videóval

2021.07.14. 15:06

Szólj be a papnak! – mitől keresztény a zene, és lehet-e így populáris?

A keresztyén könnyűzene aktuális helyzetéről és népszerűsítési lehetőségeiről volt szó nemrég a Debrecenből indult kezdeményezés, a Szólj be a popnak! című online estjén.

Szoliva Gábriel zenész és ferences szerzetes szerint elsőként azt kell felismerni, hogy a zene emberi alapjelenség, mely az érzelmi világ kifejezésére szolgál. Hogy miként kapcsolódik ez a valláshoz, másodlagos kérdés. Farkas Domonkos egyházzenész úgy vélekedett, az egyháznak és a zenének mára felemás kapcsolata lett, s ezeket párhuzamba állította az egyház és más művészeti ágak kapcsolatával: a pap szerint nem biztos, hogy szüksége van rá az egyháznak, másrészt a produkciók nem mindig a megfelelő színvonalon valósultak meg a templomokban.

Lakatos Péter, a Debreceni Egyetem Zeneművészeti Karának dékánja, a Szabadkeresztény Egyház püspöke kiemelte, hogy a zene egy nyelv, amely kommunikációra való, amely akkor jó, ha értik is azok, akik hallják. – Minden zenének van olyan lelki hatásmechanizmusa, amelyet a hozzáértő tudatosan alkalmazhat, emiatt a mi felelősségünk, mire használjuk – ezt már Bolyki György producer állította, aki szerint ebben az értelemben a könnyűzenébe bele lehet csomagolni komoly szellemi üzenetet is. Abban az esetben viszont, ha nem hozzáértő próbálkozik ezzel, a szövegnek nem lesz szellemi mélysége. – A liturgikus zene kapcsán az üzenet Isten kinyilatkoztatásához kapcsolódik – fogalmazott Farkas Domonkos, aki szerint a klasszikus egyházzene sem minden esetben liturgikus. Horváth Gergely szerint a keresztyén könnyűzenéről alkotott vélemény is a kortárs kultúrában zajlik. Úgy fogalmazott: nem az a fontos kérdés, hogy mi az időtálló, hanem az, hogy a kortárs kultúrában mindez, hogyan jelenik meg.

A résztvevők szerint a hozzáértés és a magas minőség nélkül a templomfalak között sem szükséges zenélni | Fotó: Szólj be a papnak!-archív

Minőség a templomban is kell

Bolyki György úgy vélekedett: a gyülekezetek sokszínűsége a kulturális háttér különbözőségének is köszönhető. – Ma sokféle igény jelenik meg, melyekre a gyülekezetek választ adnak. Nem helyes bármelyik igényt leszólni, hiszen az idő úgyis mindig kirostálja, hogy mi az, ami maradandó és mi az, ami mulandó. Ami mára a hagyományos egyházzenéből fennmaradt, az már minőségi szűrés eredménye – fogalmazott.

A producer szerint a keresztyén könnyűzene néha a misszió eszközeként is szolgál, de ehhez olyan minőséget is kell képviselnie, amely a templomokon és a dicsőítő koncerteken kívül is megállja a helyét. – Miért engedtük, hogy a világi zenéből teljesen eltűnjön az egyházi tartalom? A könnyűzenén belül a keresztyén dalszerzők elsősorban a saját gyülekezetüknek írnak zenét – vélekedett, végül elgondolkodtató kérdéssel zárta a beszélgetést: hogyan lehet az, hogy havonta több milliárd órát vannak jelen az emberek a YouTube-on, és ebből nulla óra jut keresztyén emberek által világiaknak szánt zenére?

SZD

Ezek is érdekelhetik