Meglátogattuk őket

2022.12.06. 17:30

Röfögés és dobolás egy debreceni erdőben? A Szikra család különleges farmján semmi sem lehetetlen – Fotókkal, videóval

A belváros zajától éppen kellő távolságra akad egy hely, ami nemcsak a családnak, de mintegy félszáz emunak is otthont jelent.

Szikra Richárd és felesége, Hajdu Kitti néhány éve emutartásba fogtak Hajdú-Bihar megye egyik szegletében, és bár az ötletgazda az agrárvégzettségű családfő volt, a csíkos hátú, pöttyös fejű csibék végül az egész család szívét elrabolták.

A különleges hobbi mellett voksoló famíliához magunk is ellátogattunk.

Forrás: Czinege Melinda

Délelőtti érkezésünkkor a fiatal édesanya fogadott bennünket, a férje a munkában, a két és fél éves kisfia pedig éppen elaludt a látogatásunkra. Kíváncsiságunkat nem lepleztük, így azonnal a ház mögé vezetett bennünket, ahol – rögvest első meglepetésként – egy kisebb erdőben találtuk magunkat. A ráadás pedig ezután jött, emulesre indulva ugyanis álmunkban sem gondoltuk volna, hogy egy kisebb hadseregnyi madár sorakozik majd, kérdőn nézve a kerítés túloldaláról gazdájára és ránk, a két gyanútlan idegenre. Mi ez a hang? – érdeklődtünk azonnal, közeledve a kerítéshez. – A dobolás? A nőstény adja ki. A hímek pedig „röfögnek” – érkezik a válasz, és rögtön azután a bizonyító hanghatások a fákkal borított terület felől.

Emutojás az ünnepi fenyőn

Miért is foghat bele az ember az emutartásba, többek között erről is érdeklődtünk. Mint megtudtuk, éppen lehetne belőle nyereség, hiszen igen értékes a húsa, amiből nem mellesleg isteni szalámi készülhet; a zsírja kozmetikumok alapja; a bőre a bőrművesek álma; a tojása – ami kifejlett egyedek esetében akár 600 grammos is lehet – egészséges, ízletes élelmiszer; a tolla töltőanyag lehet. Sőt, még a tojáshéjnak is akadhat haszna, nem is akármilyen: Kitti, miután felhasználták a tojás beltartalmát, kreatívan dísztárgyakat farag a különleges, mélyzöld héjból, gravírozással sok más mellett karácsonyfadíszt készít belőle.

Forrás: Czinege Melinda

A debreceni család ennél sokkal többet azonban egyelőre nem sajtol az állattartásból, inkább hobbiként tekintenek a jószágra, mintsem anyagi haszonra. Ennek, mint megtudtuk, több oka is akad. Egyrészt a feldogozásához sokféle engedély szükséges, és költséges is, másrészt több évbe telik, mire a madár akkorára megnő, hogy profitot jelentsen. A debreceni család udvarán meggyőződhettünk arról, hogy a hónapok múlva hároméves példányok még mostanra sem érték utol lassan 5 éves társaikat, de nemcsak a testi fejlődésük maradt el. A fiatalabb nemzedék elkülönített portáján még csak most dúlnak a hierarchiai csaták, és most alakulnak ki a párok is. Ez utóbbi jelentősége kérdést vet fel bennünk, miután megtudtuk, hogy az emuk nem a hűségükről híresek.

Mondhatni, a hím kapva kap az alkalmon, és egy röpke – természetesen rítusokkal tűzdelt – szerelmi kalandra bármelyik nősténnyel kapható; de a tojó egyedeket sem kell félteni, ha udvarló van a láthatáron, válogatás nélkül kínálják fel magukat.

Nemcsak móka és kacagás

Megtudtuk, hogy a debreceni család hobbija nemcsak költséges, hanem igen nagy felelősséget is követel. – Az induláshoz ötven csibét vettünk, 29 nőtt fel. Volt, hogy róka vitt el belőle, volt, hogy kutya. Előfordult, hogy kavicsot ettek, ami veszélyt jelent rájuk, mert megakad a torkukon. Sok munkát jelentett visszafejteni a torkukon a köveket. Amikor kikelnek a csibék, akkor kötözni kell a lábukat, mert különben szétcsúszik, és úgy marad. Ha civakodnak, és egymáson sebet ejtenek, akkor ápolni kell őket – sorolta Kitti, hozzátéve, szerencsére az évek alatt már elég rutint szereztek ahhoz, hogy nekik nem jelent gondot az odafigyelés.

Forrás: Czinege Melinda

A beszélgetésünk egy ponton a kerítésen belül folytatódott. December elejének kopársága talán soha jobbkor nem jött volna kapóra, a fák hatalmas lombjának sejtelmes árnyékában minden bizonnyal nehezebb lett volna bátorságot gyűjtenünk a csaknem embernagyságú szárnyasok között lépdelve. Összeszedtük magunkat, miután Kitti elmondta, hogy a nagyobb egyedek között a kisfia is szívesen tölt időt, sőt, az apró kezek a munkából is kiveszik a részüket. El kell ismerni, nem volt mitől félnünk, ugyanis a madarak emberhez szokottak, nem zavartatták magukat azon, hogy a portájukon idegenek járkálnak, nyugodtan csipegették a reggelire kapott gabonát, és a friss káposztaleveleket. Ezek a madarak nemcsak hogy ismerik az embert, a gazdájukat szeretik is, ha úgy van, hízelegnek is neki. A fiatalasszony egészen közel csalogatta hozzánk az állatokat, nevükön szólítva hívogatta őket – mert bizony mind az ötven-egynéhánynak akad saját neve.

Mindegyik külön egyéniség

– szögezte le Kitti.

Forrás: Czinege Melinda

A szülőknek nem létidegen az állattartás, Kitti egyeki, férje abonyi származású, így kisgyermekként megszokhatták a jószágot a háznál. Bár sok éve Debrecenben élnek már, a belváros után jó szívvel költöztek a megyeszékhely egy csendesebb szegletébe, és örülnek annak, hogy kisfiuk is találkozik ezzel az életformával.

Nem először merült fel a kérdés bennük, hogy talán másoknak is szívesen betekintést nyújtanának cseppet sem hétköznapi életükbe, egyelőre viszont mindössze terv, hogy a látogatók előtt is megnyitják az emulakot.

BBI

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a haon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában