Hajdú hagyományok nyomában

2022.02.10. 11:48

Könyvbemutató a Megyeházán: történelem és jelen találkozik az új kötetekben

Pajna Zoltán: Hazánk számára a helyi identitás egyik legfontosabb tényezője a vallás.

Fotó: Czinege Melinda

A hajdú hagyományok nyomában című projekt egyházi kiadványait mutatták be csütörtök délelőtt a Megyeházán. Először Pajna Zoltán, a megyei önkormányzat elnöke felelős kiadóként is beszélt a három kiadvány általános tudnivalóiról. – Ezzel a programmal a megyei önkormányzat olyan feladatot tűzött ki maga elé, mellyel szeretné a helyi identitástudatot és azokat a helyi civil szervezeteket, egyházakat bevonni, melyek a történelmi múltjukkal és jelenükkel kapcsolatban fontos szerepet játszanak – mondta. 

Pajna Zoltán, a megyei közgyűlés elnöke | Fotó: Czinege Melinda

Felhívta a figyelmet arra is, hogy hazánk számára a helyi identitás egyik legfontosabb tényezője a vallás, mely több mint ezer éve van jelen Magyarországon. – 1028-tól a 20. századig folyamatosan tudott működni, és ezt a modellt kell követnie a mai magyar társadalomnak is – mutatott rá. A könyvek tartalmi összeállítása majdnem azonos szerkesztési elv alapján történt; a történelmi múlt és az épített történelmi örökség, valamint az egyház feladatai is helyet kapnak. Pajna Zoltán kitért az egyházi infrastruktúra jelentőségére is, egyebek mellett a templomok építésére és felújítására, a szociális, oktatási és egészségügyi intézmények kialakítására.

Fekete Károly református püspök | Fotó: Czinege Melinda

Fekete Károly református püspök a Reformátusok Hajdú-Bihar megyében című kötettel kapcsolatban úgy fogalmazott: a könyv a Szegedtől Záhonyig húzódó egyházkerület szíve közepét mutatja be, utalva arra, hogy a megyében három egyházmegye éli életét. Beszélt a református intézmények történelemben játszott szerepéről is, kiemelve a városban kialakult egyházi igazgatási berendezkedést. – A debreceni istentiszteleti rendek, az énekeskönyvek, a kehelytípusok és a templomi berendezés követendő példa volt, ahogy az a hitvallás, ami később egész Tiszántúlon elterjedt – fejtette ki. 

Palánki Ferenc római katolikus püspök | Fotó: Czinege Melinda

Palánki Ferenc római katolikus püspök elmondta, A római katolikusok Hajdú-Bihar megyében című kiadvány egészen a szentistváni államalapítás idejére nyúlik vissza, de megtalálható benne az a történelmi jelentőségű esemény is, amikor II. János Pál pápa 1993. május 30-án megalapította a debrecen-nyíregyházi egyházmegyét. A főpásztor beszélt a Debrecenben egyedülálló ökumenikus összetartásról, melyet ittjárta alkalmából a szentatya is megjegyzett. 

Az egységre törekvés jellemez bennünket, hogy felmutassuk: nem egymás versenytársai szeretnénk leni, hanem egymást segíteni abban, hogy Krisztus örömhíre mindenkihez eljusson

– világított rá.

Kocsis Fülöp érsek-metropolita | Fotó: Czinege Melinda

Kocsis Fülöp érsek-metropolita a Görögkatolikusok Hajdú-Bihar megyében című kötet kapcsán kiemelte: a görögkatolikusok ma már hazánk minden pontján jelen vannak, de az ország északkeleti sarkában már évszázadok óta élnek görögkatolikusok. – Ma a tizenkilenc közigazgatási megyéből tizenhat a Hajdúdorogi Főegyházmegye része. A Magyar Görögkatolikus Egyházmegye 1912-ben jött létre, melynek szíve, névadója és központja Hajdúdorog lett – fogalmazott. Kitért arra is, hogy amikor 2015-ben Ferenc pápa megalapította a metropóliát és Debrecent jelölte meg központjául, nagy fordulatot jelentett, mert ugyanabban az évben foglalták el püspöki széküket a megye főpásztorai. – Ezek a könyvek elsősorban missziós kiadványokként is értelmezhetőek, melyek bemutatják, hogy Isten mit visz véghez a rajtunk keresztül, ha megvan az elszántság és a bátorság a cselekvésre – mondta.

 

Egyelőre limitáltan

 

Az Alföld Nyomdából nemrég kikerült könyvekben hajdú-bihari püspöki székkel rendelkező történelmi egyházak mutatkoznak be, melyek tartalmazzák a görög- és római katolikusok, valamint a reformátusok vallási életének történetét, az egyházszervezetek kialakulásának körülményeit és legfontosabb eseményeit. Szemléletesen közlik az egyház szerepét a művelődésben és oktatásban, a múltban és a jelenben, de helyet kapnak a szociális, kulturális intézmények is. A hajdú hagyományok nyomában című könyvből összesen 16 ezer példány készült, a református egyházat bemutató kötetből 8 ezret, a római és görögkatolikusok hajdú-bihari történetét és jelenét ábrázoló kiadványból 4-4 ezer példányt nyomtattak. A könyveket a tervek szerint a megyei települések vezetői, a megyei képviselet tagjai, valamint bizonyos minisztériumok is megkapják.

 

SZD

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a haon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a haon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában