Példát akarnak mutatni Hajdúhadházon a rackák tenyésztésével

Közel tíz éve foglalkozik rackajuhokkal a hajdúhadházi önkormányzat, idén év elején eddig 150 báránnyal gyarapodott a nyáj. A városvezetés a gazdasági hasznosítás mellett a fajta fenntartásának elősegítése céljából kezdett bele a tartásukba. Amikor 2010-ben átvettük a város vezetését és hozzákezdtünk a városfejlesztéshez, akkor megvizsgáltuk többek között azt is, hogy melyek voltak azok a tevékenységek, amelyek a helyi adottságokra építve, évszázadokon keresztül hatékonyan tudtak működni és a város lakói számára megélhetést biztosítottak – idézte fel megkeresésünkre Csáfordi Dénes polgármester. Mint azt a városvezető elmondta, a juhtartás jelentős volt a térségben az elmúlt évszázadokban, de a 21. századra ez már szinte eltűnt. Végül a racka tartására esett az önkormányzat választása. 

Harminccal kezdtek 

– Egy magyar fajtáról van szó, amely hungarikum is. A gazdasági hasznosítása mellett célul tűztük ki ennek a fajtának a megőrzéséhez a hozzájárulásunkat, hiszen nagyon kicsi volt már akkor is az országos rackaállomány – mutatta be az indokokat a polgármester. Akkor 30 juhval kezdtek, majd folyamatosan bővítettek. Mára már 220 darab anyajuh, valamint 6 tenyészkos és 55 darab fiatalabb jerke alkotja a rackanyájat. Ez év elején további 150 kisbárány született, de az ellés még tart, így várhatóan növekszik még az állomány.A város ősi legelőjén, a Ligeten legeltetik a nyájat. Ez egy 1700 hektáros terület Hajdúhadház határában, amely az MH 5. Bocskai István Lövészdandár területe. Ebből bérel az önkormányzat 300 hektárnyi részt a rackák legeltetésére. 

– Erre az állatállományra építve, belügyminisztériumi támogatásoknak köszönhetően tudtunk létesíteni egy juh- és kecskevágóhidat még 2019-ben. A saját állományunk jelenti a gerincét az ottani tevékenységnek, de bérvágással is foglalkozunk. Tavaly 300 juhot vágtunk – mondta. A levágott juhokat tőkehúsként, illetve feldolgozott, védjeggyel ellátott termékekként is árusítják számos helyen az országban. Elmondta azt is, hogy gyarapítani az állományt nagyon nem tudják, hiszen téli szállásuk korlátozott. 

Zászlóshajószerep 

– Az a célunk, hogy önkormányzatként egyfajta zászlóshajószerepet töltsünk be a város életében, hogy az állattartás terén megmutassuk, hogy lehet helyben állatot tartani, abból jó minőségű élelmiszert előállítani – hangsúlyozta Csáfordi Dénes. Hozzátette, rövid távú céljuk egy törzsállomány beállítása, hogy tenyészállatok nevelésével is tudjanak foglalkozni. A rackák mellett öt lovat is tart az önkormányzat. Korábban lovasoktatást is indítottak, illetve működött lovas polgárőrség is a településen még 2010 környékén. – Szerencsére azóta már sokat javult a közbiztonság, de a lovas polgárőrség továbbra is működik – tette hozzá Csáfordi Dénes. Ezenkívül a lovakat a hulladékszállítás terén használják még, illetve terveik között szerepel a lovak turisztikai célú alkalmazása, valamint a lovas katonai hagyományőrzés terén is vannak városi szintű álmai az önkormányzatnak.

Bekecs Sándor