Minden eszközünk és esélyünk megvan rá, hogy legyőzzük a járványt

György István két éve kapta meg a köztársasági elnöktől a kinevezését, hogy vegye át a területi közigazgatás irányítását. Korábban a főváros 5800 fős kormányhivatalát vezette, komoly tapasztalatra tett szert, és végrehajtói szintről láthatta át a területi közigazgatás feladatait. Átfogó tervekkel, komplex elképzelésekkel látott munkához, a világjárvány azonban alaposan kibővítette a feladatkörét. Területi közigazgatásért felelős államtitkárként bekerült az Operatív Törzsbe, majd később az Országos Oltási Munkacsoport vezetője lett. A védekezés, illetve az oltás megszervezése kapcsán sok olyan feladat keletkezett, ami megyei szintű koordinálást igényelt, így kézenfekvő volt, hogy a területi közigazgatásra hárul a logisztikai munka dandárja. Mindeközben a kormányhivatalok eredeti feladataikat is ellátták, sőt még a fejlesztések sem álltak le. Debreceni látogatásán az államtitkárt a Napló a nem várt kihívásokról és megoldásokról, valamint az óév legfontosabb tanulságairól kérdezte.

Hogyan kell elképzelnünk a hivatal alapfeladatait, melyekhez a Covid okozta kihívások társultak?

Rengeteg különféle feladatot végeznek a kormányhivatalok. Több mint 2500 különböző hatósági ügytípus tartozik hozzájuk, a lejárt okmányok cseréjétől a fogyasztóvédelmen át a népegészségügyi feladatokig. Mindent el lehet járvány idején is indítani kormányhivatali szinten, amire az ügyfeleknek szükségük van. A járvány kezdetén – mivel nem volt még oltóanyag –, olyan feladatok nehezedtek ránk, mint például a megyében az összes nevelési, oktatási és szociális intézmény ellátása védőfelszereléssel, fertőtlenítőszerekkel. A kormányhivatalok részt vettek a tesztelésben is, feladatot kaptak abban, hogy orvostanhallgatókat, egészség- és orvostudományi képzésben résztvevőket rendeljenek ki bizonyos feladatok elvégzésére a társszervezetek, a honvédség és a katasztrófavédelem együttműködésével. A megyei védelmi bizottságok – amelyeket a megyei kormánymegbízottak vezetnek – koordinálták ezeket a feladatokat. Amikor tavaly december 26-án megérkezett az első oltóanyag-szállítmány, még tovább bővült ez a feladat a napi tevékenységek elvégzése mellett. 2021. január 4-én az Operatív Törzs létrehozta az oltási munkacsoportot, melynek vezetésével engem bízott meg Pintér Sándor miniszter, ezzel párhuzamosan kérésemre a megyei kormánymegbízottak irányításával megalakultak a megyei oltási munkacsoportok is.

Milyen kormányzati döntések határozták meg az oltási kampány hatékonyságát?

A magyar oltási programot három pillérre építettük. Az első, hogy a teljes egészségügyi szolgáltatói kört bevontuk az oltási folyamatba: 101 megyei és városi kórházat, azokat a járóbeteg-szakellátókat, melyeket kórházi és önkormányzati felügyelet alatt működtetnek, valamint a háziorvosokat. A második, hogy a területi közigazgatás kapta az oltási folyamat teljes körű logisztikai feladatellátását, illetve annak megszervezését, koordinálását. Nem véletlenül: a kormánymegbízottak által vezetett kormányhivatalok az összes megyei intézménnyel, szervezettel szinte percek alatt fel tudják venni a kapcsolatot, így meg tudták szervezni, hogy bármilyen, éppen aktuálisan ellátandó feladatra legyen elegendő ember és megfelelő eszköz. A harmadik pillér pedig az elegendő oltóanyag biztosítása. Ehhez az kellett, hogy a nyugatról kezdetben még csak kis mennyiségben, akadozva érkező vakcinaszállítmányok mellett a kormány keletről is vásárolt 3,5 millió ember beoltásához elegendő oltóanyagot. Bár az ellenzék nagyjából mindent megtett azért, hogy a vakcinákkal szemben bizonytalanságot keltsen az emberekben, a magyarok bíztak az oltásokban, ami tavasszal a magas oltakozási kedvben is megmutatkozott. 

Az oltási folyamatban a legnagyobb elismerés természetesen az egészségügyi dolgozókat illeti, hiszen az orvosok és az ápolók a járvány kezdetétől erejükön felül teljesítettek. Több tízezer ember összefogására és áldozatos munkájára volt szükség, de ennek köszönhetően Magyarország volt az első az Európai Unióban, ahol elértük az 50 százalék feletti oltottságot.

