Búcsú

2024.02.20. 19:31

Elment Bocskai után a hűséges hajdúutód, Cs Nagy Zoltán

A hajdú múlt, a Bocskai-kultusz rendíthetetlen hajdúszoboszlói éltetőjét február 20-án délelőtt a hajdúszoboszlói köztemetőben örökre szeretett felesége mellé helyezték. Zoli bácsit, aki szülővárosának határain messze túl kutatta a Bocskai-örökséget, s időt, fáradságot nem kímélve hirdette dicső fejedelmünk érdemeit, a példát, magyarságtudatunk erősítéséért.

Tibai Irma

Balról Gellért Gyula nagyváradi ny. esperes, Czető Norbert hajdúszoboszlói református lelkész

Forrás: Tibai Irma

Élete nem volt hiábavaló. Kilencvennégy év adatott meg számára, s aki jól ismerte, tudta, milyen büszke volt arra is, hogy ugyanazon a napon született, január 1-jén, mint Bocskai István. Erdély és a magyarok fejedelme, az egyetlen győztes magyar szabadságküzdelem vezére.

Cs Nagy Zoltán a lovas hajdúk városának tősgyökeres szülötte. Egerben magyar-történelem szakos tanárként végzett, majd Egyeken, Darvason, utóbbi helyen rövid ideig igazgatóként is dolgozott. Eközben ismerte meg élete párját, Székely Róza Éva tanítónőt, akivel mihelyt lehetőség nyílt rá, visszaköltöztek Hajdúszoboszlóra. 1959-ben született meg Csilla lányuk. A leányiskolában tanított, majd 1961-től a tanács művelődési, nem sokkal később tanulmányi felügyelője lett, nyugdíjazásáig.

A rendszerváltás időszakától, 1989. május 12-én Erdei Gyula helytörténet-kutató társával, összesen 51 alapító taggal létrehozták a Hajdúszoboszlói Kört. A lokálpatrióta egyesületben a hajdú hagyományok, a lokálpatrióta szellemiség újjáélesztése, illetve erősítése az egyik legfontosabb céljuk volt. Elsőként rendezték meg a lovas hajdúk Szoboszlóra telepítésének évfordulóján, szeptember 2-án a városi megemlékezést a főtéren. Kiharcolta, hogy visszarakják a padlásról a 300. jubileumot megörökítő márványtáblát a városháza belső falára.

Két évvel később sikerült elérni, hogy a képviselő-testület szeptember 2-át hivatalosan a város emléknapjának nyilvánítsa. 1990-ben a szervezet jelöltjeként lett önkormányzati képviselő.

Ezt követően még többet tudott tenni a kitűzött célokért!

Életét áthatotta, tetteit, rendíthetetlen útját vezérelte Bocskai négy évszázados szellemisége. Aktivitását nemcsak hajdúvárosának határain, hanem hazája határain túlra is kiterjesztette, melyhez kapcsolatokat épített, minden jó szándékú, hasonló gondolkodású embert felkutatott, megnyert a jó ügy érdekében. Megalapította a Bocskai Szövetséget, mely később Bocskai István Hagyományőrző Egyesület néven működött. A Bocskai-kultusz jegyében előadásokat, megemlékezéseket tartott, konferenciákat szervezett, vagy közreműködött ezen rendezvények megszervezésében, sikeréért.

Egyesületük 2001-ben, a győztes szabadságharc 395. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségsorozat keretében emléktáblát avatott a fejedelem kolozsvári szülőházának falán. Számos kirándulást szervezett, rendszeresen részt vettek a vele együtt gondolkodókkal az álmosd-diószegi csata helyszínén, a 2006-tól a Nyúzóvölgyben megrendezett csatajeleneteken, a megemlékező ünnepélyeken. Álmosd településnek ő javasolta „A győztes Bocskai István-szabadságharc zarándokútja” létrehozását, a 2 km-es út az emlékműhöz vezet.

Elkötelezettsége ismert volt tehát Hajdúszoboszlótól Szerencsig, Kolozsváron, Nagyváradon, Kassán, és még sorolhatnánk.

Nevéhez Bocskai István életútjához, sikereihez, a hajdúkhoz kapcsolódó emléktáblák, emlékoszlopok fűződnek. Számos publikációja, könyvei jelentek meg. Utolsó könyvét a Vitézlő Halasi Fekete Péter, a szoboszlói lovas hajdúk kapitánya címmel adta ki 2022-ben. Határtalan örömmel dedikálta mindenkinek.

Nemes gondolatokkal búcsúztak tőle

Si deus pro nobis, quis contra nos – Ha Isten velünk van, ki van ellenünk?… A jelszót a református Bocskai István zászlajára is ráhímezték, hogy e hitben harcoljon nemzetéért, annak egységéért – hangsúlyozta búcsúztatójában Czető Norbert, a Hajdúszoboszlói Református Egyházközség lelkipásztora. – Egy olyan világot élünk, amiben még hangosan acsarkodnak az ősi hagyományaink, megbetegítői, toxikus ellenségei, és könyörtelenek a foglárjai. De minden kornak megvannak a vitézlői, akik bátran és karakánul elköteleződnek a hagyományok mellett, és megélve, egyben életben tartják azokat. Cs Nagy Zoltán ilyen ember volt: hagyományainkért és hagyományainkban élő. Büszke „viseletes” harcos, a viseltes, tépett világban – mutatott rá a tiszteletes.

Szakmai-közéleti munkásságát Majoros Petronella méltatta, rámutatva helytörténeti munkásságára és a Bocskai-kultusz iránti elkötelezettségére. Példája velünk marad: a várost szerető, a múltat ismerő és a közösséget építő ember példájaként. Ritkán vallott önmagáról, figyelme inkább az alkotásra terelődött. Egyik írása bevezetőjében azonban megfogalmazta saját hitvallását, amit egy Arany János idézettel foglalt keretbe, mely így szól: „S mi vagyok én, kérded? Egy népi sarjadék, ki törzsömnek élek érette, általa” – idézte emlékét e gondolatokkal is a város alpolgármestere.

Zoli bácsi sírjánál régi barátja, Gellért Gyula, a bihardiószegi református közösség korábbi lelkésze, nagyváradi, nyugalmazott esperes búcsúzott nemes gondolatokkal.

Hajdúszoboszló városa Cs Nagy Zoltánt saját halottjának tekintette.

Elismerések:

1968. Kiváló népművelő

1976. Az oktatásügy kiváló dolgozója

2003. A magyar kultúra lovagja

2013. Hajdú-Bihar Megye Önkormányzatának Bocskai-díja

2018. Álmosd díszpolgára

2020. Szerencs tiszteletbeli polgára

2021. Hajdúszoboszló 1606 Emlékérem

2023. Magyar Ezüst Érdemkereszt polgári tagozat

 

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a haon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában