2022.03.15. 16:16
A város szívében ünnepelt együtt Hajdúszoboszló március 15-én
Az összefogás szükségességét jelölte meg a 1848-49-es forradalom és szabadságharc legfontosabb üzenetének Czeglédi Gyula polgármester március 15-én a városháza előtti téren megtartott városi ünnepségen, Hajdúszoboszlón.
Forrás: Tóth Imre
Nagyon sokan eljöttek együtt emlékezni a haza egyik legnagyobb történelmi eseményére. A városi ünnepséget megelőzően a református templomban megtartott istentiszteleten Czető Norbert lelkész azt hangsúlyozta: az 1848-49-es forradalom és szabadságharc emlékezetes napja a magyarság vitathatatlan eredménye, példaértékű tette az összefogásban és az éledező nemzeti öntudatban. E gondolat jegyében forgatta vissza több ezer évvel az idő kerekét a Bírák könyve 1. fejezetének 12-15. versével, és vont párhuzamot Káleb és Otniel jellemét, tetteit megidézve.
A fürdőváros főterén Czeglédi Gyula polgármester ünnepi beszédét a 48-as kiáltvány napjainkban legalább annyira érvényes gondolatával kezdte:
Mit kíván a magyar nemzet? Legyen béke, szabadság és egyetértés!
Emlékeztetett, hogy 1848 március idusán született meg a modern parlamentáris Magyarország, a törvények biztosították a polgári fejlődést, a felzárkózást a nyugathoz. Felidézte Magyarország és a környező országok forradalmi eseményeit, majd rámutatott, a reformkort követő fiatal, radikális generáció volt az, akik tenni is mertek a sorsdöntő pillanatban.
Kitért továbbá arra, hogy a szabadságharcból a hajdúk is kivették részüket. Lenkey századában szolgált a hajdúszoboszlói Harsányi Bálint, aki a forradalom hírére századával hazaszökött Galíciából. A rákosmezei ütközetben halálos sebet kapott, Isaszegen temették el, emlékét oszlop őrzi szülővárosában.
Március 15. – Ünnepség Hajdúszoboszlón
Európa sorsát akkoriban öt nagyhatalom befolyásolta – emlékeztetett Czeglédi Gyula, hozzátéve, Magyarország mindig a keleti és nyugati birodalmak ütközőpontja volt. A sok megpróbáltatás ellenére azonban mindig volt erő a talpra állásra. Napjainkról szólva kifejtette, Európa ma identitásválsággal, világnézeti, értékrendi vitákkal küzd. Ehhez kapcsolódva Ferenc pápát idézte: „Legyetek befogadóak, de őrizzétek mélyre ható gyökereiteket”.
Az ünnepség szónoka nem hagyta szó nélkül, hogy a korábbi délszláv háború után most Európában újra felütötte a fejét a háború. Ennek kapcsán hangsúlyozta,
mennyire büszke arra, hogy a szenvedő ukrán népnek a hajdúszoboszlóiak széles körű összefogással igyekeznek segítséget nyújtani.
Hangot adott véleményének, miszerint felfoghatatlan számára, hogy egy konfliktust a nagyhatalmak nem képesek tárgyalóasztalnál rendezni, háború kirobbantásával akarják érdekeiket érvényesíteni.
Az Európai Unióról és hazánkról szólva kifejtette, a közös Európában a béke, a szabadság, az egyenlőség, a kölcsönös tisztelet, az egyetértés és testvériség elvének kell, kellene érvényesülnie. Magyarország példát mutat bátorságból és határozottságból, amikor megvédi határait, szuverenitását, ugyanakkor segíti a rászorulókat.
1848-ra visszautalva hangsúlyozta, a forradalom titka a nemzeti egység, hogy mindenki szabad, alkotmányos, polgári Magyarországot akart. Ugyanakkor rámutatott: Európa közepén csak akkor védhetjük meg szabadságunkat, függetlenségünket, nemzeti identitásunkat, ha nem maradunk egyedül, hanem szövetségeseinkkel együtt, egységesen lépünk fel az európai politika porondján. S mindennél fontosabb az összefogás, s nem csak az azonosan gondolkodó embereké, mert közösen többre jutunk.
Beszéde végén óriási értéknek nevezte, hogy Hajdúszoboszlón együtt ünnepelhetnek, hogy egyetértés van fontos kérdésekben, mint a lakosság életminőségének javítása, a turizmus fejlesztése, más gazdasági ágak fejlődésének segítése, a különböző, de a városért tenni kész civilek és az egyházi közösségek értékteremtő tevékenysége. A hétköznapi küzdelmek, szócsaták fölött ugyanis mindig lenni kell egy közös célnak: a magyar népnek az, hogy szabad, független országban élhessen, Hajdúszoboszló lakossága pedig teljes lelki békében, boldogan, egy folyamatosan szépülő és fejlődő városban.
Az ünnepségen közreműködött a Zichy Géza Zeneiskola ifjúsági fúvószenekara, ünnepi műsorral a Hőgyes Endre Gimnázium diákjai. Végül az önkormányzat, intézmények, pártok, civil közösségek képviselői koszorúkkal, virágokkal rótták le tiszteletüket Harsányi Bálint emlékművénél, továbbá Petőfi Sándor, valamint Kossuth Lajos emléktáblájánál.
Tibai Irma