Ha túl sokáig tart peres vitánk a szomszéddal, elégtétel járhat érte

Nemzetközi egyezmény és Alaptörvényünk is kimondja, hogy mindenkinek joga van arra, hogy ügyét a törvény által létrehozott független és pártatlan bíróság tisztességesen, nyilvánosan és észszerű (határ)időn belül tárgyalja, illetve bírálja el. Idén január 1-től új szabályozás lépett életbe a polgári peres eljárások elhúzódása miatti vagyoni elégtételről. A hasonló esetekre vonatkozó paragrafusok 2017. év végén hatályukat vesztették, azóta várt jogalkotásra ez a terület – tudtuk meg dr. Maczkó Tibor ügyvéd, társasági szakjogász, adótanácsadótól.

Mint mondta, a régi szabályozás rendelkezett „a jogviták elbírálásához, a perek tisztességes lefolytatásához és észszerű időn belül történő befejezéséhez való jog” megsértésének kompenzálásáról, ezt modernizálták és az élethez igazították később, illetve a mostani törvény kimondottan a perek észszerű időn belül történő befejezéséről szól.

Kifejtette: a régi szabályozás szerint perelni kellett, a mostani alapján viszont nem peres eljárásban érvényesítheti érdekeit a sértett fél. A szankció előbbi esetben a perek tisztességes lefolytatásához és észszerű időn belül történő befejezéséhez való jog sérelme miatt méltányos elégtételt biztosító kártérítés (majd 2014. március 15-től sérelemdíj) volt, újabban pedig vagyoni elégtétel fizetése.

Kérhető a kompenzáció

– Fontos különbség még, hogy míg az észszerű időt és a kimentési okokat régen a perben eljáró bíróság határozta meg, addig a mai törvény konkrétan tartalmazza, mit kell érteni ezek alatt. Végül, míg a régi jogszabály (úgynevezett régi Pp. ) alapján első- és másodfokú eljárásban kereshette igazát az állampolgár, ma ezek mellett rendkívüli perorvoslatra is sor kerülhet. Közös pont viszont, hogy ha a per hossza meghaladja az észszerű időtartamot, akkor a teljes időtartamra vonatkozóan kérhető a kompenzáció – hangsúlyozta az ügyvéd.

– Az új szabályozás azonban (amely már nem a hatályos polgári eljárási törvényben, hanem külön jogszabályban kapott helyet), csak a bírósági polgári peres eljárásokra vonatkozik, arra az esetre nem, ha nemperes eljárások, büntető vagy szabálysértési, közigazgatási peres eljárások húzódnak el. A 2022. január 1-jén folyamatban lévő, valamint az azt követően indult bírósági eljárásokkal kapcsolatos esetekre alkalmazható – tudatta Maczkó Tibor.

Aszerint általánosságban az eljárás egészének 60 hónap alatt be kell fejeződnie. Az elsőfokú eljárásnak 30 hónap; a fizetési meghagyásos eljárással indult elsőfokú eljárásnak 36 hónap; a másodfokú eljárásnak 18 hónap, míg a felülvizsgálati eljárásnak 12 hónap alatt le kell zajlania – részletezte. – Kivételes esetekben, vagyis amikor személyi állapotot érintő perről, kiskorú gyermek tartása iránt indított perről, sajtó-helyreigazítás iránt indított perről, vagy munkaügyi perről van szó, a törvény rövidebb határidőket szab. Az ilyen eljárások egészére elégnek kell lennie 36 hónapnak; az elsőfokú eljárás 18 hónap; a fizetési meghagyásos eljárással indult elsőfokú eljárás 24 hónap; a másodfokú eljárás 12 hónap; a felülvizsgálati eljárás 6 hónap lehet maximálisan az észszerűség keretein belül.

A vagyoni elégtétel összege

– Végül, az észszerűnek minősülő időtartamot egyedi mérlegelés alapján is meg lehet állapítani: a vagyoni elégtétel iránti igényt elbíráló bíróság a fentiekben rögzített időtartamoknál rövidebb időtartamban is meghatározhatja azt az egyedi ügy összes körülményének értékelése alapján. De hosszabb időtartamot ebben az esetben sem állapíthat meg! – hangsúlyozta Maczkó Tibor.

Hozzátette:

– A határidő túllépések miatt vagyoni elégtétel azonban jellemzően csak azokra az esetekre járhat, amikor a bírságok eljárási hibájából, esetleges mulasztásából húzódik el az ügy. Ez információink szerint igen ritka, kivételes esetnek mondható. Az ügyek elhúzódásának leggyakoribb okai, úgy mint a peres felek nagy száma, perbeli jogutódlás miatti eljárás felfüggesztés (például halálozás miatt a hagyatéki eljárás lezárásáig, vagy valamilyen előkérdés eldöntéséig) nem tartozik a fentiekben ismertetett azon körbe, amely megalapozhatná a fél vagyoni elégtételre vonatkozó igényét – osztotta meg tapasztalatait az ügyvéd.

SzT