Kényelem és rugalmasság: többfunkciós képzőhelyet adtak át az Újkertben

– Az Újkert szívében lévő könyvtárnak a kezdetektől élő kapcsolata van a környékbeliekkel, ezt mutatja a közösség igényeit követő folyamatos megújulása is – mondta Kósa Lajos országgyűlési képviselő csütörtökön délután, a Méliusz Újkerti Könyvtár és Közösségi Tér új, interaktív helyiségének átadásán. – Ez a létesítmény, mely egy oktatási, kulturális közösségi tér többféle funkcióval, szintén ezt bizonyítja – tette hozzá. Elhangzott: az Emberi Erőforrások Minisztériuma és a debreceni önkormányzat is támogatta a projektet.

„Debrecen joggal büszke arra, hogy vidéki magyar városok közül a kultúra legintenzívebb fejlesztése itt történik. A jelenleg is zajló színházberuházás révén a kultúra is hozzájárul a város megváltozó pozíciójának erősítéséhez. De nemcsak a nagy és látványos fejlesztések, hanem a pici történések is részesei annak a kulturális építkezésnek, amit közösen teszünk a településünkért”

– hangsúlyozta Puskás István alpolgármester. – Ez a kis közösségi tér már külső megjelenésében is azt sugallja, hogy átalakulóban van a könyvtár szerepe a társadalom életében, Debrecen pedig ezeket az átalakulóban lévő igényeket kívánja kiszolgálni, intézményrendszerét hozzájuk igazítani – mutatott rá. Elárulta: számára az, hogy ez most az Újkertben történik, különösen kedves, mert ő maga itt ismerkedett meg a könyvtárral, ide „hazajön”.

– Sok kis projektet viszünk, olyanokat, melyek később, akár nemzetközi szinten megismételhetők, és jó gyakorlatként továbbvihetőek bárhová. Ilyen volt a konténerkönyvtárunk, vagy az a könyvkölcsönző automata, mely magyar innovációként először Debrecenben valósulhatott meg, lehetővé téve, hogy amikor minden kulturális intézmény kénytelen volt bezárni, a miénk az alapszolgáltatását nyújtani tudta a polgároknak. Ez a mostani projekt apróság, de szélesebb, nagyobb tervekbe illeszkedik, arculatilag és a könyvtár funkciójának megújulását illetően is – monda dr. Kovács Béla Lóránt, a Méliusz Juhász Péter Könyvtár igazgatója.

A helyiséget tervezője, Andó Anett okleveles belsőépítész mutatta be.

Szavai szerint az alapkoncepció az volt, hogy többfunkciós teret hozzanak létre, mely gyorsan átalakítható. Ezért bútorzata könnyű, egymásra rakható (vagyis kis helyigényű) székekből és sokféleképpen elrendezhető asztalokból áll.

Minden korosztályt kiszolgál, az interaktivitás érdekében fel van szerelve projektorral, vetítővászonnal, érintőképernyővel, de krétás falitáblával is. Sok pakolófelület, polcok, fogasok, különböző eszközök tárolói teszik teljessé. Kiscsoportos foglalkozás, körbeszélgetés, frontális oktatás, de akár jógaóra is megtartható benne. – Fontosnak tartom a brandépítést a könyvtár esetében is, mert az felismerhetővé, beazonosíthatóvá teszi az adott intézményt, továbbá figyelemfelkeltő is. Három brandszín jelenik itt meg, a narancs, a fehér és a szürke. Emellett számít a térélmény és a formai megjelenés; ma az emberek olyan helyeken szeretnek hosszabb ideig tartózkodni, ahol jól érzik magukat, ezért olyan teret kellett kialakítani, ahol kényelmesebben, lazábban viselkedhetnek – magyarázta.

Arról is beszélt, hogy az egész Jerikó utcai könyvtár átalakítására elkészült a terv. Abban hangsúlyos, hogy a fiatalokat bevonja a könyvtár életébe, és generációk közti találkozóhelyként is működjön. A központban egy pódiumszerű, előadótérként is használható rész lenne, melyre mindenhonnan rálátni, így a gyerekeknek játszóterületként szolgálhat. Mindenki kedve szerint elhelyezkedhetne az egyszemélyes fülkékben olvasásra, netezésre; az asztaloknál csoportos elfoglaltságra, és élvezhetné a közösségi tér rendezvényeit.

SzT