2023.03.22. 19:04
A Déri Múzeumban nemsokára kiderül, kik is vagyunk mi, cívisek
A nagyközönség a júliusi Múzeumok éjszakájának hetében láthatja, szerdán azonban már nyilvánosságra hozták a Déri Múzeum nagyszabású kiállításának látványterveit, melyeket a helyszínen Papp László polgármester is megtekintett.
Forrás: Molnár Péter
D. Szabó László régész bevezetőjében azokról a ritkaságokról beszélt, melyeket elsőként láthatnak majd a debreceniek a júliusi kapunyitás után, köztük a közelmúltban feltárt leleteket. A régészeti kincseket és a feltárt épületek másait VR-szemüveggel is tanulmányozhatják majd a látogatók.
Lakner Lajos tudományos igazgatóhelyettes, a kiállítás szakmai vezetője szerint a kiállítás célja közelebb hozni Debrecen történetét a helyiekhez, ezért is választották témaként a cívisek világát. A pályázat kitétele volt az is, hogy személyek is szerepeljenek a kiállítási anyagban, így a látogató nemcsak Csokonai és Fazekas Mihály debreceniségét, hanem a botanikus Méliuszt és az életmentő Rakovszkyt is megismerheti. Debrecen egykori főbírájáról az a történet is elhangzott, amikor a hortobágyi, 1830-as árvíz idején egy tucatnyi embert maga mentett ki a vízből a csónakjával.
Bejártuk a Déri Múzeumot
Fotók: Molnár PéterA debreceni lélek és művészet
A cívisek munkához, egymáshoz és a kultúrához való viszonya, a történelem által bizonyítottan jogos kezdeti bizalmatlansága is helyet kap a az új, attraktív térben, ahogy a Csanak és Sesztina-család földhöz ragaszkodását is a cívisek tulajdonságaként világítja meg a kiállítási anyag. A bizalmatlanság történelmi folyamat eredménye, annak a kiszolgáltatottságnak, mely végül a megmaradás egyetlen módja is volt a cívisek számára, sőt, az önvédelem fontos eszköze – fogalmazott. Kiemelt szerepet kap a kálvinizmus jelenléte, és a tűz, mint a város épülő és romboló szimbóluma.
– Bár eleinte az alkalmazott képzőművészet vert gyökeret a 19. századi Debrecenben, a házak és bútorok tervezői, és bár nem autonóm művészetben gondolkodtak, a szépérzék mindig kiemelt jelentőségű volt a munkájukban. A tárlat Kiss Sámuelt, az első debreceni festőművészt, valamint a korabeli Debrecen művészeteinek helyzetét is bemutatja – ismertette Lakner Lajos.
Lesznek „szagolható” elemei is részei a kiállításnak, a szakember magyarázata szerint azért, mert a cívisvárosnak, a gyógynövényes gyógyításnak botanikai szempontból is kiemelkedő története van, Méliusztól Fazekas Mihály és Diószegi Sámuel közös füveskönyvéig.
Angi János igazgató elmondta, hogy a Magyar Géniusz Program részeként, 100 millió forintból valósult meg a kiállítás jelentős része, mely júliusban, a múzeumok éjszakáján nyílik meg a nagyközönség előtt.
SZD
