2021.06.25. 18:48
A zajtalan gyufa feltalálójának emléke előtt hajtottak fejet
Irinyi János polihisztor részt vett az 1848–49-es forradalomban és szabadságharcban is.
Fotó: Vass Attila
A világhírű magyar vegyész, polihisztor, a zajtalan és robbanásmentes gyufa feltalálója, Irinyi János életét és munkásságát elevenítette fel Tóth Pál helytörténész, idegenvezető pénteken délután, a debreceni Benedek-könyvtárban.
Előadásában a szakember többek között felidézte, hogy máig nem egyértelmű Irinyi János születési helye, és a születési éve is sok helyen téves. Ismereteink szerint a polihisztor 1817. május 18-án született vagy Nagylétán, vagy Albisban – tudhatták meg az összejövetel résztvevői Tóth Páltól. Az előadó felidézte azt is, hogy az ifjú Irinyi a bécsi Politechnikumban tanult kémiát Meissner Pál professzortól, és amíg a diáktársai a jó osztrák söröket kóstolgatták, Irinyi otthon kísérletezgetett.
Világraszóló felfedezés 19 évesen
Akkoriban már létezett egy gyufaféleség, ám az nemcsak zajos volt, hanem nagyon veszélyes is, ugyanis „fröcskölt”. Irinyi Jánosnak ennek kémiai összetételét sikerült úgy módosítania, hogy 1836-ban, mindössze 19 évesen feltalálta robbanásmentes gyufát. Ezt úgy érte el, hogy a gyufa fejében a foszfort nem kálium-kloráttal, hanem ólom-dioxiddal keverte.
Irinyi János Németországban is tanult, és két diplomát szerzett ott. Ezeknek is köszönhetően, korának legképzettebb kémikusának számított. Még szintén nagyon fiatal volt, csupán 21 éves, amikor megírta első könyvét Antoine Lavoisier szellemében – mutatott rá az előadó. Mint elmondta, Irinyi 1939-ben tért haza Magyarországra, s Budapesten megalapította ez első magyar gyufagyárat, akkori nevén: gyújtófagyárat. Ez naponta félmillió szál gyufát állított elő. Ezt azonban nem nézte jó szemmel az osztrák konkurencia.
Ágyúöntés és a puskaporgyártás
Irinyi János részt vett az 1848-as forradalomban is, majd a szabadságharcban Kossuth Lajos őt bízta meg az ágyúöntés és a puskaporgyártás irányításával. Őrnagyként a nagyváradi lőporgyár vezetője volt, így csoda, hogy a szabadságharc bukása után „csupán” börtönbüntetésre ítélték. Szabadulása után visszavonult a politikai élettől, tudományos munkásságának élt. A debreceni István-gőzmalom igazgatója lett, és 20 évig a Kossuth utca 51. szám alatti, ma is álló épületben lakott. 1895. december 17-én hunyt el Vértesen.
Emlékét Debrecenben középiskola és utcanév is őrzi, Létavértesen pedig iskola- és utcanév, valamint kiállítóterem is.
VA
