Egérkirály, ahol még a madár sem jár

A debreceni oDEon-ZeneTheatrum 2018-ban a Karácsonyi ének című családi musicalt állította színpadra, s a tavalyelőtti sikeren felbuzdulva vállalkoztak az alkotók a 2019-es grandiózus produkció megalkotására. A klasszikus mesét most a 21. század legfiatalabb generációjának nyelvére fordította le a Csáki–Szamosközi–Végh hármas.

A diótörő Csajkovszkij utolsó balettje és egyben utolsó színpadi műve. A történet alapját E. T. A. Hoffmann A diótörő és az egérkirály című meséje képezi, nagy sikert aratott ősbemutatóját 1892. december 18-án tartották a szentpétervári Mariinszkij színházban. A Magyar Királyi Operaházban először 1927. december 21-én mutatták be Brada Ede koreográfiájával. Hosszú úton ment tehát keresztül a történet, míg hőseinknek a Minecraft világában kell megküzdeniük a karácsonyért.

Vírus képében dúl

A musicalben a digitális világ jellegzetességeit a babák a hagyományos értékek jelképeként ellensúlyozták. A történetben ugyanis az Egér­király egy számítógépes vírus képében akarja eltörölni a karácsonyt és minden fontos emberi értéket. Ez ellen harcoltak a gyerekek és a hagyományos játékok. A hatalmas közönségsikert arató történet a felnőttek számára is tartogatott mondanivalót, hiszen a szülő és a gyermek viszonya igen erőteljesen szerepel a darabban egy mai család karácsonyán keresztül.

Bodrogi elégedettsége

S hogy miért zseniális ötlet egy klasszikus történetet a sokak számára már otthonos virtuális világba átemelni? Mert így épp azokhoz ér el Hoffmann üzenete, akik a könyvet talán majd csak évek múltán veszik kézbe. A gyerekek kütyükényszere mellett fellelhetők a produkcióban azok a függőségek is, melyek nap mint nap gátat szabnak a valós kapcsolatok, a szeretetteljes, meleg családi légkör meglétének. Ilyen például a vásárlásmániás anya (Végh Veronika) vagy maga az olvasás- és könyvgyűlölő világ fejedelme, az Egérkirály.

Az előadás erőssége elsősorban a vizuális élményben és a betétdalokban rejlett, amit Csáki Szabolcs több zenei műfajban, változatosan, 21. századi hangszereléssel álmodott meg, így több slágergyanús dalt is hallhattunk, melyek szövegvilága jól illeszkedett a szövegkönyv stílusához. A profi hang- és látványtechnika mellett (a produkció látványvilágát öt LED-fal is erősítette) a díszlet, a kellékek és a jelmez is sokat tett ahhoz, hogy a mindenki számára ismert történet órákra lekösse a közönséget. Erre bizonyíték volt a Nemzet Színésze címmel kitüntetett, Kossuth- és kétszeres Jászai Mari-díjas színművész, Bodrogi Gyula elégedettsége is, akit az első sorban ülve szemmel láthatóan elbűvölt az oDEon-ZeneTheatrum növendékeinek hiteles és szívmelengető szereplése.

Csáki Szabolcs rendező meghívott vendégei, mint az Egérkirály szerepében sziporkázó Jámbor József vagy a Vakegér jelmezét magára öltő Bánhidi Krisztián mellett a Csáki testvérek, Illangó és Benedek is derekasan megállták a helyüket a prózai és zenei szempontból egyaránt kemény diónak mondható kétfelvonásosban.

A kérdés, melyen novemberig gondolkodhatunk, most az, vajon melyik fabula lesz Végh Veronikáék következő „alapanyaga” 2020 karácsonyára.

SZD