Idő

2022.10.29. 07:00

Tényleg spórólunk az óraátállítással?

Ne feledjük, télen-nyáron spórolhatunk az energiával, ha tudatos fogyasztóként nem égetjük feleslegesen a villanyt – hívta fel a figyelmet a Mavir.

Forrás: MW-archív

Október 30-án visszaállítjuk időmérőinket egy órával korábbra, ezzel kezdetét veszi a téli időszámítás, ami 1980 előtt a természetes és állandó, vagyis csillagászati óraszámítás volt.

A Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányítónál (Mavir) érdeklődésünkre közölték, az Európai Unióban egységesen alkalmazott óraátállítási módszer azon alapul, hogy ha a lakosság szokásos ébrenléti ideje – általában a reggel hét és az este tíz óra közötti periódus – megközelítően egybeesik a természetes világosság idejével, akkor kevesebb mesterséges megvilágításra, vagyis kevesebb energiára van szükség. Tehát egyértelmű cél az energiatakarékosság és bár állandó vita zajlik az óraátállítás szükségességéről, az a tény vitathatatlan, hogy ezzel évente egy közepes nagyságú város teljes évi lakossági villamosenergia-felhasználását megtakarítjuk. Mint írták, az Európai Parlament 2019-ben döntött az óraátállítás eltörléséről, azonban a részletek kidolgozása továbbra sincs napirenden, így nagy valószínűséggel a következő években is megtakaríthatjuk ezt a villamos energia mennyiséget. Ne feledjük, télen-nyáron spórolhatunk az energiával, ha tudatos fogyasztóként nem égetjük feleslegesen a villanyt, energiatakarékos izzókat és háztartási gépeket használunk.

Alternatív időszámítás

Szoboszlai Endre csillagász-ismeretterjesztő a Haon érdeklődésére elmondta, mindenkit érint és mindenkit érdekel a nyári időszámítás megmaradása vagy esetleges megszüntetése. Azonban jelen világunkban a háborús helyzet és az ezzel járó energiaválság is befolyásolhatja azt, hogy mi is lesz a sorsa az „óratekergetésnek” a jövőben.

– A világ számos országában március utolsó vasárnapja és október utolsó vasárnapja közötti időszakban alkalmazzák az úgynevezett nyári időszámítást. Az időszámításba történő mesterséges beavatkozásnak energetikai előnyei vannak, de sajnos mivel ezzel az élőlények sok százezer éven át berögzült biológiai ritmusba is „belemászunk”, hátrányok is vannak. A nyári időszámítás történetét vizsgálva igen érdekesnek tartom, hogy nemcsak energetikai, villamosenergia-megtakarítási, hanem csillagászati és hadtörténeti furcsaságai is akadnak. Azért, mert az első világháború időszakában energiatakarékossági okok miatt vezették be az úgynevezett alternatív időszámítást, mégpedig elsőként 1916-ban az USA-ban. Ezt az akkori Magyarország, mármint az Osztrák-Magyar Monarchia is átvette. Érdes fintora a történelemnek, hogy most is háborús helyzet van, ami egyben energiaválságot is jelent. A háborúk már csak ilyenek. Ezért kell haladéktalanul a békére törekedni – hívta fel a figyelmet, hozzátéve, a nyári időszámítás lényegében olyan megoldás, amikor a helyi időt 1 órával előre állítják az adott időzóna idejéhez képest. Maga az elnevezés azért alakult át, mert ez az időszámítás nagyrészt a nyári időszakra esik – természetesen ez csak a Föld északi féltekéjén igaz!

Egykor miért és ma miért?

Mint Szoboszlai Endre elmondta, 2022-ben március 27-én vasárnap hajnali 2 órakor kezdődött és október 30-án, vasárnap hajnali három órakor ér véget a nyári időszámítás. A közelmúltban azt hittük, azt reméltük, hogy 2021 lesz lesz az utolsó ilyen „tekergetős” év. Aztán azt reméltük, talán 2022-ben, egy évet csúszva ugyan, de végleg megszűnik ez. Nem így lett. 

– Egyébként a nem túl távoli múltba visszatekintve Magyarországon is hosszú évtizedek óta alkalmazták és alkalmazzák a nyári időszámítást, bár voltak évek, amikor ez szünetelt. Magyarországon energetikával kapcsolatos célból 1954-57 között alkalmazták először a nyári időszámítást. 1958 és 1979 között viszont szünetelt a nyári időszámítás használata. Később ismét életbe léptették, akkor már kimondottan villamosenergia-megtakarítási célból történt a bevezetése, 1980-ban – mondta.

