A remény, hitbeli erő jelképe kétszáz éve

Oláh István elnök-lelkipásztor kiemelte, ezerötszáz főt értek el az eseménysorral, melyet a Nagytemplomban először elhangzó istentisztelet kétszázadik évfordulóján, 2019-ben kezdtek el, ám a pandémia miatt most fejeztek be. Mint mondta, a tájékoztatóra igyekezve a mélyülő ukrán-orosz konfliktuson jártak a gondolatai, s azon, hogy mennyi minden történt az elmúlt két évszázadban. A szabadságharc során fontos szerepet töltött be a gyülekezetük lelki otthona, a város jelképe, ugyanitt állt az első világégés alatt. A második világháború idején gyújtóbomba találat érte, tetőcserére szorult, de nem tűnt el. 

A Nagytemplom 200 éve hirdeti, hogy itt lehet békességre, reménységre találni, hitben megerősödni. Erre ma is nagy szükség van. A jövőben is várnak az istenházába mindenkit.

Lezárt projekt, nyitott kapuk

A kulturális rendezvénysorozat építette a szervező Debrecen-Nagytemplomi Református közösséget, találkozási lehetőségeket teremtett a hívek számára is, ám missziós célja az volt, hogy nyisson a gyülekezeten kívüliek felé. – Szerettük volna megmutatni, hogy ez a templom, nemcsak ikonikus épülete a városnak és nemzeti emlékhely, hanem működik benne egy gyülekezet, amely nem a múlt századból itt maradt, kizárólag a hitéleti alkalmakra koncentráló társaság, hanem nyitott, befogadó, dinamikus közösség – mondta Ember Sándor főgondnok a csütörtöki tájékoztatón. 

Siteriné Nacsa Mária, a program szakmai vezetője felidézett néhány eseményt: az idősek világnapi irodalmi délután, az idegenvezető kísérte városi séták, az adventi koncert, a ma is látható képzőművészeti kiállítás és az utaztatható templomtörténeti tárlat mind a kapcsolatteremtést, múltbeli értékek őrzését szolgálták. A projekt lezárul, a kapuk nyitva maradtak – fogalmazott és máris friss eseményeket ajánlott: Mága Zoltán szombati koncertjét, valamint a nemzeti ünnepünkhöz kapcsolódó családi programokat. 

HaBe