2023.10.04. 20:00
Akaratunk ellenére is felhasználhatják szerettünk szerveit? A szakember válasza meglephet!
Az elmúlt évben Hajdú-Bihar vármegyében elhunytból 29, élődonorból 5 veseátültetés történt a Debreceni Egyetem Klinikai Központjában.
A szív transzplantációs várólistán 82 fő várakozik
Forrás: Illusztráció/Shutterstock
Magyarországon halála után mindenki lehet potenciális szervdonor, mégis fontos a tájékozódás, ugyanis sokan nincsenek tisztában azzal, mik ennek a feltételei. Mihály Sándor, az Országos Vérellátó Szolgálat transzplantációs igazgatója a Haon érdeklődésére leszögezte, Magyarországon két lehetőség van a szervadományozásra, vagyis kétféle donor van. – Elhunyt, agyhalott donor esetén akkor történhet szervkivétel, ha az elhunyt életében nem tett ez ellen tiltakozó nyilatkozatot, amit cselekvőképes személy közokiratban, vagy teljes bizonyító erejű magánokiratban nyújthat be. Amennyiben az elhunyt kiskorú volt és tiltakozó nyilatkozat nem lelhető fel, a szerveltávolítás csak akkor kezdhető meg, ha ahhoz törvényes képviselője írásban hozzájárul – nyomatékosított. Hozzátette, a szerv, szövet eltávolítása akkor kezdhető meg, ha egy háromtagú orvosi bizottság tagjai – véleményüket egymástól függetlenül kialakítva – egybehangzóan, a miniszter rendeletében meghatározott módon megállapították az agyhalál beálltát, továbbá az eltávolítást végző orvos a vizsgálatok és az elhunyt rendelkezésre álló kórtörténet alapján átültetésre alkalmasnak találja azokat.
Az önrendelkezési jog a saját testre vonatkozik
A feltételezett beleegyezés azt jelenti, hogy ha valaki életében nem tiltakozott írásban az ellen, hogy szerveit halála esetén szervátültetési célokra felhasználják, akkor beleegyezését kell vélelmezni, és ezért elvégezhető a transzplantációs célú szervkivétel. Magyarországon a jogi szabályozás ennek megfelelő.
Az önrendelkezési jog a saját testre vonatkozik, éppen ezért nem dönthet más testéről, más szerveiről senki. Minden cselekvőképes nagykorú magyar állampolgár még életében dönthet saját szervei halála utáni sorsáról
– hangsúlyozta a transzplantációs igazgató.
Mihály Sándor továbbá kitért az élő donáció lehetőségére is – itt aláhúzta, akkor történhet élődonorból szervadományozás, ha a donor a recipiens: egyeneságbeli rokona, egyeneságbeli rokonának testvére, testvére, vagy testvérének egyeneságbeli rokona.
– Kivételesen a fenti feltételek hiánya esetén is sor kerülhet szerv adományozására. Ebben az esetben a donor és a recipiens együttes kérelmét a kórházi etikai bizottság vizsgálja meg.
A kórházi etikai bizottság akkor járul hozzá a szervkivételhez, ha meggyőződött róla, hogy a donor és a recipiens között szoros érzelmi kapcsolat áll fenn és az adományozás ellenérték nélkül, valamint kényszertől, fenyegetéstől és megtévesztéstől mentesen történt
– tette hozzá.
2022-ben elhunytból összesen 313 szerv beültetése történt
A transzplantációs igazgató kérdésünkre elmondta, 2022-ben elhunytból összesen 313 szerv beültetése történt, valamint 56 vese átültetése élődonorból, tehát összesen 369 szervátültetést végeztek hazánkban. Hajdú-Bihar vármegyében elhunytból 29, élődonorból 5 veseátültetés történt a Debreceni Egyetem Klinikai Központjában, nem kizárólag Hajdú-Bihar vámegyei illetőségű betegek részére történt.
Magyarországon vesére várakoznak a legtöbben, összesen 1008 fő, májra 98 fő, szívre 82 fő, közülük hatan kiemelt sürgősséggel. A kombinált vese- és hasnyálmirigy-transzplantációs várólistán 40 fő van, míg a tüdőtranszplantációs várólistán 14 fő, így összesen a mai napon 1242 fő várakozik hazánkban szervtranszplantációs várólistán
– válaszolta.
Forrás: Mihály Sándor-archív
A szakember megjegyezte, két alkalommal történt reprezentatív, a lakosság donáció iránti attitűdjére, és ismereteire irányuló vizsgálat, valamint a közelmúltban egy debreceni munkacsoport végzett nem reprezentatív felmérést a szakemberek és laikusok körében. – A 2004-ben végzett hazai felmérés szerint a magyar lakosság nagy része nem rendelkezik ismeretekkel a szervadományozás jogi szabályozásáról. A lakosság háromnegyede egyetért az érvényes szabályozással, és még többen vannak azok, akiknek nem áll szándékukban tiltó nyilatkozatot tenni, vagyis nem ellenzik szerveik haláluk utáni felhasználását.
A 2011-ben végzett online kutatás szerint a felnőtt lakosság 73 százaléka egyezne bele, hogy halála esetén felhasználják szerveit, további 8 százalék csak családtagjának, ismerősének lenne hajlandó felajánlani azokat. Az adományozást teljes mértékben megtagadók aránya a felnőtt lakosságon belül mindössze 3 százalék – emelte ki.
A szervadományozás jelentőségre fel kell hívni a lakosság figyelmét
Továbbá ismertette, hogy két éve, 2021-ben végzett felmérésében egy debreceni munkacsoport az alábbi eredményeket kapta: a résztvevők 88,5 százaléka számolt be arról, hogy ismeri a hazai donációs jogszabályt, azonban a megkérdezett háziorvosok 25 százaléka, a laikusok 60 százaléka nem volt tisztában a feltételezett beleegyezés elvével. A további kérdések során hasonló, hiányos ismeretekre utaló eredményeket kaptak mind a szakemberek, mind a laikusok csoportjában, ezért a munkacsoport konklúziója, hogy az egészségügyi oktatásban indokoltan nagyobb hangsúlyt kell kapjon a szervadományozás témaköre.
Mit jelent a feltételezett beleegyezés?
Kíváncsiak voltunk, ha valaki baleset következtében elhuny, annak a szervei automatikusan felajánlhatók-e? – A választ azzal kell kezdeni, hogy az elhunytból történő szervadományozás lehetőségét adó agyhalál döntően agyiér-katasztrófa esetén alakul ki, vagyis agyvérzés, agylágyulás következtében, tehát nem a traumás eredet a leggyakoribb.
Magyarországon a feltételezett beleegyezés elve van érvényben, ez azt jelenti, hogy ha valaki életében nem tiltakozott az ellen, hogy szerveit halála esetén szervátültetési célokra felhasználják, akkor beleegyezését kell vélelmezni.
Tehát úgy tűnik, tulajdonképpen semmit nem kell tenni annak, aki támogatja a donációt, az viszont fontos, hogy beszéljenek erről a családban; ismerjék meg egymás véleményét, és ha tiltakozás van, akkor éljenek a tiltakozás hivatalos, írásos lehetőségével. Nagy segítség lehet a hozzátartozó számára, ha ismeri az elvesztett hozzátartozó véleményét, mert nem alakul ki benne olyan érzés, hogy neki kell helyette döntést hoznia, amelyet nem is lehet jogszabály alapján figyelembe venni. Tehát a kezelőorvosnak tájékoztatási kötelezettsége van a hozzátartozó felé – nyomatékosított a transzplantációs igazgató.
Empatikus okok
Mihály Sándor hangsúlyozta, a magyarországi jogi szabályozás szerint az elhunyt szervdonor hozzátartozóinak tájékoztatása arról szükséges, hogy mely szervek, illetve szövetek eltávolítása történt meg transzplantációs céllal. A gyakorlat ezzel szemben az, hogy már a szervdonációs műtét elvégzése előtt megtörténik a legközelebbi hozzátartozó tájékoztatása a tervezett szervadományozásról azokban az esetekben, amikor nem lelhető fel tiltakozó nyilatkozat az elhunyt részéről.
A hozzátartozó bevonásának a szervadományozási folyamatba egyrészt empatikus okai vannak, másrészt a hozzátartozó a kórelőzményre vonatkozó információkkal is segítheti a biztonságos szervátültetések megvalósulását
– fűzte hozzá.
