Legendás professzorok öregbítették a debreceni szívsebészet jó hírnevét, szobrot is avattak az egyetemen – fotókkal

Az ünnepi emlékülést követően felavatták Péterffy Árpád, a Szívsebészeti Klinika tavaly elhunyt igazgatójának bronz mellszobrát.

Molnár Szilárd

Felavatták Péterffy Árpád mellszobrát

Forrás: Czinege Melinda

A debreceni szívsebészet fennállásának 60 éves, valamint a Szívsebészeti Klinika épületének átadásának 30 éves évfordulója alkalmából szervezett ünnepi emlékülést a Debreceni Egyetem Általános Orvostudományi Kar Kardiológiai Intézet Szívsebészeti Tanszéke és a Központ Kardiológiai és Szívsebészeti Klinikájának Szívsebészete pénteken.

Az előadásokat megkezdő köszöntőjében dr. Mátyus László egyetemi tanár, a DE ÁOK dékánja kiemelte, a pénteki nap Péterffy Árpád professzor 40 évnyi munkásságáról szól, ami által Debrecen felkerült szívsebészet világtérképére.

A nagyapámat is Debrecenben műtötték meg a szívével, és még hosszú évekig köztünk volt. Ez nagy hatással volt rám, emiatt is jelentkeztem az egyetemre, itt ismertem meg dr. Gömöry András professzort, aki polihisztorként igyekezett megteremteni többedmagával a technikai feltételeket az intézményben. Ezeknek a professzoroknak a munkássága képezte az alapját annak, hogy Péterffy professzor vezetésével világszínvonalú szívsebészet épüljön ki a cívisvárosban

– mondta el a dékán.

Népbetegség volt

Az első előadás a debreceni szívsebészet kezdeteiről és első 20 évéről szólt, melyet dr. Szerafin Tamás tanszékvezető egyetemi docens prezentált a megjelenteknek. A szakember előrebocsájtotta, szinte lehetetlen feladat felidézni a teljes múltját a debreceni szívsebészetnek, ezért inkább megpróbálta kiemelni a legjelentősebb részleteket.

A cívisvárosi szívsebészetet az állandó fejlődés, a töretlen munka és a jobbító szándék fémjelezte az elmúlt 60 évben

– szögezte le a tanszékvezető. – A XX. század elején a tuberkulózis népbetegségnek számított Magyarországon. A „morbus hungaricus” különösen sok áldozatot szedett az északkelet-magyarországi régióban., ezért a főváros után Debrecenben jött létre a második tüdőszanatórium: az 1914-ben átadott Auguszta Szanatórium helyet biztosított a belgyógyászatnak, a sebészetnek és radiológiának az épülő klinikák átadásáig. Az első világháború idején hadikórházzá alakították át. A háború miatt lelassult a tudományegyetem kiépítése, így csak 1921-ben a indult el az orvosképzés – elevenítette fel.

Az első hazai zárt szívműtét

Szerafin Tamás elmondta, a második világháború után államosított Auguszta Szanatóriumban 1948-ban létesített mellkassebészeti osztály vezetésével Schnitzler József főorvost bízták meg, aki új egyéni módszereket dolgozott ki, melyért és kiváló eredményeiért 1951-ben Kossuth-díjjal tüntették ki. – Schnitzler professzor szakmai érdeklődése a ’60-as évek elején a szívsebészet felé fordult, melyben megfelelő társat talált Eisert Arpád nyíregyházi sebész főorvos személyében. A két professzor Magyarországon 1963-ban elsőként végzett zárt szívműtétet egy fiatal női betegen. A nyitott szívműtétek előfeltétele volt a szívkatéteres vizsgálatok bevezetése, melyből az elsőt Szilágyi János végezte Debrecenben 1958-ban – hangsúlyozta.

A magyar és a debreceni szívsebészet fejlődésében óriási szerepet játszott a klinikai gyakorlatban jól bevált PEMCO szívmotor, melyet az Amerikába kivándorolt Köteles Béla gyárában állítottak elő. Köteles a református egyházzal karöltve 1960-ban három ilyen szívmotort adományozott hazánknak.

Debrecenbe ’67-ben érkezett meg az első ilyen szívmotor, amely lehetőséget adott nyitott szívműtétek végzésére.

Új eljárások

– A szükséges előkészületek után az első nyitott szívműtétet 1968-ban végezték Debrecenben, Schnitzler professzor, Eisert főorvos és Szentkereszty Béla asszisztáltak dr. Kovács Gábor szegedi szívsebész professzornak. 1972-ben Gömöry András lett a szívsebészet vezetője, aki új műtéti eljárásokat vezetett be, munkacsoportokat alakított ki, amivel jelentős fejlődést értek el. Békássy Szabolcs 1978-as csatlakozása adott új lendülete a munkának – elevenítette fel Szerafin Tamás.

Itthon kamatoztatta tudását

Az emlékülést követően felavatták Péterffy Árpád, a Szívsebészeti Klinika tavaly elhunyt igazgatójának bronz mellszobrát, Stremeny Géza szobrászművész alkotását.

Szabó Zoltán, a Debreceni Egyetem Klinikai Központjának elnöke a szoboravatót megelőző beszédében a kolozsvári születésű orvos életpályájából kiemelt néhány példamutató momentumot. Mint mondta, Péterffy Árpád édesapja nyomdokaiba lépve szerzett orvosi diplomát, kör- és bányaorvosként kezdett dolgozni, majd Svédországban élt 35 évig.

A betegellátás mellett a tudományos-kutató munkára is kiemelt hangsúlyt fektetett. Debrecenbe érkezve új szellemiséget hozott magával és a szívsebészet fejlesztését tekintette elsőrendű feladatának. Úttörő munkájának eredményeként 1993-ra egy korszerű, jól felszerelt szívsebészeti klinika jött létre Debrecenben, mely hazai és nemzetközi szinten is a szívsebészeti ellátás élvonalába került.

Papp László polgármester felidézve a professzor alakját hangsúlyozta, hogy maradandót alkotott a gyógyítás, az orvostudomány területén. Sok életet mentett meg. Életműve egyik legkiemelkedőbb darabja a Szívsebészeti Klinika, ami nélküle nem, vagy nem így jött volna létre. A polgármester szerint szíve és magyarságtudata hozta haza, mely arra ösztönözte, hogy itthon kamatoztassa a Svédországban, a világ egyik legnevesebb klinikáján, a Karolinska Intézetben megszerzett tudását.