Egykori kétségek, mai emlékek

Hónapokig élt a falu lakossága abban a bizonytalanságban, hogy a végleges román határt a trianoni békediktátum miatt Földes közelében jelölik ki. A szomszédos Sáp vasútállomása pedig az utolsó magyar vasútállomássá válik. A román csapatok 1919 májusában megszállták a Tiszántúlt. A közelmúltban elhunyt neves Trianon-kutató, dr. Lőkkös János könyveiből tudjuk: utolsó katonai védvonaluk – szerették volna, ha az végleges határ lenne – Földes és Berettyóújfalu között levő Andaháza, a mai Keleti-főcsatorna térsége, délre a Berettyó folyó lesz. Ez a „határ” keletebbre volt az ígértnél, és nyugatabbra a trianoninál, a román seregek hónapokig abban reménykedtek, hogy itt maradhatnak.

Emlékeztek a szomorú évfordulóra

Június negyedikén délelőtt az Árpád moziban és a Trianon emlékműnél a Karácsony Sándor Közösségi Ház, a Földesi Karácsony Sándor Általános Iskola és Alapfokú Művészeti iskola tanulói, a Kállay László Óvoda kisóvodásai, az önkormányzat és a nagyközség civil szervezetei közös emlékünnepségen idézték fel a máig fájdalmas trianoni döntés következményeit. A nemzeti összetartozás napja alkalmából köszöntőjében Jeneiné dr. Egri Izabella polgármester megfogalmazta: a trianoni veszteség a nemzetnek, az országnak, de az egyes embereknek is óriási volt. Mára az elcsatolt részek államhatárok feletti összetartozása valósággá vált. Szent koronánk valamennyi magyar összetartozásának örök szimbóluma maradt.

Péter Imre