Szoboszlai Endre kiemelte, a nyári időszámítás megvalósításának módját az a csillagászattal összefüggő jelenség adta és adja, hogy az északi féltekén a napéjegyenlőség kezdetétől (általában március 20. vagy 21.) a végéig (általában szeptember 23.) hosszabbak a nappalok, és rövidebbek az éjszakák, mint télen. 

Ebből a tényből az a kézenfekvő előny származhat, hogy amennyiben a napfény általi ingyenes „fénybiztosítás” nagyjából egybe esik a lakosság ébrenlétével, akkor kevesebb lehet a világításra elhasznált villamosenergia mennyisége. 

– Ez a felismerés vezetett oda, hogy a kronométereket az utóbbi évtizedekben tavasszal egy órával előre vitték, majd aztán ősszel (régebben szeptemberben) egy órával „visszatekerték”. Természetesen ezen megoldás bevezetésekor a menetrendeket is harmonizálni kellett, melynek hatására bevezették azt, hogy 1996-ban Magyarországon is megnyújtották egy hónappal a nyári időszámítás időtartamát. Ez jelenleg is így van, és lehet így marad 2023-ban is, bár októberben már nincs értelme ennek. Manapság mindennél fontosabb az energiával való takarékosság a háborús helyzet miatt és annak szerteágazó mellékhatásai miatt. Azonban meg kell jegyeznem, hogy októberben már nincs villamosenergia-megtakarítás – emelte ki.

Lehetne kompromisszumot kötni

A csillagász el tudna képzelni olyan egyezséget is, hogy ha már nem született döntés arról, hogy végleg megszüntessük a nyári időszámítást, maradjon még valameddig, de szeptember utolsó vasárnapján álljunk vissza a rendes időszámításra, ne október végén. – De tisztában vagyok azzal, hogy igazodnunk kell a környező országokhoz. Egyébként az októberi energiamegtakarítás elmaradásának az az oka, hogy az esti egy órával későbbi időpontban jelentkező világítási célú villamosenergia-megtakarítást az októberi őszi hónapban már kompenzálja a kora reggeli órákban történő (egy órával korábbi), szintén világítási célú többletfelhasználás. Októberben ugyanis már egy hónappal utána vagyunk a csillagászati őszi napéjegyenlőségnek, melynek következtében az éjszakák időtartama nő, míg a nappalok hossza csökken – fogalmazott.

Megjegyezte, az utóbbi években egyre több szakember vetette fel, hogy érdemes-e megbolygatni az életritmusunkat, ráadásul évente kétszer is? Ugyanis a természetet, az emberek és az állatok életritmusát, nem lehet parancsszóra átállítani! Kimutatták, hogy az óraátállások miatt növekedett a közlekedési balesetek száma. Ezen felül jelentős leterhelést jelent az emberek, főleg a gyerekek, számára a megszokott életritmus megtörése, aminek több káros hatása lehet. Kimutatták, hogy az állattenyésztésben is jelentős károkat okozott ez a megoldás, például a szarvasmarhák tejhozama lecsökkent, mivel megzavarták a fejési időpontot. 

– A felsorolt hátrányok miatt jó pár éve felvetődött már, hogy teljesen szüntessük meg az óraátállítást. A nyári időszámítás megszüntetéséről az Európai Parlament még 2019 márciusában döntést hozott, konkrétan arról, hogy a 2021. év legyen az utolsó, amikor valamilyen változatban megmarad majd az óraátállítás rendszere. Ez volt a terv, de én úgy sejtem, nem igazán történt előrelépés, 2022-ben biztosan nem és nem hiszem, hogy nagyot tévednék, ha megkockáztatom: nem lesz változás 2023-ban sem.

Valószínűleg a koronavírus-járvány, majd az orosz-ukrán háború, az energiaválság és még sok egyéb gondok háttérbe szorították ezt a kérdést – mondta. Hozzátéve, sok érv mérlegélése után, csillagászati szakmai szemmel nézve, célszerű azt támogatnunk, hogy Magyarország minden körülmények között maradjon a jelenlegi közép-európai zónaidőben, vagyis a greenwichi világidőtől plusz egy órával térjünk el, vagyis maradjunk ugyan így, ahogyan most is vagyunk. 

NE 

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a haon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában