított rá Oláhné Szabó Judit.
Hozzátette: József Attila marxista ideológia által inspirált proletár versei jól illeszkedtek a Kádár-rendszer világszemléletéhez. Ekkor már József Attila költészetét olyan érdeklődés és megbecsültség övezte, ami élete során nem volt jellemző.
A magyartanár rámutatott, hogy bár szovjet minta alapján vette át az ország akkori vezetősége az ünnepet, mégis megmaradt a rendszerváltozás után is, sőt: napjainkban már az online teret is elérte.
Forrás: Napló-archív
Debrecen és a magyar irodalom kapcsolata
– Budapest után Debrecen nyújtja a legtöbb kapcsolódást a magyar irodalomnak – emelte ki Oláhné Szabó Judit. Megjegyezte:
több országosan is elismert alkotó született és alkotott Debrecenben, olyan személyek, mint Csokonai Vitéz Mihály, Szabó Magda és Fazekas Mihály. Mások az életük egy szakaszát töltötték a cívisvárosban, köztük Tóth Árpád is, aki hároméves volt, amikor ide költöztek – később ki is tudott itt bontakozni.
Ady Endrét már kevésbé inspirálta Debrecen, sokkal inkább Nagyvárad.
– Ki kell emelni a Debreceni Református Kollégium jelentőségét: ez az intézmény évszázadokon keresztül adott otthont azoknak a javarészt tiszántúli és erdélyi gyermekeknek, akik nagy műveltségre szerettek volna szert tenni. Olyan nevekkel büszkélkedhetnek, mint Kölcsey Ferenc, Móricz Zsigmond és Arany János (mindannyian itt tanultak egy ideig – a szerk.) – hangsúlyozta. Kifejtette, hogy Szabó Magdát, aki a Dóczy Gimnáziumának növendéke volt, nagyon inspirálta környezete, több művében írt a városról, illetve az iskoláról is.
Forrás: Napló-archív
A kortárs irodalom képviselői Debrecenben
Oláhné Szabó Judit szerint a rendszerváltozás utáni időszak is komoly alkotótáborral rendelkezik, amihez szintén kapcsolódnak vagy kapcsolódtak debreceni kötődésű művészek: többek között Borbély Szilárd (1963-2014), Térey János (1970-2019) és Áfra János nevét is meg kell említeni. A magyartanár nyomatékosította, hogy mindig lesznek olyan debreceni kötődésű művészek a fiatalok és az idősek körében egyaránt, akik éltetni fogják a magyar irodalmat és költészetet.
