Felnőtt korában szeretett bele a népművészetbe Hubert Erzsébet

A Hajdú-Bihar Megyei Népművészeti Egyesület neve már biztosan ismerősen csenghet azoknak az olvasóinknak, akik kedvelik Helyi érték oldalunkat, hiszen az itt bemutatott mesterek és népi iparművészek közül sokan a társaság oszlopos tagjai. Ez alkalommal az egyesület vezetőjével, Hubert Erzsébettel beszélgettünk a népművészet fontosságáról a közösség alkotóházában. – A történetem talán ott kezdődik, hogy népművelés–magyar szakot végeztem a Kossuth Lajos Tudományegyetemen – kezdett bele élénken csillogó szemmel a mondandóba. A végzés után Egerbe került, mert elmondása szerint mindig vonzotta a város kulturális gazdagsága, a palóc hagyományok és a barokk stílus egyvelege is. – Később kiderült számomra, hogy az egri és debreceni kulturális értékek nagyon is kiegészítik egymást, és hogy a katolikus hegyvidék paraszti kultúrája és a református síkvidék debreceni cívis hagyományai, valamint a hortobágyi pásztorkultúra öröksége mind-mind közel állnak egymáshoz – mondta.

Bár hatalmas tudása és a népművészet iránti szeretete miatt sokan azt gondolhatnák, hogy Hubert Erzsébet beleszületett a hagyományőrzésbe, ez nem így történt.

Beszélgetés közben megtudtuk, hogy bár mindig érdekelték a művészetek, életében először csak a Palócnapon, a helybeli hagyományőrző együttesek felvonulásakor látott élőben parasztasszonyt viseletben. – Akkor kaptam egy erős lökést a népművészet iránt – mondta. Hozzátette, akkoriban a hagyományok őrzésére már odafigyeltek a népi kézművesség területén, de azok továbbéltetése még egyáltalán nem volt fókuszban.

Az élet úgy hozta, hogy hamarosan hazatért Debrecenbe, és a mai Kölcsey Központ elődjében, az akkor induló Kölcsey Ferenc Megyei Művelődési Központban folytatta újító munkáját, miközben a néprajz szakot is elvégezte. – Bár én magam nem kézműveskedem, a mesterektől nagyon sok elméleti ismeretet és gyakorlati tudást sajátítottam el. Ennek és a sok tapasztalatnak köszönhetően sikerült kialakítanom egy olyan ízlést és szemléletmódot, amely az évek folyamán is aktuális és korszerű tudott maradni – fogalmazott.

A Hajdú-Bihar Megyei Népművészeti Egyesület 1982-ben alakult meg a megyében élő és dolgozó, akkor még elsősorban amatőr tárgyalkotó népművészekből, melynek 25 évig szervező titkára volt Hubert Erzsébet, majd immár 12 éve elnökként vezeti az egyesület munkáját.

Az értékek megőrzésén túl azt is fontosnak tartja, hogy a kulturális örökség alkalmazkodjon a mai kor igényeihez is. – Attól él egy kultúra, ha foglalkozunk vele, és tovább éltetjük. Ez pedig csak úgy lehetséges, ha ahhoz a korhoz alkalmazzuk, amelyben élünk – hangsúlyozta. Hozzátette, ez számos módon lehetséges, például a színek vagy a funkció megváltoztatása mellett, a mintakincs megtartásával. A tárgy funkciója változhat, gyakran változik is, de mindig van használati értéke, akár ünnepeinken, akár a hétköznapokban. – Az egyesület elsőrendű küldetése is az, hogy a népi kézműveshagyományok megőrzése mellett a megújítás lehetőségeit is keressük – emelte ki. Azt is elmondta, tevékenységük részeként fontosnak tartják a szakmai tudás folyamatos fejlesztését, a mesterek és mesterségek ismertségének segítését és a forgalmazás lehetőségeinek folyamatos kutatását is. – Továbbá fontos a folyamatos értékközvetítés a „fogyasztóink” számára is, szeretnénk, ha velünk „nőne fel” a közönségünk a játszóházaktól kezdve a vásárokig, fesztiválokig – tette hozzá.

Hiteles és értéket hordozó tárgyakkal

A Hajdú-Bihar Megyei Népművészeti Egyesület 39 éve alakult meg a megyében élő, főként amatőr népművészekből. Mára 52 népi iparművész, 23 szakoktató és 25 népijátszóház-vezető is van a tagok között, akik Hajdú-Bihar megyében összesen 15 településen tevékenykednek, és összesen tizenhatféle népi kézműves szakma éltetésével foglalkoznak. Fontosnak tartják a debreceni kézművesség és a Hortobágy rendkívül gazdag pásztorművészetének megismertetését. Céljuk a népi kézművesség hagyományainak feltárása, hiteles és értéket hordozó mindennapi használati és ünnepi tárgyak készítése, valamint az alkotók ismereteinek gazdagítása, továbbá tudásuk átadása a gyermek és ifjúsági korosztály számára is. Hivatásuk, hogy a gazdag szellemi és tárgyi örökséget megőrizzék, és tovább éltessék a népi kézművesség minden területén.

Segítik a fiatalok munkáját is

A népi hagyományok továbbéltetésének céljából a folyamatos tanulást és oktatást is fókuszba helyezi tevékenysége részeként a Hajdú-Bihar Megyei Népművészeti Egyesület. – Lényeges számunkra a tudásátadás legjobb, legaktuálisabb formáinak keresése is a közösségi élmény megteremtésével, bár ez most sajnos a koronavírus-járvány miatt szünetel – mondta Hubert Erzsébet, az egyesület elnöke. Mint megtudtuk, az egyik legnagyobb kihívást az egyesület történetében az adta számára, hogy a már akár több évszázados szakmabeli családi múlttal és hatalmas tekintéllyel rendelkező mestereket és az amatőröket olyan rendszerbe fésülje össze, ahol azonos érdekek mentén tudnak dolgozni. – Mára eljutottunk oda, hogy a nagy mesterek is szívesen tanítják az érdeklődőket, ezáltal próbálunk gondoskodni az utánpótlásról és a közönségről – osztotta meg büszkén. Hozzátette, ebből egészen különleges együttműködések alakulnak, mert akad olyan, hogy a mester sokkal fiatalabb a nyugdíjas korban kézművességbe kezdő tanítványánál. – Az úgynevezett inkubátorprogramunkban arra is figyelmet fordítunk, hogy a fiatal művészeket segítsük tananyaggal, felszereléssel, műhellyel – fogalmazott Hubert Erzsébet.

HBN