Otthagyta a műszaki pályát Debrecen helytörténetéért

Podmaniczky-díjat kapott a város- és faluvédők szövetsége közelmúltban Debrecenben tartott konferenciáján többek között Balogh László debreceni helytörténeti kutató. Ebből az alkalomból beszélgettünk a szakemberrel, aki a debreceni polgármesteri hivatal Főépítészi Irodájának Mikrofilm­tárában dolgozik műszaki ügyintézőként. Elmondta: munkája közel áll az érdeklődési köréhez, hiszen ott őrzik a város szinte összes épületének tervrajzait az 1800-as évek második felétől napjainkig. Ezeket a dokumentumokat lajstromozza, karbantartja, aktualizálja.

„A történelem szele”

Balogh Lászlóról kiderült, hogy már kicsiny gyermekként „megcsapta a történelem szele”. Hároméves koráig abban a debreceni házban élt, amelyben egykoron Kölcsey Ferenc is. Ez az ingatlan nagyjából ott helyezkedett el, ahol ma a Kölcsey Központ (Lycium Hotel) mellett a virágóra található. A házat 1972-ben a Kölcsey Művelődési Központ építésére hivatkozva bontották le, de végül Lenin szobra került oda.

Bár nagyobbacska korában már érdekelte a helytörténet, az iskolában a földrajz jobban érdekelte, mint a történelem.

Középiskolás volt a 80-as években, amikor azzal a felhívással találkozott, hogy az Újkerti Nevelési Központban helytörténeti szakkör indul. – Ott az áldott emlékű dr. Szamosújvári Sándor végleg megszerettette velem a helytörténetet – jelentette ki.

Közben távközléstechnikai műszerész, autóvillamossági műszerész, valamint villamosjármű-műszerész szakmákat szerzett, majd néhány önkormányzati cégnél, például a DKV-nál is dolgozott műszaki területen.

A pontatlanság hatására

A helytörténetben különösen megfogta az a tény, hogy Debrecenben a 50-es, 60-as években még 7 villamosvonal működött, majd a 70-es évek közepére ebből mindössze 1-et hagytak meg. Az 1936-ban készült Légy jó mindhalálig című film is komoly hatással volt rá, amelyben a debreceni Piac utcán egy lóvasút közlekedett. Ez a felirata szerint a Piacz tér és a Pályaudvar között járt.

„Ez butaság, hiszen akkoriban a pályaudvart Indóháznak nevezték, lóvasút pedig nem ment a Piac utcán. Bosszantott, hogy a filmesek miért ilyen pontatlanok, miért nem néznek utána ezeknek a dolgoknak”

– fogalmazott Balogh László.

Műszaki pályáról a humánra

Ezután jött egy újabb hobbi, Debrecen turistatérképeinek a gyűjtése, melyekből jelenleg csaknem 100 darabbal rendelkezik. – Ezekben is találtam hibákat, például egyes utcák nem jó helyre vannak berajzolva, sőt néha még az utcanevek sem stimmelnek – magyarázta. Ezeket tanulmányozva kezébe akadt Nábrádi Mihálynak a debreceni utcanevekről szóló könyve, amelyben szerinte sok dolgot másképpen kellett volna csinálni. Például az Alma címszóról háromszor annyi információ van, mint Kossuth Lajosról. Ez arra inspirálta 1992-ben, hogy ezeket pontosítsa. Így jutott el a Régi Városházára, az akkor még ott működő debreceni levéltárba. Akkor ismerkedett össze a neves helytörténeti kutatóval, az ott dolgozó, azóta már nyugdíjas Papp Józseffel, akivel összebarátkozott. Balogh László kutatási eredményeit először 2005-ben használták fel, amikor tisztázták az egyes debreceni városrészek neveit. A Debrecen város utcanévkatasztere című könyve 2007-ben jelent meg, amelyet Papp József szerkesztett és lektorált.

A Piac utca 20-ban végzett sok kutatásnak az lett a vége, hogy a műszaki pályát maga mögött hagyta, 5 éve a Régi Városházán talált munkahelyet, így lett a hobbiból munka.

Öröklődött az érdeklődés

Ismeretterjesztő előadásain helytörténeti érdekességekről számol be, amelyeket tudományos alapossággal kutat és ír le.

2011-ben Gara Kálmánnal és Végh Dezsővel közösen megírták a Debreceni villamoskalauz című könyvet, amely a helyi villamosközlekedés 100 évéről szól. – Úgy döntöttünk, hogy ennek lesz folytatása is, mert azóta sok dolog történt ezzel összefüggésben. Például elkészült a 2-es villamos, új villamosok érkeztek –mondta.

Balogh László jelenleg egyebek mellett a debreceni téglagyárak történetét, az 1935 és 1944 között Debrecent vezető dr. Kölcsey Sándor polgármester tragikus történetét és Szabó Magda családfáját kutatja.

Büszkén mesélte, hogy a fia is érdeklődik a helytörténet iránt, most diplomázott le történelem szakon. Az idén jelent meg az általa írt, a debreceni buszközlekedésről szóló könyv. Közlekedéstörténettel szeretne foglalkozni.

Orosz Csaba