Országos hírű retrógyűjteményt állítanak ki Debrecenben, teljesen ingyen lehet megnézni

Márka, Traubi, kacsintós pénztárca és a többiek a Csapó utcán.

A 70-es és a 80-as évek világába repíti vissza a Csapó utcai bevásárlóközpont látogatóit március 13-tól a hajdúszoboszlói Bocskai Múzeum: a Retró nevű kiállításon több száz tárgyat, többek között Trapper farmert, kacsintós pénztárcát és moncsicsit is lehet majd közelebbről nézegetni, derül ki az intézmény portálunkhoz eljuttatott közleményéből.

A múzeum kiállítása Dalnoky Ferenc és felesége országos hírű retrógyűjteményére épül, amely épp 15 éve látható állandó múzeumi kiállításon. Népszerűsége azóta is töretlen. Különleges darabjai kiválóan szemléltetik az 1970–80-as évek életmódját. A tematikus tárlat a lakótér, a konyha, a gyermekkor, a szórakozás és a fogyasztás tárgyi kultúráját mutatja be, könnyed és interaktív módon.

A látogatók nemcsak megnézhetik, de fel is próbálhatják az otthonkát vagy a trapéznadrágot. Ráadásul az olyan országosan ismert márkák mellett, mint a Trapper, a Tisza, a Traubi, vagy a Márka (nomen est omen), a különlegességnek számító debreceni darabok, gyártmányok is megjelennek a kiállításban.

Ilyen például a Debreceni Műanyagipari és Gombgyártó Vállalat által előállított Csepel Bulldog típusú teherautó óvodai homokozóba illő játékmakettje. E tárgyak kis része mára legfeljebb a legendás debreceni Zsibogón kapható, többségük azonban igazi ritkasággá vált az elmúlt évtizedekben. Pedig valaha döbbenetes sikerük volt.

A kacsintós pénztárcát például kamionszámra vitték Csehszlovákiába a városi legenda szerint. Ehhez az eredetileg japán gyártású, többdimenziós képeslapokat Bécsben vásárolták fel, majd itthon applikálták bukszákra a magyar trafikosok. Ez annál is nagyobb fegyvertény, minthogy akkor még nem lehetett bármikor külföldre, pláne nem nyugatra utazni. Ma ez már elképzelhetetlen. Ahogy a prémium élelmiszernek számító déligyümölcsök pult alól való kimérése, vagy a családi autóra (Trabantra, Wartburgra) való többéves várakozás. A hiányok ellenére az 1970-es évektől mégis inkább bővült a fogyasztási cikkek kínálata. Sőt, ekkor jelentek meg az első amerikai termékek is. A korábban a „nyugat ópiumának” csúfolt Coca-Colát 1968-tól a Magyar Likőripari Vállalat kőbányai üzemében is gyártottak, így könnyen a ’70-es évek presztízsitalává válhatott. Ekkor került forgalomba a magyar Sztár és Oázis üdítő is, melyeket sárga színük miatt csak „szőke kólának” becéztek a fiatalok. A korábban uniformizált öltözködést először az ifjúsági szubkultúrák (beat, rock) lazították fel. A társadalom viszonylag hamar elfogadta a korszak két kultikus ruhadarabját, a miniszoknyát és a farmernadrágot. Előbbihez tupírozott fizura, utóbbihoz hosszú haj dukált.

Ekkor lett tipikus otthoni viselet például a „mackóként” emlegetett tréningnadrág, az ujjatlan otthonka, a műszálas ingpulóver, a hosszú nyakú garbó és a műbőrkabát is.

Kiterjedt a bolthálózat, megjelentek az első nagyáruházak (Centrum, Skála). Egyre igényesebb lett a kereslet, melyre nagy hatást gyakorolt a nyugati fogyasztói kultúra. A ’80-as években már egyfajta társadalmi elvárás lett a jólöltözöttség, a nemzetközi divattrendek követése. Az áhított nyugati javak egy részét megpróbálta a hazai ipar helyettesíteni, de a nehezen beszerezhető termékek továbbra is a csempészet által kerültek az országba.

Mint arra a közlemény rámutat: a Debrecenben nyíló kiállításon a mai és a 30–50 évvel ezelőtti fogyasztói kultúra hiteles összevetésére is lehetőség nyílik.

A múzeumi élményt folyamatos tárlatvezetések és játékos múzeumpedagógiai foglalkozások teszik emlékezetessé. Utóbbira iskolai osztályok jelentkezhetnek. Mind a foglalkozások, mind a kiállítás ingyenes programlehetőség, a Facebook-esemény itt található.