A trianoni békediktátumra emlékeztek Nádudvaron

A trianoni békediktátum 103 éves évfordulóján emlékeztek méltó műsorral és koszorúzással a Nemzeti Összetartozás napján Nádudvaron.

– A magyarság számára június 4. a szétszakítottságot és összetartozást egyaránt jelenti – kezdte megemlékező beszédét Maczik Erika, Nádudvar polgármestere, majd felidézte a párizsi Nagy-Trianon kastélyban e napon történteket. Kiemelte, közel egy évszázaddal később a magyarság történelmi válasza Trianonra: az összetartozás.

– Soha nem lehet feledni és mindig emlékezni kell a múltra, arra, ami történt és ahogyan történt. A szétszakított családokra, az elvett javakra, az elszenvedett kisebbségi lét gyötrelmeire, az anyaországbeliek elhallgattatására és rákényszerített amnéziájára – mondta a városvezető.

– Hiszem és tapasztalom, hogy mi magyarok megerősödve képesek vagyunk újra és újra talpra állni, szellemi-lelki javakban gyarapodni, amelynek anyagformájú megnyilvánulásai is kézzelfoghatók. Minden óvoda, minden iskola, minden templom, minden közösségi tér egy-egy őrhely a magyarság számára, és minden magyar gyermek egy-egy őrző. Őrzője nyelvünknek, kultúránknak, identitásunknak. Őrzője annak az évezredes képességünknek, amely megmaradásunk kulcsa – zárta gondolatait Maczik Erika.

A vasárnapi megemlékezésen Őz Lajos református esperes – miután a szentírásból idézett – a kincugi, a törött kerámia javításának japán művészetének analógiáját segítségül hívva kiemelte: Trianon kegyetlensége minket, magyarokat érint a leginkább, s több mint száz év után megpróbáljuk összeilleszteni azt, ami ízekre szakadt és tört.

Az emlékezéshez méltó, színvonalas műsort adott a nádudvari születésű Papp Gyula zenész, az Újszínház zenei vezetője és családja: felesége, Sárdy Barbara és lányaik, Papp Georgina és Papp Zsuzsanna. A felemelő előadást követően a Kossuth téri Trianon-emlékműnél helyezték el az emlékezés virágait, koszorúit a helyi önkormányzat és intézményei, illetve a nádudvari civilszervezetek képviselői. 

Marján László