Kirándulókra fenekedő csahosok

Tapasztalatok szerint a cívisváros környéki erdőkben járó – gyalogos vagy kerékpáros – turisták mumusa lehet az olyan házőrző eb, mely esetenként akadálytalanul ront elő az erdő mélyén elszórtan levő tanyák némelyikéről, s lehetséges behatolónak vélve a jámbor idegent, támadóan lép fel, illetve valószínűsíthető, hogy támadni fog. Ilyen eset leginkább amiatt fordul elő, hogy nincs vagy nincs megfelelő, ép kerítése az adott ingatlannak. A ki-kiszökő kutyák pedig akár a környék vadállományát is veszélyeztethetik. 

Minden bizonnyal sokan emlékeznek egy hat évvel ezelőtti, országos hírű esetre: egy, a Hosszúpályi út mentén sétáló hobbifotóst mart össze egy tanya felől érkező három kutya. A súlyosan megsérült, vérző férfit végül egy arra járó gépkocsivezető vette észre. Abban az ügyben vádat is emeltek a kutyák tulajdonosa ellen. Szintén emlékezetes: öt évvel ezelőtt több panasz is érkezett arról, hogy kószáló ebek haraptak meg túrázókat az Alföldi Kéktúra útvonalán, Debrecen keleti külterületén. Ekkor szintén eljárás indult, s fokozott ellenőrzéseket végeztek a hatóságok a környéken.

Ha szeretnénk elejét venni

Ilyesféle történések után, és persze számolva a nyilvánosságig el nem jutó esetek lehetőségével is, felvetődik a kérdés: hová tehet bejelentést a kiránduló, ha a nem megfelelő kerítés miatt közterületre kiszabaduló kutyákat észlel, és szerencsésen megússza a találkozást, de nem szeretné, ha a későbbiekben más, arra járó társa pórul járna?
Érdeklődésünkre a megyei rendőr-főkapitányság sajtószolgálata a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) hasznos kiadványát ajánlotta figyelmünkbe, mely a felelős kutyatartás jogszabályi előírásaiban segít eligazodni.

A Kutyakötelesség című kötetben a kutyatartásra vonatkozó előírások közt több olyat is találhatunk, mely az általunk vázolt helyzetre vonatkozhat. 

A szabályozás szerint közterületen a kutya tulajdonosának biztosítania kell, hogy az eb sem más állatot, sem embert harapásával ne veszélyeztethessen. Szabálysértést követ el, aki a felügyelete alatt álló kutyát felügyelet nélkül bocsátja közterületre, vagy kóborolni hagyja. Azt is előírják, hogy természeti területen, vadászterületen (természetesen a vadászkutya és a szarvasgomba-kereső kutya kivételével) nem szabad az ebet póráz nélkül elengedni, kóborolni hagyni, az ezzel ellentétes magatartás szintén szabálysértésnek minősül.

Ugyancsak előírás, hogy az állattartó mindenkor gondoskodni köteles az állat szökésének megakadályozásáról. Mint írják, ennek elmulasztása esetén a szükséges építési munkák elvégzésére (kerítés építése, megfoltozása, pótlása és így tovább) kötelezheti az állatvédelmi hatóság. Azt is tanácsolják: ügyelni kell arra, hogy a kerítést úgy alakítsuk ki, hogy azon a kutya ne férjen át, illetve az alatt ne tudja „átásni” magát, és átugorni se tudja. 

A járási hivatalhoz

A kiadványból mindemellett kiderül: ha az említett szabályszegéseket tapasztaljuk, az illetékes járási hivatalhoz mint általános szabálysértési hatósághoz fordulhatunk közérdekű bejelentéssel. Az alkalmazható intézkedések, illetve büntetések a figyelmeztetéstől kezdve az elkobzáson keresztül a pénzbírság kiszabásáig terjedhetnek. Ha pedig kóbor kutyát látunk az utcán, a helyi önkormányzat illetékes intézkedni annak befogásáról. Az említett útmutatóban, mely elérhető a Nébih honlapján, formanyomtatványt is találunk a közérdekű bejelentés megtételéhez. 

FGY