Nemet mondanak a háborúra, és felszámolnák a szociális válságot

Legyen béke és jóllét Hajdú-Biharban is címmel tartott közös sajtótájékoztatót a Magyar Munkáspárt és az Igen Szolidaritás Magyarországért Mozgalom (ISZOMM) csütörtök délután. A rendezvényén a két szervezet elnöke és valamennyi megyei jelöltje részt vett. – Konyhai dolgozó, vagyonőr, vasutas dolgozó, határőr, rendőr, ápoló. Ők az ISZOMM és a Munkáspárt jelöltjei Hajdú-Bihar megyében. Mi azok vagyunk, akiket képviselünk: dolgozók. A mozgalom azért alakult meg, hogy felszámoljuk a szociális válságot, ami perceken belül szociális krízissé változhat. Erre a feladatra csak egy vegytiszta baloldali, elvi politizálást folytató szervezet képes. Azért kötöttünk szövetséget a Magyar Munkáspárttal, mert azt láttuk, hogy a párt az elmúlt 32 évben következetesen állt ki a baloldali értékek mentén – mondta beszédében Huszti Andrea.

Az ISZOMM elnöke kifejtette, programjukhoz olyan sarokszámokat rendeltek hozzá, mint a 250 ezer forintos nettó minimálbér, az 50 ezer forintos családi pótlék, valamint a legalább 150 ezer forintos nyugdíj.

– Történelmi időket élünk. Egyrészt azért, mert a Munkáspárt még soha nem fedte le az egész megyét. Másrészt, mert két baloldali szervezet együtt még sohasem indult Hajdú-Biharban. Ez jelképes is, mivel ma olyan világot élünk, amiben csak együtt lehet jobb életet teremteni. Valódi megoldást a gazdasági válság leküzdésére és a koronavírus-járvány következményeinek felszámolására. Emellett egy olyan háború van a közelünkben, aminek sem a végét, sem a hatását nem látjuk pontosan. Választási programunkban még nem szerepelt a háború kérdése, bár a békéért és Európa népeinek együttműködéséért kezdettől fogva mindketten síkra szálltunk – tudatta Thürmer Gyula, a Magyar Munkáspárt elnöke. A politikus világossá tette, pártja mind a háborúra, mind a NATO-ra nemet mond.

Úgy véli, nem elég mindent, a lehetetlent kell megtenni ahhoz, hogy Magyarország ebből a konfliktusból kimaradjon.

A Napló arról kérdezte a szövetséget, mennyire kivitelezhető a 250 ezres minimálbér anélkül, hogy a hazai kis- és középvállalkozásokra ne nehezedjen kritikus súlyként a megemelkedett kiadás: – Nyilván rendszerszinten kell sok dolgot átalakítani. De a mi alapfeltevésünk, hogy a 250 ezer forint nettó az egy dolgozó által megtermelt GDP 16 százaléka. Ezzel nem kérünk sokat, hiszen más országokban ez az arány 50 százalék. A kisebb vállalkozásokkal kapcsolatban át kell szervezni az adózást, a járulékokat. De sarkosan fogalmazva: aki nem tud a dolgozójának megadni ezt a bért, az ne hívja magát vállalkozónak. Mi azt látjuk, hogy sok munkáltató kizsákmányolja a dolgozóit: minimálbért vagy még annyit sem fizet, miközben jólétben él. És ezen változtatni kell – válaszolta Huszti Andrea.

HL