Trolibuszra kerekesszékkel? Kicsit sem gördülékeny debreceni sztorinak jártunk utána

Forrás: Molnár Péter

A Haon nemrég Fényes udvari otthonától belvárosi ügyintézésre kísérte a néhány hónapja elektromos kerekesszékkel közlekedő Gáll Attilát. Az 52 éves debreceni férfi előzetesen azzal kereste meg portálunkat, hogy trolibusszal egyáltalán nem tud közlekedni a városban. Míg a Víztorony utcai megállóig értünk, megtudtuk, hogy Attila nyáron esett át komoly gerincműtéten, és a lábadozás hetei után vásárolta meg kerekesszékét, mellyel igyekszik függetlenül intézni a mindennapi teendőit. A nehézségek ellenére ma is aktívan dolgozik, belvárosi közösségi helyeken szervez beszélgetőesteket, de sokan rádiós interjúi kapcsán ismerhetik. 2020 áprilisában három alkalommal műtötték meg, majd 3 hónap rehabilitáció következett, azóta mozgássérült. Idén augusztusban kapta meg az elektromos kocsiját, de 2019-ig autót is vezetett az átlagosnál jóval alacsonyabb alkata ellenére.

Az emberek kilencvenkilenc százaléka – elsősorban az idősek – segítőkészek, de az eszköz súlya már önmagában 94 kilogramm, megemelni hiába szeretnék, nem tudják a körülöttem lévő emberek

– fejti ki, míg várakozunk. A forgalmas utcában a megszokottakhoz hasonlóan nagy a forgalom, a buszmegállóban tucatnyian várják az ott közlekedő 4-és vagy 5-ös trolikat, köztük mi is. Attila megmutatja, hogyan helyezkedik el úgy a várakozóhelyen, hogy a sofőr jól láthassa őt már akkor, amikor lassítva megközelíti a megállót. Közeledik is az első 4-es troli, megáll, kinyílnak az ajtók, a sofőr marad a helyén. Több utas segítőkészen szalad az első ajtóhoz, hogy felhívja a figyelmet a tehetetlenül várakozó kerekesszékesre.

Először be kell zárni az ajtókat, hogy az elektromos rámpát kinyithassa – mondja, de miután az ajtók bezárulnak, a sofőr kiszól, éppen úgy, ahogy Gáll Attila korábban beszámolt a hasonló helyzetekről: nem működik a mozgássérültek számára gyárilag beszerelt segédeszköz. A sofőr elnézést kér, elindul.

Tovább várunk, nemsokára az 5-ös troli is befut. Nem működik a rámpa – jegyzi meg csípőből a trolibuszvezető, ő segítene feltolni, de nem tudja. Elnézést kér, továbbhajt. Még két – majdnem teljesen egyforma – trolis jelenet után meg kellett győződnünk arról, hogy ez valóban nemcsak túlhergelt olvasói panasz, hanem keserves tendenciája a tömegközlekedés orvosi lovának: lehetne, de mégsem lehet emberi módon közlekedni még azokon a trolibuszjáratokon sem, ahol a jármű elején feltüntetik a mozgáskorlátozott emblémát.

A férfi végül autóbusszal tudott eljutni a főutcára. A 43-as járat vezetője – Attila elmondása szerint rendszerint – segít a fel-és leszállásban, ami azért is fontos, mert jelenleg ez az egyetlen lehetősége a tömegközlekedésre a lakóhelyétől bárhová.

Megkérdeztük a DKV-t, mi lehet az oka, hogy a debreceni trolikon műszaki okok miatt, illetve arra hivatkozva nem tudják igénybe venni a közlekedést a kerekesszékesek. A vállalattól azt a választ kaptuk, hogy az ügy műszaki kivizsgálás alatt áll, ezért csak később tudnak érdemleges választ adni.

SZD