Hány szerelmet bír még el a város?

Szabó Lőrinc első szerelmes szavait a Református Kollégium falai visszhangozzák. Itt ismerkedett meg egykori osztálytársával, Dienes Katóval. A kamaszkori hevület kihűlése után sem engedték el egymás kezét, egész életükben jó barátok maradtak. Ady Endre viszont sosem találkozott múzsájával és egyik legnagyobb lelki támaszával, sőt a debreceni könyvelő, ,,Kíváncsi Illi” az igazi nevét sem árulta el számos levélváltásuk során. Tartott attól, hogy a valóság esetleg kiábrándítja az bensője, a gondolatai iránt úgy lángoló alkotót. Ez csak néhány anekdota azok közül, amelyeket Erdei Nóra szombaton a Szerelmes Debrecen nevű sétáján a vele tartók elé tár. Az idegenvezető évek óta gyűjti a szakirodalmat. Béber László Debreceni érdekességek című könyve számára alapmű, amiből nagyon sok ihletet merít egy-egy tematikus sétához. Helytörténeti kutatók tanulmányainak, cikkeinek sokaságát olvasta és Szabó Lőrinc Tücsökzene című versciklusa vagy Szabó Magda Régimódi története is segíti abban, hogy a cívisváros múltját emberi történeteken át hozza közelebb a hallgatósága számára.

Alkotók szövetsége

Mint fogalmazott, minden emberi – és így szerelmi – történetnek megvan a maga sajátossága, ami miatt kedves neki. „Szabó Magda és Szobotka Tibor házassága nagy felfedezés számomra, különösen a férj szempontjából, aki egy nemzetközi szinten is híressé vált feleség, Szabó Magda „árnyékában” élt, dolgozott, és támogatta mindenben a feleségét. Mindezt úgy, hogy saját jogán is nagyszerű ember és tehetséges író volt. Keveset tudnak róla az emberek, miközben Szabó Magdát mindenki ismeri. Szeretnék több figyelmet szentelni neki, és a házasságuknak, ami nemcsak férfi és nő, de két kreatív, alkotó ember szövetsége volt. Az írónő felmenőinek – édesanyjának, nagymamájának, dédnagymamájának - szerelmi és házasélete külön-külön is érdekes történet.”

Éjjeli konflis

Nem csak ilyen hosszú és erős kötelékek szövődtek a cívisvárosban. Erdei Nóra úgy fogalmazott: bár hajlamosak vagyunk a régmúltra úgy tekinteni, hogy akkor mások voltak az erkölcsök és erényesebbek az emberek, azért a boldog békeidőkben is voltak alkalmi, sőt, olykor megbotránkoztató viszonyok, házasságtörések. Betű őrzi egy pongyolában az utcára futó nő esetét, amelyből kikövetkeztethető, hogy a pásztoróra nem épp az eltervezettek szerint telt. De ismert az akkori piaci rést betöltő üzlet is: az éjszakai feláras konflis kifejezetten a nappal mutatkozni nem kívánó párokat utaztatta a Nagyerdő háborítatlan csendjébe és sötétjébe.

Nők a fókuszban

Már hagyomány az hogy az idegenvezető nőnap alkalmából tart egy sétát. Az ötletről így szólt: ,,A Debrecenhez köthető hírességek között Szabó Magda az egyetlen nő, mindenki más férfi – Csokonai, Kölcsey, Petőfi, Kossuth, Ady és még sorolhatnám. A mondás úgy tartja, hogy minden sikeres férfi mögött áll egy nő. Elkezdtem utánajárni, kik ők, és így tudtam meg többet Meszlényi Teréziáról, Kossuth feleségéről, vagy Szendrey Júliáról, Petőfi özvegyéről, akik maguk is éltek a megyeszékhelyen egy ideig. Érdekelt, kik azok a cívisvárosi nők, akik nagyobb ismertséget érdemelnének. Így találtam rá: özvegy Hegyi Mihálynéra, akinek a Gályarabok emlékoszlopát köszönhetjük; Gregersenné Lux Alice-re, aki a volt Hitelbank épületének allegorikus szobrait készítette; vagy Fahidi Éva, holokauszt túlélőre, akit Debrecenből deportáltak. Mind-mind izgalmas női karakterek, akikről szó esik majd a március eleji sétán.

HaBe