Debrecenben is megtartották a nagyszombati vigília szertartását – fotókkal, videóval

Nagyszombaton, április 8-án kezdetét vette a katolikus egyház legnagyobb ünnepe, a húsvét, amely a kereszténység örömhírét hirdeti: Jézus Krisztus feltámadt a halálból és mindenkit meghív az örök életre.

A szentmisét a húsvéti feltámadási körmenet zárta

Forrás: Czinege Melinda

Palánki Ferenc, a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye megyéspüspökének vezetésével kezdődött meg késő este a nagyszombati liturgia, az elsötétült debreceni Szent Anna-székesegyházban, azt a sötétséget szimbolizálva, mely a világra borult Krisztus halálakor. A húsvéti vigília szimbólumaiban megjelenik a fény és a sötét, a tűz és a víz, hogy együtt magasztalják a feltámadott Krisztust, aki legyőzte a sötétséget, a halált. A vigília szertartása négy, jól elkülönülő lényegi részből állt: a fény-, az igeliturgiájából, a vízszentelésből és az áldozati liturgiából. Az esemény egy gyönyörű felütéssel vette kezdetét: a tűzszentelés szertartásával. Teljes sötétségben gyújtották meg a templom ajtajánál a méhviaszból készült húsvéti gyertyát, majd a hívek a székesegyházba érkeztükkor kapott gyertyákat ennek lángjával gyújtottak meg, ezzel kihirdették Isten győzelmét a halál felett, Krisztus feltámadását a holtak országából.

Húsvét vigília-szertartás a debreceni Szent Anna-székesegyházban

Fotók: Czinege Melinda

Az egyház leggyönyörűbb éneke után kezdődött az igeliturgia, majd Palánki Ferenc megyéspüspök megtartotta a szentbeszédet, melyben hangsúlyozta, az örök élet ideje jött el, az örök új szövetség ideje, Isten feltámadt az emberek üdvösségéért. Kifejezte örömét, hogy a mai szentmise alatt két ember is csatlakozik a közösségükhöz. Felnőttként keresztelkednek meg, mert szíven találta őket az Isten igéje és szava, mely olyan mint az eső és a hó: nem tér vissza az égbe, hanem megtermékenyíti a Földet.

A húsvét valahogy távolabb áll az érzelmeinktől, mint a karácsony. A téli ünnepen a gyermek születése mindig öröm, emellett megajándékozzuk egymást, jó együtt lenni a szeretteinkkel, van egy hangulata: a fények, a finom vacsora. A húsvéttal pedig érkezik a nagyhét, előtte a böjtölés, aztán a halálra emlékezünk, Jézus szenvedésére és valahogy a feltámadást nem igazán tudjuk megragadni, hiszen misztérium, csendben történt, és egyszer csak ott volt Jézus

– fogalmazott Palánki Ferenc.

A megyés püspök kitért arra is, hogy a világ azt sugallja nekünk, hogy akkor leszünk igazán boldogok, ha nem kell szenvednünk, ha nem kell áldozatot hoznunk. – Jézus a kereszten bebizonyította szeretetét, és arra tanít bennünket, hogy vállaljuk keresztjeinket, ne az érzelmeinkkel közelítsük meg ezt a misztériumot, a feltámadást, hanem közelítsük meg a hitünkkel. A legnagyobb problémája, és félelme az emberi életnek az, hogy a földi létünk véges.

Ez a misztérium azonban ezt megoldotta: Jézus Krisztus föltámadt és vele együtt feltámadnak mindazok, akik hisznek benne, és akik részesednek a keresztség szentségében, megkapják az Isteni gyermekség kegyelmét – mutatott rá.

Palánki Ferenc hangsúlyozta, beléptünk az örök élet idejébe, innentől kezdve úgy teljesítsük hivatásunkat, és úgy éljük életünket, hogy készek vagyunk másokért élni. A szentbeszéd után a keresztelés ünnepélyes szertartása vette kezdetét. A katolikus templomokban ősi hagyományt követve általában húsvét vigíliáján szolgáltatják ki a keresztség szentségét a felnőtt korukban megtérteknek, vagyis ekkor fogadja őket tagjai közé a katolikus egyház. A húsvéti szertartás a keresztvíz megszentelésével folytatódott, de az egyház akkor is szentel vizet, ha keresztelés nem történik. A liturgia ünnepi áldással ért véget, és a szentmisét a hagyományos húsvéti feltámadási körmenet zárta.