Gyász

2019.06.03. 10:13

Meghalt Térey János

Életének 49. évében váratlanul elhunyt Térey János József Attila-díjas költő, író műfordító – közölte a Jelenkor Kiadó hétfőn az MTI-vel.

Fotó: Facebook / Bach Máté

Térey János 1970. szeptember 14-én született Debrecenben. Középiskolai tanulmányait szülővárosában végezte. Érettségijét követően a budapesti Tanárképző Főiskola magyar-történelem szakán tanult, 1996-ban az ELTE Bölcsészettudományi Karán szerzett magyar szakos oklevelet. 1997-ben és 1998-ban a Cosmopolitan magazin olvasószerkesztőjeként dolgozott, 1998 óta szabadfoglalkozású író volt.

Elsősorban költőként vált ismertté, első versei 1990-ben jelentek. Pályáján kiemelkedik az 1991-es Szétszóratás, a 2000-ben megjelent Drezda februárban című verseskötet, valamint a 2006-os Ulta című kötete. A kötött versformák mellett érdeklődést mutatott a hosszabb elbeszélő jellegű művek iránt, s ennek eredményeként született meg a Paulus című verses regénye (2001), amely több elismerésben részesült (Palládium-, Tiszatáj- és Füst Milán-díj), majd A Niebelung-lakópark című drámatetralógiája, amelyből Mundruczó Kornél rendezett felolvasószínházi előadást. Az első rész, a Rajnapark megkapta az évad legjobb magyar drámájának díját. A harmadik részt, a Hagen, avagy a gyűlöletbeszéd címűt a Krétakör mutatta be 2004-ben a budavári Sziklakórházban, az előadásból film is készült.

Nemcsak elővette és alkalmazta a klasszikus formákat, hanem a verses regény kiterjedt hagyományát elevenítette fel és folytatta.

Kortárs német, cseh, francia és bolgár költőket fordított, nevéhez fűződik Paul Verlaine Szaturnuszi költeményeinek első teljes, magyar nyelvű fordítása is.

Az epikus műfajok mellett első komolyabb, színpadhoz kapcsolódó munkája Puskin Borisz Godunov című drámájának új fordítása volt. Drámaíróként Asztalizene (2008), Jeremiás avagy az isten hidege (2009), Protokoll (2010) című színműveit sikerrel játszották, a többi közt a Katona József Színházban, a Radnóti Színházban és a Nemzeti Színházban. Az Asztalizene, valamint Jeremiás avagy Isten hidege elnyerte az évad legjobb magyar drámája díjat. Kazamaták című színpadi munkája (2006), amely az 1956-os eseményeket új szemszögből mutatta be, Papp Andrással közös munkája.

Harcos Bálint költővel közösen írta Mundruczó Kornél filmje, a Johanna operalibrettóját. A 2006-ban megjelent TéreyULTRA című partitúrában 12 Térey-verset zenésítettek meg fiatal magyar zeneszerzők. 2007-ben KaltWasserKult címmel megjelentek válogatott versei német nyelven, a következő évben a Hagen, avagy a gyűlöletbeszéd című kötete francia nyelven. 2018-ban ő volt a Pécsi Országos Színházi Találkozó egyik válogatója. Egyik legutóbbi munkája, a Káli holtak című regény tavaly jelent meg.

Írásait angol, német, cseh, bolgár, horvát, olasz, mongol, héber és cigány nyelvekre fordították, több felolvasáson járt Európában és a tengerentúl.

Munkásságát több jelentős díjjal jutalmazták: Déry Tibor-jutalomban (1995), Móricz Zsigmond-ösztöndíjban (1995), a Magyar Rádió Petőfi-díjában (1996), József Attila-díjban (2001), a Tiszatáj díjában (2002), Füst Milán-díjban (2002), Örkény István-ösztöndíjban (2003) részesült. A Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztjét 2006-ban, a Magyar Köztársaság Babérkoszorúja díjat 2010-ben vehette át.

- MTI -

A debreceni önkormányzat közleménye

Térey János emlékére

Elhunyt Térey János. A Debrecenben született, a cívisvároshoz oly sok szállal kötődő József Attila-díjas költő, író műfordító 48 éves volt.

Térey János 1970. szeptember 14-én született Debrecenben. Általános iskolai tanulmányait az Eötvös utcai iskolában végezte, a debreceni Tóth Árpád Gimnáziumban szerzett érettségi után a budapesti Tanárképző Főiskola magyar-történelem szakán, majd 1996-ban az ELTE magyar szakán szerzett diplomát.

Költői pályafutását olyan jelentős kötetek jelzik, mint a Szétszóratás, a Térerő, a Drezda februárban, a Paulus vagy az Ultra. Írt prózát, de drámaíróként is közismert, nevéhez fűződik a Nibelung-lakópark, a Kazamaták (melyet Papp András íróval közösen jegyeztek) és az Asztalizene című dráma is.

2001-ben József Attila-díjjal, 2002-ben Füst Milán-díjjal jutalmazták. 2006-ban megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztje kitüntetést, 2008-ban pedig az év legjobb magyar drámája díjat az Asztalizenéért. 2010-ben a Magyar Köztársaság Babérkoszorú díjával tüntették ki.

Térey János váratlan halála megrázta az irodalmat szerető debreceni közösséget. Bár több mint 25 éve a fővárosban élt, a vele készült interjúkban, cikkekben mindig is hangsúlyozta Debrecenhez fűződő szenvedélyes viszonyát. Mindig szívesen tért haza szeretett városába, akár az ünnepi könyvhét vendégeként, akár azért, hogy kiállítást nyisson meg, vagy rendhagyó tárlatvezetésen vegyen részt.

Írásaiban – verseiben és prózáiban – rendre megjelent Debrecen, a város múltja és jelene. Legutóbbi, az Alföld folyóiratban megjelent szövegeiben gyerekkorát, ifjúsága éveit és helyszíneit idézte meg. A folyóiratot kiadó Alföld Alapítvány kuratóriumának is tagja volt.

Térey János halálával a kortárs magyar irodalom egyik legjelentősebb alkotóját veszítettük el. Egy olyan nagy formátumú szerzőt, akit Csokonai Vitéz Mihály, Szabó Magda vagy Borbély Szilárd társaságában emlegethetünk.

 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a haon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában