Elképesztő felfedezés: több ezer éve élt fiatal nő maradványait találták meg a Déri Múzeum régészei

Település, gazdaság és társadalom a késő bronzkori Kelet-Magyarországon címmel indított projektet még 2020 szeptemberében a Déri Múzeum Szeverényi Vajk szakmai vezetésével. Ennek fő célja, hogy az i. e. 1300-1100 közötti időszakban a mai Dél-Alföld (Békés és Csongrád-Csanád megyék) területén létrejött különböző méretű (5-460 hektár kiterjedésű), sáncokkal és árkokkal erődített települések szerkezetét, egymáshoz való viszonyát, s a településrendszer működését vizsgálja, és ezen keresztül megpróbálja rekonstruálni a késő bronzkori közösségek társadalmi és gazdasági életét – olvasható a múzeum honlapján megjelent közleményben. 

Mint írják,

A késő bronzkori települések kutatása 2011 óta folyik azonos módszertan alapján. Így a múzeum számos adattal rendelkezik Csanád­palota–Földvár, Makó–Rákos–Császárvár és Csanádalberti–Fekete-halom késő bronzkori lelőhelyekről. A projekt keretében 2021-ben Csanádpalota–Földvár központi részén egy épület feltárása folyt, míg 2022-ben Medgyesegyháza–Lagzi-dűlő erődített településen a sánc-árok védmű vizsgálata történt meg. A kapott adatok összehasonlító elemzésével átfogó képet alkotnak az időszak és a vizsgált települések gazdasági és társadalmi jellegzetességeiről és egymáshoz való viszonyukról.

Az idei terepmunka július 11-től négy héten át folyt Medgyesegyházán.

A kitűzött cél a védmű szerkezetének feltárása és alapos dokumentálása volt. A központi rész erődítése egy kisebb és egy nagyobb árok, illetve a közöttük található, döngölt földből készült sánc és facölöpökből álló paliszád lehetett. A település monumentalitását jelzi, hogy a közvetlenül a földvár belső része felé eső árok közel 4 méter széles és 2 méter mély. A külső árok feltárása a következő ásatási idényben folytatódik, mert nagy kiterjedése miatt a kibontása még nem fejeződött be. Az árok alját sikerült megtalálni kb. 2,7 méter mélységben, azonban az eredeti szélessége még nem ismert, a jelenlegi közel 5 méter.

Az árkok és a közöttük található, agyaggal tapasztott, egykori cölöp önmagában is jelentős felfedezés, de a belső árokban előkerült fiatal nő temetkezése minden várakozást felülmúlt. A múzeum ezzel kapcsolatban azt írta, a 12 éve futó projekt során még nem tudtak emberi maradványokat feltárni egyik településen sem.

Heléna maradványai számos adattal szolgálnak majd a korszakról, például a csontjaiból radiokarbon méréssel megállapítják, hogy mikor élt; a fogaiból vett mintákból megtudható, hogy helyi vagy máshonnan betelepült-e, esetleg hogy élete során milyen jellegű táplálékot fogyasztott.

Az idei ásatás jelentős eredményei remélhetőleg további hasonlókkal bővülnek majd jövőre is – zárul a Déri Múzeum közleménye.