C2B - ilyen még nem volt Debrecenben!

Elsőként rendezték meg a C2B – Culture to Business elnevezésű konferenciát, amelynek szerdán a Kölcsey Központ Görömbei András terme adott otthont. A rendezvény célja elsősorban a gazdasági szereplők és a rendezvényszervezők kapcsolatrendszerének megerősítése, valamint a vállalati társadalmi felelősségvállalás (CSR), a kultúra és a sport összehangolása. Az előadásokon olyan aktuális kérdések kerültek előtérbe, mint a fenntarthatóság, a munkaerőpiaci kihívások, a nemzetköziesítés fontossága, lehetőségei.

Többsíkú fejlesztések

– Az egyik fő törekvésünk 2015 után az volt, hogy megállítsuk a fiatal munkaerő elvándorlását a városból. Ennek egyetlen értelmezhető lehetősége egy olyan gazdaságfejlesztési stratégia volt, amely munkahelyteremtő beruházásokat hoz létre, és képes alternatívát nyújtani Nyugat-Magyarországgal vagy akár Nyugat-Európával szemben. 

Az elmúlt hét évben megtízszereztük iparterületeink nagyságát. Ez a fejlődés a város társadalmi életének számos területére kihat. Többek közt elengedhetetlen a közlekedési infrastruktúra fejlesztése a működőképesség szempontjából, mivel Debrecennek köszönhetően az ország gazdaságnak súlypontja át fog tevődni Kelet-Magyarországra az évtized végére  – mondta nyitóbeszédében Papp László. A polgármester hozzátette, Debrecen a több síkon fejlődő városok közé tartozik. Így a gazdaság és a közlekedés korszerűsítése mellett a kulturális fejlesztés is folyamatosan zajlik. Megemlítette a néhány héten belül várhatóan megnyíló Csokonai Fórumot és a Csokonai Színház felújítását. Valamint folyamatban van a Természettudományi Múzeum előkészítése is, az évtized második felében pedig egy komolyzenei hangversenyterem is megépül.

Növekedő régióközpont

– Debrecen jelentős gazdaságfejlesztés kellős közepén áll, a város ipari parkjai hamarosan megtelnek, így fontos, hogy megfelelő szakképzettségű munkaerő álljon rendelkezésre. A cégek munkaerőpiaci igényeit szem előtt tartva a városvezetés folyamatosan tartja a kapcsolatot a Debreceni Egyetemmel, a szakképzési centrummal és a tankerülettel – vázolta fel Barcsa Lajos. Előre vetítette, hogy a munkahelyteremtő beruházások bővülésével várható népességnövekedés a közlekedési infrastruktúra folyamatosan fejlesztését is magával vonja. Az alpolgármester rámutatott, a városi tömegközlekedés mellett a vasúthálózat és a repülőtér kapacitásbővítése, valamint a körgyűrűk megépítése is elengedhetetlen, hogy a város vonzáskörzetéből érkező dolgozók és diákok is könnyedén elérhessék Debrecent.

Fenntarthatóság

Balázs Ákos a környezettudatos szemléletváltás és a klímaváltozás megállításának fontosságát hangsúlyozta. – Debrecen ambiciózus fejlesztési tervének része, hogy olyan intézkedéseket hozzunk, amelyekkel a város győztesként kerülhet ki a változó világban. Éppen ezért létrehoztunk egy Zöld Munkacsoportot, amellyel a tudást és a közösségek együttműködési képességét igyekeztünk szolgálatba állítani. Egyúttal lehetőséget adva a fiatal szakembereknek, hogy a fenntarthatósági szempontokat szem előtt tartva részt vegyenek a város fejlesztésében. 

A Future of Debrecen mozgalommal megalapítottunk egy összetartó, együtt gondolkodó közösséget. A névválasztás jelzi, hogy egy nemzetközileg elismert, követendő, példaértékű kezdeményezést szerettünk volna elindítani. 

A mozgalom célja, hogy megoldásorientált programok szervezésével utat mutasson a környezeti értékeink megvédésére. Egy cselekvő közösséget szerettünk volna létrehozni, amelyhez számos eseményen keresztül csatlakozni tudnak a debreceniek – mondta az alpolgármester. A konferenciához kapcsolódóan megemlítette a Fenntartható Debrecen-díjat. Az elismerést azon vállalkozások érdemelhetik ki, amelyek a fenntartható működésért tettek erőfeszítéseket.

A kultúra összetart

– A város kulturális identitásának fontos eleme a könyv. A könyv tradíció és innováció, értékőrzés és értékteremtés – kezdte beszédét Puskás István. Felelevenítette, Debrecen a könyvnek köszönhetően évszázadok óta a magyar kultúra, a tudás és az oktatás egyik fellegvára, jelenlétével részesei vagyunk az európai kultúra hálózatának. Úgy fogalmazott, városunk a könyvek segítségével olyan írókat, költőket, tudósokat és államférfiakat adott hazánknak, akik meghatározták országunk történelmét az utóbbi fél évezredben. – Azért, hogy ezt a közösségi identitást és a kreativitást erősítsük, a mai napon elindítjuk Debrecenben a Könyv Barátai hálózatot. Ebben a közösségben mindenkit szeretettel látunk, akinek a szívéhez közel állnak a könyvek. Egyúttal május 21-én a debreceni könyvbarátok számára elsőként rendezünk Szabó Magda-pikniket, ahol együtt éltethetjük városunkat és a könyv kultúráját – jelentette be Puskás István.

A művészet

– Egy vállalkozás CRS-tevékenysége azért fontos, mert ezen keresztül tudja integrálni a társadalmi és ökológiai kérdéseket. Ezen aktivitások a cég megítélésében is szerepet játszanak. Ebben tökéletes partnerek a helyi kulturális intézmények, hiszen olyan értékeket hordoznak, mint a művészet, a család, az egészséges életmód vagy éppen a fenntarthatóság – mondta beszédében Mészáros Réka. A Főnix Rendezvényszervező Közhasznú Nonprofit Kft. ügyvezetője szerint a kultúra jelenlétének hatalmas közösségépítő jelentősége van, erős köteléket formálva akár a legkülönbözőbb társadalmi csoportok között is. 

– A kulturális programoknak, legyen az zene, színház, gasztronómia vagy a természetben eltöltött idő,  óriási szerepe van a munkaerő megtartásában is. Ezért a figyelem fókuszában kell tartanunk, hogy mit kínál a város az itt élőknek a szabadidős tevékenységekben, az attrakciókban, a szolgáltatásokban. A szektoroknak éppen ezért közelednie kell egymáshoz, és megtalálni azokat a közös értékeket, amelyeket a vállalatok is hordoznak, és amelyre a jövőt szeretnénk építeni. Így egy olyan komfortos életteret hozhatunk létre, amelyben öröm együtt élni – fogalmazott Mészáros Réka.

HL