Ékszerként rejti a világhírű orgonát a Kistemplom

A Debreceni Református Kistemplom történetéről tartott előadást szombat délután Horváth Péter a Révész téri épületben. A helytörténész felelevenítette a templom történelmi pillanatait a 17. századra visszavezethető történetétől kezdve a nagy debreceni tűzvészen keresztül a addig a pillanatig, amíg végleg csonka maradt.

– Annyit biztosan tudunk, hogy már az 1600-as években állt a Kistemplom helyén valamilyen épület. A jegyzőkönyvek egy fából készült szerkezetként, úgynevezett „színként” említik. Valószínűleg vásárcsarnok lehetett, illetve olyan feltételezéseket is olvashatunk, miszerint a vándorkereskedőknek egy lerakata volt. Az első írásos emlék szerint 1662-ben az épületet már egyházi szentélyként használták. Az 1670-es években kibővítették, ekkor már téglák is kerültek a szerkezetébe – mondta Horváth Péter.

Tűz és szél

A Kistemplom mai küllemét meghatározó fontos előrelépés Bárthory Szabó András nevéhez köthető. A debreceni polgár és felesége, Mészáros Anna 1716-ban egy hatalmas vagyont hagyott az egyházra. A tulajdonukban lévő – a templommal szomszédos – Podmaniczky-házat és az alsó részében található üzletsort azzal a feltétellel ajándékozták az egyháznak, hogy egy új templomot építenek. 
– Ahogy szokott lenni, Isten malmai lassan őrölnek, így az új templom építése elmaradt. A Kistemplom az 1719-es tűzvészben teljesen leégett. A katasztrófa nagyságát jól érzékelteti, hogy a városban található háromezer portából négyszáz teljesen megsemmisült. Ezt követően a hagyatéki összegből figyelemre méltó gyorsasággal elkezdték megépíteni a Kistemplomot: alig egy év alatt már tetőszerkezet is került az épületre.

Külön technikai érdekesség, hogy a boltozatot csak a tető után építették meg.

Végül 1725-ben felkerült a tetejére a toronygomb is, valamint egy órát is elhelyeztek a toronyban, ami akkoriban meglehetősen nehéz feladatnak számított. A debreceniek sajnálatosan rövid ideig tudták megcsodálni teljes pompájában a barokk stílusban elkészült templomot, ugyanis közvetlenül az átadása után 1727-ben egy újabb tűzvészben komoly károkat szenvedett, és csak évekkel később sikerült rendbe hozni. Ekkor a tornyot is megmagasították, ahol egy tűzőrszoba kapott helyet. Innentől kezdve egy korai tűzvédelmi létesítményként használták a tornyot: a felső két ablakából kitekintve amelyik oldalról tüzet láttak, kihelyeztek egy zászlót.

Egészen az 1907-es viharig érintetlenül állt az épület.

A katasztrófa sújtotta napon a szél olyan erővel sújtott le a városra, hogy Debrecen-szerte az út mentén hevertek a zsindely nélküli házak teteje, és nem kímélte a Kistemplomot sem. A mondákkal ellentétben a vihar nem tépte le a teljes hagymaformájú tornyot, mindössze a bádoglemezek egy részét szakította fel, darabjait egészen a Hal közig repítve.

Egy városvezetőkből és egyházi méltóságokból álló bizottság a helyreállítás költségeire tekintettel halogatta a javítást. Végül szép lassan megszűnt az elhatározás a kupola pótlására, így – immár több mint száz éve –az az ideiglenes döntés született, hogy egy bástyaszerű megoldással helyettesítik.

– A Kistemplom világhírű orgonájának építését 1880 körül fejezték be. Pontosabban inkább abba hagyták, hiszen kipróbálásakor annyira erősen kellett taposni a fújtatóját, hogy az az egyik presbiter életébe került. Ráadásul előfordult, hogy az eredeti, nagyértékű sípokat kilopták az orgonából. A csodálatos hangszert végül néhány évvel ezelőtt felújították, és 2018 karácsonyán újra megszólalhatott – mesélte a helytörténész.

Újra megújították

Zsoldos Tibortól, a Kistemplom lelkipásztorától megtudtuk, a Kistemplom egy 2016-ban nyert 318 millió 800 ezer forintos pályázati összegből újulhatott meg. Lefestették a teljes belső terét, kicserélték az elektromos vezetékhálózatot, újabb lámpákkal bővült a megvilágítás, valamint új hangosítással látták el. Egy méter magasságban kívül és belül is légáteresztő vakolattal festették le a falakat, ezt az épület vizesedése indokolta. A templom hosszabbik oldalainál angolaknákat építettek be, így a Piac utca felől érkező csapadékvíz elvezetését is megoldották. Valamint megújult a tetőszerkezet is.

A járványügyi intézkedések és a felújítás miatt 2021. augusztus 1-én vehették újra használatba a Kistemplomot a gyülekezet tagjai, akik az online istentiszteletek után örömmel fogadták az újbóli személyes találkozást.

Csoportos toronybejárás ugyan jelenleg nem elérhető a lépcsőszerkezet biztonsága miatt, azonban kevesebb látogató számára hamarosan muzeális jelleggel megnyílik a tűzőrszoba is. Az interaktív helyiségben történeteket olvashatnak, hanganyagokat hallhatnak és fényképeket láthatnak a látogatók. 

HL