Ki emlékszik még a panelbeli nagy szőnyegporolásokra? Mutatjuk a debreceni múltőrzőket! – fotókkal

Ütemes dobbanás visszhangzik a sokemeletes panelek között, a hang egy porfelhő epicentruma. Nem egy természeti katasztrófa kezdete ez, hanem a nagyvárosok hétköznapja (rosszabb esetben hétvégéje) néhány évtizeddel ezelőtt. Ma az ajtónkat kell csupán kinyitni, hisz házhoz jön a szőnyegmosó szolgáltatás, összetekerik mindennapjaink földön lapuló tanúját, elszállítják, majd hatalmas gépek erős sörtéi közé csúsztatják, hogy kimossa belőle a piszkos részleteket. A rapid megoldások jelenében nehezen értelmezhető a panelek között itt-ott még megtalálható rozsdás fémállvány, ami egykor porolásra szánt szőnyegek és akrobatikus mutatványokat gyakorló gyerekkezek támasza volt.

Ahogyan a kék utcai csapok is leginkább nosztalgiára okot adó múltőrökként, mintsem nyári melegben bicikliző gyerekek vagy a kemény munkából hazafelé tartók oázisaként szolgálnak. Fotográfus kolléganőnk, Kiss Annamarie talált Debrecenben és környékén néhány olyan köztéri elemet, amit mintha csak ottfelejtett volna az idő. Szerencsére. Így alkalmunk nyílik arra a jóleső önáltatásra, hogy „régen minden jobb volt”. Nosztalgiázzanak velünk!

HaBe