Április végéig 4 millió ember átoltását tudták elvégezni. Ezek szerint augusztus végére a teljes magyar felnőtt populáció felvehette volna az első oltást?

Igen. Sőt, a kapacitások alapján másfél hónap alatt képesek lettünk volna az egész országot beoltani. Más kérdés, hogy az előrehaladás sok minden mástól is függött. Azzal, hogy januártól négy hónap alatt 4 millió ember juthatott vakcinához, a magyar egészségügy és a szervezési feladatokat végző megyei kormányhivatalok bebizonyították, hogy Magyarországon 2021 augusztus végéig a teljes magyar felnőtt lakosság felvehette volna az oltást. Viszont 5-5,5 millió beoltottnál sajnos az oltási előrehaladás jelentősen lelassult. Nincs ebben semmi csoda: minden országban különbözik, hogy meddig lehet dinamikusan haladni az oltásokkal és mikortól találkozunk már egyre szélesebb rétegekben olyan csoportokkal, akik valamilyen okból nem akarják felvenni az oltást. Ez nemcsak hazánkban van így, hanem szinte minden országban jelentkező tendencia. Természetesen az ellenzék folyamatos oltásellenes agitációja sem segített ezen a folyamaton. Most 6,25 millió beoltottnál tartunk, tehát még mindig van mintegy 2,4 millió olyan felnőtt, aki még nem vett fel egyetlen adag vakcinát sem. Éppen ezért mindent megteszünk, hogy azok számára, akiknek valamiért nehézségeket jelent az oltás felvétele, akár adminisztrációs szempontból, akár egyéb okokból is, a lehető legkönnyebben jussanak oltáshoz.

Mik voltak az oltási akcióhetek tanulságai és miért fontos mégis, hogy előzetesen regisztráljunk?

Egy hétnek indult, de a hatalmas érdeklődés miatt három lett belőle. A november 22-től december 12-ig tartó oltási akció során előzetes regisztráció és időpontfoglalás nélkül érkezhettek az oltakozni szándékozók, így három hét alatt több mint 1,4 millió embert tudtunk beoltani: 12 százalékukat első, 7 százalékukat második és 81 százalékukat harmadik oltással. 

Ennek az volt az egyik tanulsága, hogy még 2021-ben is vannak, akiknek gondot okoz az internetes ügyintézés, ezért számukra januárban minden héten és valószínűleg az azt követő időszakban is rendszeresen biztosítunk ilyen akciónapokat.

 Az akcióhétnek köszönhető az is, hogy mára már több mint 3 millióan vették fel a harmadik oltást. Meggyőződésem, hogy ez a rendkívül sikeres akció is hozzájárult ahhoz, hogy nyugodtabban teltek az év végi ünnepek, hiszen megtörtük a járvány negyedik hullámát, mennek lefelé a számok. Regisztrációra pedig azért van szükség, hogy tervezni tudjunk. Ismernünk kell a számokat: hány ember jelentkezik, mennyi vakcinával készüljünk és ehhez mekkora egészségügyi személyzettel kell kalkulálnunk. Ha ezt az elejétől úgy csináltuk volna, hogy semmilyen paramétert nem ismerünk, nem lett volna elég oltóanyag és orvos, emellett sok olyan problémával találkoztunk volna, ami kellemetlenséget okoz az oltakozóknak. Például órákig állhattak volna sorban, mire kiderül, hogy nekik már nem jut oltóanyag.

Mi várható a továbbiakban, kell negyedik oltással is számolnunk?

Nehéz megmondani, mert a vírusmutációktól is függ. 

Az eredeti kórokozó megjelenése után az első komolyabb aggodalmat az alfa variáns okozta az agresszív fertőzőképessége miatt, de Magyarországon a legtöbb gondot ma a delta jelenti.

 Nagy kérdés, hogy az emberiség csatája a deltánál is agresszívebben terjedő omikronnal hogyan dől el. és a nagyon agresszív terjedőképesség mellett valójában milyen a variáns szervezetre gyakorolt fertőzőképessége, milyen annak súlyossága, milyen szerveket támad elsősorban, bekövetkezik-e a mutációk során a vírus gyengülése. Ez a jövő kérdése, a mi célunk most az, hogy minél nagyobb hatékonysággal adjuk be az első, a második és a megerősítő oltásokat. Az biztos, hogy minél többen felveszik a harmadik, megerősítő oltást, illetve a vakcinát eddig elutasítók közül minél többen jönnek rá arra, hogy csak a vakcina védi meg őket egy súlyos, akár végzetes kimenetelű betegségtől, annál több embert tudunk megmenteni és annál hamarabb kaphatjuk vissza korábbi életünket.