Hozzátette, a szervadományozásról szóló lakossági tájékoztatás során a donációval kapcsolatos önrendelkezés meghozatalára buzdítják a lakosságot három lépésben: tájékozódjunk a szervadományozásról, hozzuk meg személyes döntésünket, osszuk meg személyes döntésünket a hozzánk közel állókkal.
Ezen esetek nagy részében mindenki jó szándékúan jár el, és feltételezhető, hogy hozzátartozói nem saját, hanem elhunyt szerettük véleményét képviselik, mert megkönnyebbülés a gyászban, hogy nem kell viselniük a döntés terhét, és közvetíthetik szerettük végakaratát.
A lakosságot egyrészt a közösségi média oldalakon, a közmédián, honlapunkon keresztül és tájékoztató előadások során érjük el. Lenkovics Barnabás, az állampolgári jogok országgyűlési biztosa által a megkeresésünkre kiadott állásfoglalásában így fogalmaz 2006. január 23-án: A szervátültetésre szoruló, egyre súlyosabb életveszélyben élő betegek élethez való joga az alapvető emberi jogok rangsorában sokkal előbbre való, mint a hozzátartozóknak a kegyeleti jogukból – hívta fel a figyelmet.
Írásban kell rögzíteni a tiltakozó nyilatkozatot
Mint azt a transzplantációs igazgató válaszából megtudtuk, 2020. február 1-től az OVSZ működteti a Nemzeti Szerv- és Szövetdonációs Tiltakozások Regiszterét (NSZTR), amelyet ezt megelőzően a Nemzeti Népegészségügyi Központ működtetett Országos Transzplantációs Nyilvántartás (OTNY) néven. Az NSZTR rendszerben szereplő tiltakozások a legbiztonságosabb módja annak, hogy az önrendelkezéshez való jog tiltakozás esetén a halál bekövetkezte után is érvényesüljön. – Cselekvőképes személy írásban tehet nyilatkozatot, amennyiben ezt nem tudja megtenni, vagy annak megtétele aránytalanul nagy nehézségekkel járna, úgy a háziorvosánál teszi meg a tiltakozását, az NSZTR a további tájékoztatás érdekében mindkét féllel felveszi írásban a kapcsolatot. A cselekvőképtelen személy és kiskorú helyett tiltakozó nyilatkozatot törvényes képviselője tehet, az érintett életében –mondta.
Továbbá ismertette, tiltakozó nyilatkozat megtétele közokiratban vagy teljes bizonyító erejű magánokiratban történik. Ennek megfelelően több lehetséges módja van:
- vagy saját kézzel, szükséges megírni a tiltakozó nyilatkozatot, aláírással és a nyilatkozat dátumával ellátva,
- vagy nyomtatott nyilatkozaton elhelyezett saját kezű aláírás mellett két tanú aláírása is szükséges (a tanúknál olvashatóan feltüntetve a nevet, lakcímet és személyi igazolvány számot is),
- vagy a nyilatkozattevő aláírása vagy kézjegye az okiraton bíróilag vagy közjegyzőileg hitelesítve,
- vagy ügyvéd az általa készített tiltakozó nyilatkozat szabályszerű ellenjegyzésével bizonyítja, hogy a kiállító a nem általa írt okiratot előtte írta alá vagy aláírását előtte saját kezű aláírásnak ismerte el,
- vagy a nyilatkozattevő által minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus aláírással, illetve minősített vagy minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus bélyegzővel ellátott elektronikus okirat.
Amennyiben a tiltakozó nyilatkozat megtétele közokiratban történik, az alábbiaknak szükséges megfelelni: a közokirat olyan papír alapú, vagy elektronikus okirat, amely bíróság, közjegyző, vagy más hatóság, illetve közigazgatási szerv a jogszabályban előírt formai kötelezettségeknek megfelelően állít ki. A tiltakozó nyilatkozat mellett hozzájáruló nyilatkozat megtétele is szükséges a személyes adatok kezeléséhez, a számítógépes nyilvántartásba vételhez.
Tényleg csak akkor adunk vért, ha hozzátartozónak vagy hírességnek van rá szüksége?
