Tiszta a lelkiismeretem – mondta az utolsó szó jogán az Attila elgázolásával vádolt férfi

A perbeszédekkel folytatódott pénteken délelőtt a Debreceni Járásbíróságon a sokak által csak Attilaként ismert férfi halálával végződő cserben hagyásos gázolás tárgyalása, melyben a vádlottat segítségnyújtás elmulasztásával vádolják. 
A tárgyalás kezdetén a vádlott jelezte, változatlanul fenntartja, hogy nem ő okozta a balesetet. Az őt előtérbe helyező, hónapokkal később tett tanúvallomásokat pedig ellentmondásosnak nevezte. Szerinte a baleset után, félinformációk alapján egymás között beszélték meg a tanúk a történteket. Bírói kérdésre azzal indokolta megállapítását, hogy a tanúk „a saját bőrüket akarják védeni”.

A vádlott továbbra is hangoztatta, hogy amikor a baleset hajnalán megérkezett a Csapó és Rákóczi utcák kereszteződésébe, az teljesen üres volt. Bizonyosnak tartja, hogy az általa észlelt csomag, amivel ütközött, a sértett korábban elhagyott csomagja lehetett. Hangsúlyozta, bár sötétben nem tudta pontosan meghatározni, de az biztos, hogy gyakorlatilag egy mozdulatlan tárgy volt. Egy 50 centiméter széles, és ugyanekkora magas, kerek csomagként írta le.

A bíró megkérdezte, a mozdulatlanságából következtetett-e arra, hogy csomag volt, és ha valóban áthaladt rajta, miért nem áll meg ellenőrizni, mi volt az a tárgy. A 82 éves vádlott több évtizedes vezetői tapasztalatára és mezőgazdasági múltjára hivatkozva elmondta, gyakran előfordult, hogy áthaladt tárgyakon. Mivel mozdulatlannak látta, nem érezte indokoltnak a megállást.

A védelem kifogásolta, hogy az elgázolt férfi ruházatán talált festék- és guminyomok nem hozhatóak kétséget kizáróan összefüggésbe a vádlott gépjárművével. Valamint arra hivatkozott, hogy a vádlott terepjárójának karosszériája az igazságügyi műszaki szakértő által jelzettnél alacsonyabban helyezkedik el, így ütközés esetén mindenképpen sérülésnek kellett volna keletkeznie a járművön.

Az ügyész perbeszédében kifejtette: a vádlott védekezése leginkább arra irányult, hogy a baleset időpontjában már régen elhagyta a helyszínt. Az ügyészség szerint azonban a kamerafelvételeken látható percek a rögzítési időpontok pontatlanságai miatt nem tekinthetőek objektívnak, mivel a vádlott terepjárójának pontos útvonala ugyan követhető, ám ez a felvételek időbeni eltolódása miatt adhatott alapot a védelemre. Szerinte ami bizonyos, hogy a rendőrségre beérkezett hívást hajnali 4 óra 37 perckor rögzítették, valamint a Csapó utcai megállóban lévő térfigyelő kamera alapján 4 óra 33 perckor történt a tényleges baleset. A Lycium Hotel kamerájával rögzített videón ugyan 4 óra 30 perckor halad el a vádlott terepjárója a Hunyadi utcán, azonban az ezt megelőző öt percben hasonló felépítésű járművet egyáltalán nem lehet észlelni, utána pedig a rendőrségi helyszínelés miatt már senkinek nem volt lehetősége áthaladni.

Továbbá elmondta, a szakértői vélemény nem zárja ki egyértelműen, hogy a sértett ruháján talált festéknyomok a vádlott gépkocsijáról származnak. Az ügyész arra is rámutatott, az sem bizonyíthatja a vádlott ártatlanságát, hogy a terepjáró felépítménye alacsonyabban helyezkedik el a korábban meghatározottnál, mivel Attila testalkatát ismerve fekvő, feltápászkodó testhelyzetben a jármű áthaladhatott rajta sérülés nélkül is. Végül elmondta, sem a vádlott vallomásában szereplő csomag, sem annak darabjai nem voltak megtalálhatóak, azt sem a hatóság, sem a tanúk nem észlelték, és a helyszínelési felvételeken sincs semmiféle nyoma.

Az utolsó szó jogán

– Az eredeti vallomásomat változatlanul fenntartom. Tiszta a lelkiismeretem. Az elhangzott tanúvallomások áttételesen jutottak el a szakértőkhöz és a nyilvánossághoz – mondta az utolsó szó jogán a vádlott.

A bíró a bizonyítási indítványt és az igazságügyi szakértői véleménymegismétlésre vonatkozó kérelmet elutasította. Az ítéletet október 24-én hirdeti ki.

A legutóbbi tárgyalásról készített tudósításunk idekattintva eleveníthető fel.

HL