Ma van a bábszínházi világnap és közeleg a világtalálkozó – több mint háromszáz program várható

Világhírű holland bábossal, határon túli társulatokkal és szabadtéri előadásokkal készül a Színházi Olimpiára a Vojtina Bábszínház.

A Vojtina Bábszínház – A halász meg a nagyravágyó felesége című előadás egy jelenete

Forrás: Napló-archív

„Elképzelek egy különös kis emberbábut, a gyermeket, aki hengerbucskát vet és vele a világ is.... és potyognak a mélybe a fegyverek, tankok, harci repülők. Csoda történik.” Horváth Mária (Horimari) animációs rendező a Bábszínházi Világnapra írt köszöntőjében olvashatók e sorok. Az ünnepet 2003 óta március 21-én tartják világszerte, s ilyenkor a bábművészet egy hazai, illetve egy nemzetközi képviselője osztja meg gondolatait. Idén a cseh Nina Malíková kapta a megtisztelő feladatot. Ő azt kérte az, üzenetét olvasóktól: „Ne ragadjunk bele aggodalmainkba, inkább használjuk a bábszínházat annak különféle formáiban, hogy ismét megidézzük az alkotás örömét és élvezetét.”

A Vojtina Bábszínház a hétköznapokban is sokat tesz ennek érdekében, ám a közelgő X. Színházi Olimpia különleges események sorának megszervezésére ad lehetőséget.

Asbóth Anikó a Magyar Bábművészek Szövetségének elnöke és a debreceni bábosház igazgatója tevékenyen részt vett az olimpia országos bábszínházi programjának kialakításában. Portálunknak elmondta, összesen 332 esemény várható 13 bábszínház összefogásának köszönhetően április 9-e és június 30-a között.

Asbóth Anikó, a Vojtina Bábszínház vezetője
Forrás: Napló-archív

A szövetség célja, hogy a világ bábművészetének legjobb alkotói és alkotásai jöjjenek el hazánkba, hosszútávú alkotói kapcsolatok alakuljanak ki. A közönség széles körben lásson érvényes bábszínházi előadásokat a nemzetközi és a magyar bábművészetből. Fontosnak tartják a határon túli magyar nyelvű bábszínházak előadásainak beillesztését a programba, a független bábos alkotók bevonását. Megtudtuk, a vidéki bábszínházak négy triolába szerveződnek - földrajzi elhelyezkedés szerint -, és nyolc szakmai programot valósítanak meg, ezen belül workshopokat, szabadtéri előadásokat, valamint külföldi, határon túli és hazai produkciókat. A kiállítások országos koordinátora a Vojtina Bábszínház játszószínház művészeti vezetője.

A vármegyeszékhelyen a Színházi Olimpia első hírnöke a Dósa nádor téren felállítandó „Papírkenu”, amely kiállítási helyszínként, hírelő felületként és közösségi színtérként is szolgál majd. A debreceni események nyitánya a szlovákiai Hetényből érkező Écsi Gyöngyi Angyalbárányok című előadása lesz május 7-én. A Vojtina az Észak-keleti triolában a miskolci és az egri társulatokkal fog össze. Utóbbi lesz a helyszíne a világhírű, holland Duda Paiva Társulat workshopjának, amelyen a cívisvárosi művészek, szakmabeliek és egyetamisták is inspirálódhatnak. A tánc, a bábszínház és a multimédia határait olykor összemosó csapat május 21-én Debrecenben is fellép Elfelejtett lények és elveszett ügyek című produkciójával. A világtalálkozón négy kontinens, 24 országa vesz részt, a több mint 300 eseményen 53 külföldi, 57 hazai és 7 határon túli báb- és utcaszínház mutatkozik meg.

HaBe

A részletes programot a X. Színházi Olimpia hivatalos honlapján olvashatják: https://szinhaz.org/

Üzenetek a Bábszínházi Világnap alkalmából

Nina Malíková:

Az idei, 2023-as világnap nemzetközi üzenetét az UNIMA felkérésére Nina Malíková cseh bábszínházi szakértő fogalmazta meg. Nina Malíková cseh bábszínházi szakértő, munkássága jelentős a cseh bábszínházi világban, színdarabokat fordít, és bábszínházi folyóiratokat gondoz.

„Az elmúlt évek világjárványa, háborús konfliktusai és a fokozódó gazdasági problémák mindannyiunk életét megnehezítették, hiszen mindez a nyugtalanság feszültséget, félelmet és aggodalmat kelt a jövővel kapcsolatban. Az aggodalom az elménkbe telepedett és az arcunkra ült. Nem tudom elképzelni, milyen volt az előző évszázadokban, de ha egy kicsit közelebbről megvizsgáljuk a történelmet, azt látjuk, hogy hasonló helyzetek – bár más formában és világrendben – korábban is léteztek. Az emberek mégis hittek a szerelemben, gyereket szültek, és nem csak túlélni, hanem boldogulni is igyekeztek. A legsötétebb időkben is mindig volt valami, ami segített az embernek, és számos történelmi forrásból tudjuk, hogy ennek az ősrégi varázserővel bíró bábszínház is része volt. Ez az erő a bábszínház alapjaiban rejlik. A bábszínház stilizált, saját metaforával rendelkező színházi formaként az emberi tevékenységet reprezentálja, de egyúttal – hol humorral, hol teljes komolysággal – megoldásokat keres. A bábszínház az életünk reprezentálására tett kísérlet során gyakran lázadt a sors megváltoztathatatlansága ellen. Művészetként a legnehezebb élethelyzeteket tükrözi, legyen az személyes vagy társadalmi, karikatúrán vagy dicsőítésen keresztül. A bábszínház lehetőségei az utóbbi időben bővültek, művészetét ma már világszerte elismerik, mint a 20. és 21. századi színházi kultúra szerves részét. A bábszínház éppúgy szól a hagyományos kifejezésről, mint az új technológiák alkalmazásáról, a multimédiás lehetőségek kiaknázásáról vagy a szórakoztatásról. Azonban bátran megvédi büszkén megszerzett pozícióját. A világ jobb hely lesz általa, mint amilyennek látszik. Mindannyian hiszünk ebben, és mindannyian hinni akarjuk ezt. Tehát félelmeink miatt ne fosszuk meg magunkat az életörömtől! Higgyük el, hogy Pulcinellában, Punchban, Guignolban, Kašpárekben, Karagözben, Vidushakában, Mobarakban és a többi hősünkben az emberi komédiát megformáló bábfigurák e végtelen sorában még mindig bízhatunk! És mint annyi előttünk álló generáció, higgyük el, hogy győzelmet aratnak a halállal szemben. Ne ragadjunk bele aggodalmainkba, inkább használjuk a bábszínházat annak különféle formáiban, hogy ismét megidézzük az alkotás örömét és élvezetét.”

Horváth Mária:

A magyar köszöntőt Horváth Mária (Horimari) animációs rendező írta a Magyar Bábművészek Szövetségének felkérésére. Horváth Mária a Kecskeméti Animációs Filmstúdió egyik alapító tagja, ahol 1971 óta dolgozik animátorként, rajzolóként, animációs rendezőként. 1990-ben Balázs Béla-díjjal tüntették ki. 2023. március 15-én a magyar nemzeti kultúra, művészi alkotómunka területén végzett kiemelkedő művészeti értékteremtő munkája elismeréseként Magyarország Érdemes Művésze díjban részesült.

„Szeretem az ünnepeket.

Szeretem a bábszínházat.

Szeretem a bábosokat és "akit az Istenek szeretnek, megtartják gyereknek".

Animációs filmrendező vagyok, volt alkalmam megtapasztalni, hogy az animáció és a bábszínház édestestvérek.

Mindkettőhöz gyermeki nyitottság kell, a szabadság és a teremtés vágya, a JÁTÉK.

Így lesz a bábszínház varázslat, az életrekeltés csodája. Egy jó előadás abban is bízhat, hogy gyógyítani és vigasztalni is képes.

Kívánhatunk-e ennél többet?

Elképzelek egy különös kis emberbábut, a gyermeket, aki hengerbucskát vet és vele a világ is.... és potyognak a mélybe a fegyverek, tankok, harci repülők.

Csoda történik. Az állatok, a fák, a kövek beszélni tudnak, a csillagok énekelnek, a nagy dolgok összezsugorodnak, az apróságok fontosak lesznek.

Az emberek virágnézésre gyűlnek össze, sokan bábszínházba járnak és ünnepelnek..

Szeretettel köszöntöm a bábosok nagy családját.”