A miniszterelnök nemrég úgy fogalmazott, hogy a második világháború óta nem volt akkora logisztikai és szervezési feladat hazánkban, mint most. Mit gondol erről?

Annyiban valóban hasonló a helyzet, hogy a járvány is egyszerre teremtett az ország egész területét és teljes lakosságát érintő kihívásokat, azonnal megoldandó feladatokat. A védekezés és az oltás teljes logisztikai hátterének megszervezését a területi közigazgatás munkája nélkül nem lehetett volna ilyen eredményességgel elvégezni. Büszke vagyok arra, hogy az elmúlt 10 év reformjai olyan erős alapot teremtettek, amely képessé tette a magyar közigazgatást egy ilyen hatalmas feladat hatékony végrehajtására. Ráadásul egyik napról a másikra volt képes alkalmazkodni az új helyzethez, miközben a kormányhivataloknak és a kormányablakoknak az eredetei feladataikat is meg kellett oldaniuk: az ügyfelek magas színvonalú kiszolgálását és a kormány döntéseinek megvalósítását. Ez utóbbiba beletartozik a gazdaságvédelmi és a gazdaság-újraindítási programok sikeres végrehajtása is. A kormányhivatalok több mint 200 ezer munkahelyvédelmi bértámogatásról, a kutatás-fejlesztés területén pedig 22 ezer kérelemről döntöttek. Elképesztő, mekkora teher hárult a területi közigazgatásra és az ott dolgozó kollégákra – ezúton is köszönöm az áldozatos munkájukat, hiszen nélkülük nem sikerült volna! 

A járványhelyzet bebizonyította, hogy a magyar közigazgatás jól szervezett, a kormányhivatalok pedig képesek arra, hogy a napi feladataik végrehajtása mellett a megoldásra váró egészség- és társadalompolitikai célokat is elérjék.

Milyen átoltottsággal számolnak az 5 és 11 év közötti gyerekek körében?

Szeretnénk, ha a gyerekeknél is minél magasabb lenne az arány, de ne feledjük, hogy itt kis gyerekekről van szó, ezért a szülői akarat az oltás szempontjából is mindenek fölött áll. Jól látszik, hogy a vírus újabb mutációi már a fiatalabb korosztályt sem kímélik. Vannak, akik a megfertőződés védettséget adó erejében bíznak, ugyanakkor aggasztóak bizonyos hírek a fertőzésen átesett, oltatlan gyermekek poszt-Covid-szindrómáiról. Mostanra ebből a korosztályból már csaknem 40 ezer gyermeket oltottunk be, remélem, hogy egyre több szülő dönt a vakcina beadatásáról, mert a magyarországi és külföldi orvos-tudósok meghatározó többsége a gyermekek oltásának szükségessége mellett foglalt állást. Amíg a járvány velünk van, Magyarország a megszorítások helyett elsősorban az oltásalapú védekezés mellett teszi le a voksát. Szerencsére ma már minden eszközünk és esélyünk megvan rá, hogy legyőzzük a járványt, de ez csakis azon múlik, hogy az egyének átérzik-e ennek a súlyát és minél többen élnek-e az oltás lehetőségével.

Hogyan készül és mit javasol a kormányhivatali munkát illetően a következő esztendőre?

A következő évet települési oltási akciókkal kezdjük. 

Januárban minden csütörtök és péntek délután, illetve szombaton egész nap lesz oltási akció a kórházi oltópontokon és a járásközponti szakrendelőkben.

 Ekkor előzetes időpontfoglalás nélkül és helyszíni regisztrációval lehet menni oltásra. Emellett a háziorvosok is oltanak a településeken. Készülünk a veszélyhelyzet alatt lejárt csaknem 3 millió okmány meghosszabbítására is. Ezek jelenleg 2022. június 30-ig érvényesek, azonban arra kérünk mindenkit, hogy minél hamarabb keresse fel az országszerte 306 kormányablak valamelyikét, és kérelmezze a hosszabbítást, ne hagyja az utolsó pillanatra. Az év végéhez érve mindenkinek nagyon köszönöm, aki részt vett a járvány elleni küzdelem megszervezésében és lebonyolításában. Jó egészséget kívánok mindenkinek, és azt, hogy legyen elég hitünk és erőnk megküzdeni a járvánnyal.

Szakál Adrienn