Égető kérdések

2021.12.06. 07:24

Nem mindegy, mekkora rezsit fizetünk

Brüsszel emelné az áram- és üzemanyagárakat, s környezetkímélést szolgáló adókat is bevezetne.

Forrás: MW-archív

Ez ellen Magyarország Kormánya határozottan fellép, hiszen mindez jelentősen megterhelné a magyar családok kasszáját. Az ellenzék szerint a világpiaci árakat kellene érvényesíteni. – A baloldal kormányzásának köszönhetően 2002 és 2010 között elszabadultak a rezsiárak – erre emlékeztetett Pósán László országgyűlési képviselő. Összesen 17-szer volt emelés nyolc év alatt, s közben a többkulcsos adórendszernek is meg kellett felelni. – Mindenki látja a pénztárcáján az elmúlt 12 év alatt, hogyan változott a fizetése, hogyan nőtt a minimálbér, csökkentek a rezsikiadások és a gyógyszer­árak. Mindez az egyéni fogyasztás függvénye, de azt is lehet látni: az adórendszer egyszerűsítésével a 15 százalékos személyi jövedelemadó mellett jóval több marad a fizetésből, mint korábban – mondta.

 

Hazánkban az energetikai árakat tekintve hatósági árszabás van érvényben, de Brüsszelben azt szorgalmazzák, hogy a világpiaci árakat kell érvényesíteni.

 

Ami a megyénket illeti, összesen 162 516 lakossági felhasználója van az OPUS TIGÁZ Zrt.-nek, egy lakossági felhasználóra pedig évente 1115 köbméter átlagfelhasználás jut a 2020-ra vonatkozó adatok alapján.

 

Hajdú-Biharban 35 településen, 119 ezer lakos részére szolgáltat ivóvizet és gondoskodik a szennyvíz elvezetéséről a Tiszamenti Regionális Vízművek Zrt. A társaság adatai alapján az átlagos víz- és szennyvízfelhasználás havi szinten öt köbméter felhasználónként. A megyében az ivóvízdíj átlagosan 250, míg a szennyvízdíj 227 forintba kerül köbméterenként, de ezenfelül településtől függően alapdíjat is szükséges fizetni. Átlagosan a havi közüzemi számla mértéke 3000 forint körül alakul.

 

A villamos energia ára hatóságilag szabályozott az úgynevezett egyetemes szolgáltatásban, amelyben a lakossági ügyfelek energiaellátása történik. Arról, hogy pontosan milyen a megyei szintű fogyasztás, nem állnak az E.ON Hungária Zrt. rendelkezésére adatok. Ennek az az oka, hogy a háztartások fogyasztása sok tényezőtől függ, így például attól, hányan élnek az adott háztartásban, milyen annak felszereltsége, mekkora a háztartási eszközeinek száma, azoknak az energiaosztálya vagy éppen a fényforrások típusa. Befolyásolja a számok alakulását továbbá a háztartás lakóinak életvitele.

 

Általánosságban elmondható, hogy egyhavi becsült átlagfogyasztás mértéke nappali időszakban az egyfős háztartásban 120 kilowattóra, kétfős háztartásban ez a szám már 180. Bérházban élő, átlagos négyfős háztartás esetén ez a szám 200, míg négy személlyel számolva családi házban 230 kilowattóra.

 

A lakossági ügyfeleket érintően idén áprilistól például az éves 1320 kilowattóra fogyasztásig bruttó 35,30 forint kilowattóra az energiaszolgáltatás ára.

 

Teher lenne a családoknak

 

Mint ismert, a klímavédelem jegyében emelne árakat Brüsszel az áram és üzemanyag esetében is, valamint a környezetkímélést szolgáló adókat is bevezetne – mindez azonban jelentősen megterhelné a magyar családok kasszáját. Ez ellen Magyarország Kormánya határozottan fellép.

 

– A baloldal mind a mai napig állandóan azt hangoztatja a parlamenten belül, hogy a világpiaci árakat kell érvényesíteni, verseny van, az állam ne szóljon bele.

A hatósági árszabás azonban az emberek érdekeit érvényesíti. Ha ez nem lenne, jóval többet kellene fizetni a magyaroknak a rezsiért, évente mintegy 380-400 ezer forint pluszkiadást jelentene háztartásonként

– hangsúlyozta a Napló érdeklődésére Pósán László országgyűlési képviselő.

 

Kifejtette: a koronavírus-­járvány harmadik hullámát követően Európában és a világon mindenhol a gazdaságok gyors beindítását próbálták elérni a kormányok. Ez mindenhol azt eredményezte, hogy hihetetlen nagy kereslet jelent meg az energetikai területen. – Ez érinti a villamos áramot, a gázt, az olajat. Ahogy nő a kereslet, nyomja felfelé az árakat.

Ha a hétköznapi élet szempontjából nézzük, tapasztalhatjuk ezt a benzinárakban, de nem nyilvánul meg nálunk sem a villany, sem a gáz árában.

Brüsszelben viszont azt szeretnék, hogy legyen mindenhol világpiaci ár – mondta. Pósán László úgy véli,  mindez a liberalizmus része csupán, üres lózungok, melyeknek semmi köze nincsen a valós környezetvédelemhez. – Ha megnézzük Németországot, ott bezártak minden atomerőművet. Most ott tartanak, hogy helyette lignittel próbálják előállítani az áramot, ami környezetszennyező. Ráadásul jóval drágább is, Németországban például háromszor többe kerül a villamos áram, mint Magyarországon. Brüsszel ráadásul környezetkímélést szolgáló adókat is bevezetne, ami további terheket róna a magyar családokra – hangsúlyozta az országgyűlési képviselő.

 

BBI

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a haon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában