Holokauszt-emléknap

2023.01.30. 10:28

Súlyos titkokat hordoztak Auschwitz-túlélő családtagjai

Ha megismerjük egymás szokásait, egy lépéssel a vak gyűlölködés előtt járunk.

A holokauszt debreceni áldozatainak nevét felsorakoztató fal előtt emlékezik Faigen Shmuel rabbi

Forrás: Napló-archív

Mindenféle emberellenes cselekedettel szemben a legjobb gyógyszer, ha sokat beszélünk róla – vallja Kreislerné dr. Grósz Zsuzsanna, akinek nagyszülei, unokatestvérei is azon hatszázezer magyar zsidó közé tartozik, akik az auschwitz–birkenaui koncentrációs táborban mondták el földi létük utolsó imáját. E tábor felszabadításának dátumát, január 27-ét az ENSZ Közgyűlése 2005-ben nyilvánította a holokauszt áldozatainak nemzetközi emléknapjává. A világon megközelítőleg hatmillió áldozattal számolnak.

Zsuzsanna – aki a Debreceni Zsidó Hitközség alelnöke – felidézte, édesanyja és nagynénje Auschwitz-túlélők. 

Karjukon a sorszámtetoválás tanúskodik erről; ugyan már gyerekkorában feltűnt, megérezte, hogy olyan mélyre temetett, fájdalmas titok jele ez, amiről nem érdemes kérdezősködni. 

Tízéves volt Zsuzsanna, amikor kezébe került a Halálgyár című könyv, amelyet esténként, villanyoltás után a paplan alatt, lámpával olvasott. Akkor tisztult ki előtte, mi mindenen mehettek keresztül a családtagjai.

Gettóba, majd lágerbe

A deportáláskor Nyírbogáton élt az édesanyja, onnan vitték a kisvárdai zsinagóga környékén lévő gettóba, majd a lágerbe. Debrecenben kezdetben két gettó volt, a Széchenyi és Hatvan utca közötti, illetve a Hatvan és Csók utca közötti területen. Három vonat indult a cívisvárosból, ebből kettő munkatáborba, egy pedig a legismertebb megsemmisítő táborba. Utóbbiból sikerült hazajutnia Zsuzsa édesanyjának, s bár sosem mesélt egy szót sem az ott történtekről, lánya felnőtt létében is erős nyomot hagyott a generációs seb. Nem képes végignézni egy háborús filmet vagy hallgatni ilyen témájú rádiós műsort, de a leglényegibb hagyatéka a családjával történt igazságtalanságnak, hogy nem tudja szó nélkül hagyni a környezetében tapasztalt kirekesztő, antiszemita megjegyzéseket, cselekedeteket. Pedig sajnos ezekből, csaknem nyolcvan évvel a világégés és náci haláltáborok után is, jut néhány a mindennapjaiban.

Egy sokáig tudatosan elkerült auschwitzi látogatás felszabadítólag hatott Zsuzsannára. A múlt terheitől földre rogyva sírt, amikor egy busszal érkező izraeli diáksereg sietett oda hozzá, érdeklődtek, majd sokan megölelték. Szép jelképe ez annak, hogy minden gonosz terven felülemelkedhetünk összefogással, hittel és szeretettel, éljünk akár a világ két különböző részén. 

A hétköznapjainkban úgy tehetünk a gyűlölködés ellen, hogy igyekszünk megismerni egymást 

– tanácsolta.

Sokan érdeklődnek

A zsidónegyed kinyílása, 2015-ös felújítása, programjai támogatják az ismeretszerzés lehetőségét. A debreceni gyógyszerész arról számolt be, hogy – nagy örömére – felfoghatatlan mértékű az érdeklődés a kultúrájuk és vallásukhoz tartozó épületek, tárgyak iránt. Szólt arról, hogy az elmúlt években számos olyan zsidóval került kapcsolatba, akik a világháború elől menekülve vagy annak következményeként más földrészen telepedtek le, de a családjukkal visszatérnek Debrecenbe, gyermekkoruk színhelyére. – Úgy tapasztalom, ilyenkor le tudnak zárni magukban valamit, ami évtizedek óta fájdalmat okozott a lelkükben. És eleget tesznek a Tóra egyik utasításának: „És meséld el fiaidnak!”

Zárásként embertársaihoz való hozzáállását fogalmazta meg: – Különbözőek a vallási szokásaink, de mindannyian együtt élünk, ugyanabba az üzletbe járunk, sokszor ugyanazok a barátaink, akkor miért ne tartanánk tiszteletben egymást?

HaBe

 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a haon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában