Örömhírt osztott meg a Hortobágyi Nemzeti Park: olyan történt, ami közel 80 éve nem!

Hetvennyolc év után újra vörös kánya költ a Tisza folyó mellett

– közölte Facebook-oldalán a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság.

Mint írják, egy pár sikeresen nevelte fel egyetlen fiókáját a Közép-Tiszai Tájvédelmi Körzetben. A faj fészkelése ragadozómadár-védelmi szempontból történelmi jelentőségű eseménynek tekinthető, hiszen a Tisza folyó mentén utoljára 1944-ben, a Maros torkolat térségében volt ismert költése.

A vörös kánya (Milvus milvus) fokozottan védett madárfajunk, pénzben kifejezett természetvédelmi értéke 500 ezer forint. 

Hazai költőállománya mindössze 25-30 párra tehető, elsősorban a Dunántúlon és a Duna mentén költ, 1990-ben történt természetes visszatelepülése óta. Az Alföldről az 1940-es évek második felében pusztult ki mint költőfaj, az 1960-1990-es évek közötti időszakban pedig feltehetően egyáltalán nem költött hazánkban.

A Közép-Tiszai Tájvédelmi Körzetben fészkelő pár egy korábban ismert barna kánya (Milvus migrans) pár elhagyott revírjét foglalta el, fészkét pedig pontosan ugyanarra a fára építette, ahol 2017-ben még a barna kánya költött.

A Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság Természetvédelmi Őrszolgálata hosszabb ideje követi nyomon a vöröskánya-pár életét, így a madarakkal kapcsolatban számos érdekes megfigyelésre nyílt lehetőség. A legtöbb észlelés egyébiránt a tiszavirágzás idején történt, amikor is a pár tagjai felváltva fogták a repülő kérészeket a Tisza felett. 

Az egyik példány egy alkalommal olyannyira belefeledkezett a kérészfogásba, hogy áttévedt a szomszéd barna kánya revírjébe, ahonnan szomszédja agresszió nélkül, de kellő határozottsággal terelte ki a hívatlan vendéget.

A kányák fészkelése szempontjából kiemelt jelentőségűek a Tisza folyót kísérő, öreg fekete és fehér nyárfák alkotta háborítatlan galériaerdők. Mindkét kányafaj előszeretettel költ közvetlenül a vízparton, ezért az őshonos erdőállományok védelme fontos természetvédelmi feladat – emeli ki közleményében a nemzeti park.