Létezik a Törpenyuszik Paradicsoma, ráadásul nincs is messze

Emberi szokás, hogy húsvétra úgy ajándékozzuk az élő nyulakat, mintha plüssjátékok lennének. Természetesen nincs abban semmi rossz, ha egy gyermeki álmot teljesítünk az ünnepekre, ha a nyuszitartás vágyán túl valóban van ragaszkodás.

A Boldog Nyuszi Farmra látogattunk, hogy belepillantsunk a felelős állattartás mindennapjaiba. Nevéhez hűen a Debrecen vonzáskörzetében lévő 12 hektárnyi nyugalom természettől tiszta levegője minden nyúl álma lehetne. A lógófülű kedvencek jó idő esetén kint szaladgálhatnak az udvaron és felfedezhetik a porta minden rejtett zugát. Arany nyuszi, Sál, Mogyoró, Grafit és a többiek boldogan élik itt mindennapjaikat, a házban lévő nyuszi szobában egyénileg kialakított kis lakrészük van, itatóval, etetővel, saját tervezésű rácsos alomtálcával berendezve. Szalmát gazdáik nem tesznek alájuk, mert akkor a nyulaságok nem használnák a nyuszivécét. Merthogy bizony szobatiszták. Ráadásul azon túl, hogy roppant aranyosak, nagyon barátságosak is.

Reggelire a rét finom növényeit és a fóliasátorban termett zöldségeket falatozzák, amik kizárólag szerves trágyával vannak táplálva. Műtrágyát errefelé csak a dísznövények kaphatnak. A törpenyulak himalájai sót nyalogatva pótolják a tisztított vízből hiányzó ásványi anyagokat, és várják a desszertet: a banánkarikát.

Természetesen ezek idilli körülmények, és nem csak így lehet valóban boldog nyuszit nevelni. Habár vannak igényeik a tapsifüleseknek, ami a legfontosabb: szeretni kell őket. És ezt bizony bőven meghálálják. Nem szükséges új házba költözni csak azért, hogy kedvenceink jól érezzék magukat, nyula válogatja, milyen mozgástér szükséges nekik. Valamelyiknek kell a gondtalan szabadban ugrálás öröme, valamelyikük egy panellakásban is megtalálja a boldogságot. Némi magánszférát ugyanakkor mindannyian igényelnek, erre egy nagyobb ketrec bőven elegendő.

Istenes Dávid és Orbán Márta, a Boldog Nyuszi Farm tulajdonosai évekkel ezelőtt tudatosan hagyták hátra Debrecen zaját egy harmonikusabb életért, ahol a belső csendet is könnyebb megtalálni.

Dávid rengeteg mindenhez ért, amolyan polihisztor lélek. Márti is sok mindent szeret csinálni, de a fő elfoglaltságának a nyuszikat tekinti. Azonban nem futószalagon potyognak a nyulak, valóban nagyon szeretik ezeket a tüneményes teremtéseket.

Mivel szívükön viselik mindegyik kis négylábú sorsát, ezért fontosnak tartják, hogy valamennyire megismerjék a nyuszik új gazdáit. Amennyiben ők is igénylik, nyitottak a kapcsolattartásra. Szeretnék jó helyen tudni az állatokat, ezért készségesen válaszolnak a felmerülő kérdésekre, ráadásul hasznos tanácsokkal segítik a nyuszitulajdonosokat, hiszen türelmet és odaadást igényel a kisállatok nevelése. Cserébe viszont nyulaink könnyen taníthatóak, és amennyiben kölcsönös tisztelet alakul ki, harmonikus lehet a kapcsolat ember és nyuszi között.

– Lehet őket fejleszteni, viszont vannak személyiségbeli korlátaik. Ahogy az emberek esetében is. Valamelyikük – bármit is csinálunk – sosem lesz bátor, vagány nyuszi. Ugyanakkor könnyen idomul a személyiségük az emberéhez – mesélte Dávid. Hozzátette, fegyelmezhetőek, de azokról a szokásaikról, amikhez ragaszkodnak, nem érdemes erővel leszoktatni őket.

Lényeges, hogy természetesen fejlődjön a nyuszink személyisége. Aki valóban szereti az állatokat, ne saját magának akarjon egy olyat, amilyet elképzelt, hanem társként tekintsen rá, tisztelje és segítse a fejlődését. Nincs annál szomorúbb, amikor egy megunt lógófülű kedvenc az ünnepi hangulat elmúltával bezárt ajtón kívül végzi, mint egy fenyőfa. Vagy egy menhelyen, esetleg szabadon engedik az erdő szélén. A felelősségtől így könnyű lehet szabadulni, azonban az ember mellett felcseperedett nyúl egyedül nem életképes a természetben.

A fiatal pár szerint legalább napi másfél órát kell szánni egy törpenyuszi tulajdonosának kedvencére: takarítani kell a helyét, etetni, itatni, játszani vele.

– Aki nem tud foglalkozni a nyuszijával, mert állandóan dolga van, vagy sokat utazik a munkája miatt, az inkább vegyen egy automata etetővel felszerelt akváriumot – vallja Dávid.

– Fontosnak tartom, hogy ha gyereknek vesznek nyuszit, a szülők is szeressék és akarják. Mert elképzelhető, hogy ha a csemetéjük ráun, nekik kell vele foglalkozni. Ráadásul egy törpenyuszi átlagosan 6-8 évig él, így, ha addigra a gyerek felnő, esetleg elköltözik, ne maradjon társ nélkül a kis kedvenc – tette hozzá Márti.

Ennek ellenére az is lehet tehetséges nyuszi gazdi, aki valamiért úgy gondolja, hogy nem menne neki. Tévhit, hogy a tartása bonyolult, ahogy az is, hogy érzelemmentes vagy túl félős. A törpenyulak igénylik az emberi közelséget, és, hogy foglalkozzanak velük. Intelligens és nagyon intuitív lények. Ha már van egy mélyről jövő szeretet ezek iránt a bundás, kedves lények iránt, akkor nagy baj nem lehet.

Hajnal László