Kultúra

2021.04.19. 09:47

Felnőtt korában szeretett bele a népművészetbe Hubert Erzsébet

A hagyományok megőrzése mellett a megújítást is fontosnak tartja a Hajdú-Bihar Megyei Népművészeti Egyesület elnöke.

Fotó: Matey István

A Hajdú-Bihar Megyei Népművészeti Egyesület neve már biztosan ismerősen csenghet azoknak az olvasóinknak, akik kedvelik Helyi érték oldalunkat, hiszen az itt bemutatott mesterek és népi iparművészek közül sokan a társaság oszlopos tagjai. Ez alkalommal az egyesület vezetőjével, Hubert Erzsébettel beszélgettünk a népművészet fontosságáról a közösség alkotóházában. – A történetem talán ott kezdődik, hogy népművelés–magyar szakot végeztem a Kossuth Lajos Tudományegyetemen – kezdett bele élénken csillogó szemmel a mondandóba. A végzés után Egerbe került, mert elmondása szerint mindig vonzotta a város kulturális gazdagsága, a palóc hagyományok és a barokk stílus egyvelege is. – Később kiderült számomra, hogy az egri és debreceni kulturális értékek nagyon is kiegészítik egymást, és hogy a katolikus hegyvidék paraszti kultúrája és a református síkvidék debreceni cívis hagyományai, valamint a hortobágyi pásztorkultúra öröksége mind-mind közel állnak egymáshoz – mondta.

Bár hatalmas tudása és a népművészet iránti szeretete miatt sokan azt gondolhatnák, hogy Hubert Erzsébet beleszületett a hagyományőrzésbe, ez nem így történt.

Beszélgetés közben megtudtuk, hogy bár mindig érdekelték a művészetek, életében először csak a Palócnapon, a helybeli hagyományőrző együttesek felvonulásakor látott élőben parasztasszonyt viseletben. – Akkor kaptam egy erős lökést a népművészet iránt – mondta. Hozzátette, akkoriban a hagyományok őrzésére már odafigyeltek a népi kézművesség területén, de azok továbbéltetése még egyáltalán nem volt fókuszban.

Az élet úgy hozta, hogy hamarosan hazatért Debrecenbe, és a mai Kölcsey Központ elődjében, az akkor induló Kölcsey Ferenc Megyei Művelődési Központban folytatta újító munkáját, miközben a néprajz szakot is elvégezte. – Bár én magam nem kézműveskedem, a mesterektől nagyon sok elméleti ismeretet és gyakorlati tudást sajátítottam el. Ennek és a sok tapasztalatnak köszönhetően sikerült kialakítanom egy olyan ízlést és szemléletmódot, amely az évek folyamán is aktuális és korszerű tudott maradni – fogalmazott.

A Hajdú-Bihar Megyei Népművészeti Egyesület 1982-ben alakult meg a megyében élő és dolgozó, akkor még elsősorban amatőr tárgyalkotó népművészekből, melynek 25 évig szervező titkára volt Hubert Erzsébet, majd immár 12 éve elnökként vezeti az egyesület munkáját.

Fotó: Napló-archív

Az értékek megőrzésén túl azt is fontosnak tartja, hogy a kulturális örökség alkalmazkodjon a mai kor igényeihez is. – Attól él egy kultúra, ha foglalkozunk vele, és tovább éltetjük. Ez pedig csak úgy lehetséges, ha ahhoz a korhoz alkalmazzuk, amelyben élünk – hangsúlyozta. Hozzátette, ez számos módon lehetséges, például a színek vagy a funkció megváltoztatása mellett, a mintakincs megtartásával. A tárgy funkciója változhat, gyakran változik is, de mindig van használati értéke, akár ünnepeinken, akár a hétköznapokban. – Az egyesület elsőrendű küldetése is az, hogy a népi kézműveshagyományok megőrzése mellett a megújítás lehetőségeit is keressük – emelte ki. Azt is elmondta, tevékenységük részeként fontosnak tartják a szakmai tudás folyamatos fejlesztését, a mesterek és mesterségek ismertségének segítését és a forgalmazás lehetőségeinek folyamatos kutatását is. – Továbbá fontos a folyamatos értékközvetítés a „fogyasztóink” számára is, szeretnénk, ha velünk „nőne fel” a közönségünk a játszóházaktól kezdve a vásárokig, fesztiválokig – tette hozzá.

Hiteles és értéket hordozó tárgyakkal

A Hajdú-Bihar Megyei Népművészeti Egyesület 39 éve alakult meg a megyében élő, főként amatőr népművészekből. Mára 52 népi iparművész, 23 szakoktató és 25 népijátszóház-vezető is van a tagok között, akik Hajdú-Bihar megyében összesen 15 településen tevékenykednek, és összesen tizenhatféle népi kézműves szakma éltetésével foglalkoznak. Fontosnak tartják a debreceni kézművesség és a Hortobágy rendkívül gazdag pásztorművészetének megismertetését. Céljuk a népi kézművesség hagyományainak feltárása, hiteles és értéket hordozó mindennapi használati és ünnepi tárgyak készítése, valamint az alkotók ismereteinek gazdagítása, továbbá tudásuk átadása a gyermek és ifjúsági korosztály számára is. Hivatásuk, hogy a gazdag szellemi és tárgyi örökséget megőrizzék, és tovább éltessék a népi kézművesség minden területén.

Segítik a fiatalok munkáját is

A népi hagyományok továbbéltetésének céljából a folyamatos tanulást és oktatást is fókuszba helyezi tevékenysége részeként a Hajdú-Bihar Megyei Népművészeti Egyesület. – Lényeges számunkra a tudásátadás legjobb, legaktuálisabb formáinak keresése is a közösségi élmény megteremtésével, bár ez most sajnos a koronavírus-járvány miatt szünetel – mondta Hubert Erzsébet, az egyesület elnöke. Mint megtudtuk, az egyik legnagyobb kihívást az egyesület történetében az adta számára, hogy a már akár több évszázados szakmabeli családi múlttal és hatalmas tekintéllyel rendelkező mestereket és az amatőröket olyan rendszerbe fésülje össze, ahol azonos érdekek mentén tudnak dolgozni. – Mára eljutottunk oda, hogy a nagy mesterek is szívesen tanítják az érdeklődőket, ezáltal próbálunk gondoskodni az utánpótlásról és a közönségről – osztotta meg büszkén. Hozzátette, ebből egészen különleges együttműködések alakulnak, mert akad olyan, hogy a mester sokkal fiatalabb a nyugdíjas korban kézművességbe kezdő tanítványánál. – Az úgynevezett inkubátorprogramunkban arra is figyelmet fordítunk, hogy a fiatal művészeket segítsük tananyaggal, felszereléssel, műhellyel – fogalmazott Hubert Erzsébet.

HBN

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a haon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában