Karikó Katalin kapta idén a Debrecen Díj a Molekuláris Orvostudományért elismerést

A Debrecen Díj a Molekuláris Orvostudományért idei díjazottjának Karikó Katalin Széchenyi-díjas magyar kutatóbiológust választották meg a Debreceni Egyetem Általános Orvostudományi Kar (DE ÁOK) tanári testületének döntése alapján.

Egyöntetű szavazás

A keddi, ünnepélyes díjátvétel előtti sajtótájékoztatón Csernoch László tudományos rektorhelyettes kiemelte, az egyetem, illetve azon belül az általános orvostudományi kar hosszú évek óta azoknak a tudósoknak kívánja átadni ezt a díja, akik olyan – a molekulák világát a mindennapi gyógyításba átvivő – felfedezéseket, módszereket dolgoztak ki, amelyek nemcsak hazai, országos, és szűkebb területen, hanem az egész világon visszhangot kaptak. – Az egyetem mindig abba az irányba kívánt haladni, hogy a tudomány mindenkori, legfrissebb felfedezéseit elismerje, és az itt dolgozók számára példát, és utat mutasson – mondta Csernoch László.

Mátyus László dékán kiemelte, a 2003-ban alapított díj történetében volt, amikor egyetlen szavazaton dőlt el, ki nyeri a díjat, most azonban Karikó Katalin jelölésével szinte le is zárult a szavazás, amit bár megtartottak, meglehetősen egyértelmű döntés született.

Papp Zoltán dékánhelyettes az eseményen kiemelte, a szintetikus RNS-technológia, sejtterápia az örökítőanyaggal kapcsolatos eljárásoknak egy újszerű megközelítése, melyek kifejlesztésében Karikó Katalin érdemei elévülhetetlenek. Hozzátette, az életútja, a hozzáállása, amelyet az elmúlt években kifejtett mindenképpen példaértékű számunkra, és az utánunk következő, fiatalabb generációk számára is.

Az oltások háttere

Karikó Katalin a díj méltatása mellett újságírói kérdésekre is válaszolt. Elmondta, a tapasztalatok szerint igény lenne a fiatalok beoltására is, és az mRNS-re is kitért. – Az mRNS nagyon sok klinikai tesztben jelen van, a fertőző betegségek elleni vakcinálás csak egy volt a sok közül. A legelőrehaladottabb alkalmazása például a bypass műtéteknél megfigyelhető.

Arról, hogy a jövőt jelentheti, a kutatóbiológus azt válaszolta, hamarosan eldől, hogy az eredmények bizonyítják-e a más vírusos betegségekre mért hatását.

A koronavírus mutációval kapcsolatban hozzátette, a vírus szaporodik, mindig tud adaptálódni. – Ha nem halálos, a terjedése elősegítheti a mutálódást. Ha azonnal öl, leszűkül, mert nem tud szétterjedni. A halálos betegségek ezért nem tudtak a világban elterjedni igazán. A mutáció tehát jelen van ugyan, de a vírusnak sincs kapacitása a végtelenségig mutálódni – fejtette ki. Elmondása szerint jelenleg nem lehet még megmondani, mire képes az omikron variáns. Több adatra lenne szükség például arról, ki lett beteg, azok közül előzetesen ki volt beoltva, és az omikront kapták-e el?

A kutatóbiológus az oltásellenesekről is szót ejtett. – Minden ellen vannak szkeptikusok. Száz éve például a röntgen ellen ágáltak, és sajnos az ismeretek hiányából vannak, akik anyagi hasznot kovácsoltak. Akadnak persze olyanok is, akik többet szeretnének tudni az oltásokról, megismerni a vakcinát, ezt pedig a kutatóknak, a médiának segítenie kell.

Az a baj, hogy jelenleg hatalmas a szakadék az átlag emberek tudása, illetve aközött, mit csinál egy molekuláris biológus, ugyanis az elmúlt 20 évben nem tájékoztattuk erről kellően az embereket.

A szkeptikusok egy része felszólal, megmutatja, hogy nincs semmi baja, hiába fertőződött meg, nincs szüksége oltásra. Ezzel az a baj, hogy azok, akik nem így jártak, nem voltak ilyen szerencsés társai, nem tudnak felszólalni, mert meghaltak – hangsúlyozta, hozzátéve, optimista a jövővel kapcsolatosan. – Úgy gondolom, szomorú napja volt az a vírusoknak, amikor kiderült, hogy van hatásos, gyorsan készülő RNS-vakcina. A felmerülő vírusokkal tekintetében is folynak kutatások, fontos, hogyan lehet hatásosan fellépni ellenünk, hamarabb lokalizálni azokat, hogy ne terjedjenek el annyira. Két év alatt eljutottunk oda, hogy a génszintézis azonnal hozzáférhető. A tesztek is gyorsan elkészültek, egy pillanat alatt. Az ember megveheti azokat a boltban, felgyorsult minden – emelte ki.

Karikó Katalin arra a kérdésre, hogy a következő tíz évben esély nyílik-e arra, hogy a tumoros betegségeket mRNS technológiával gyógyítsanak, a következőt válaszolta. – Nem tudom, mert a tudománynak ehhez még fejlődnie kell. A tudósok dolgoznak rajta, de megmondani, mikorra realizálódhat, nem lehet, azonban egy biztos: az ismeretek gyűjtése nagyon fontos – mondta.

Fő a tudásszomj

A kutatóbiológus idén eddig csaknem hetven díjat vehetett át, és még az év során újabb kitüntetések várnak rá. A hírnév, a szereplés azonban nem foglalkoztatja, és – mint azt lapunk kérdésére kifejtette – a fiataloknak is azt tanácsolja, a tudásszomj vezesse őket karrierjük során. – Nem az a lényeg, hogy például a Time magazin címlapján szereplünk, mi csak reprezentáljuk azt a sok-sok embert, kutatót, akik előttünk is tették a dolgukat.

Megértem, hogy valakit azonosítani kell a sikerrel, de rengetegen vettek részt ebben.

A fiatal pályakezdőknek pedig nem mondhatjuk, hogy csak vírusokkal kell foglalkozniuk. Ha valaki belekezd, menjen el a laboratóriumba, és dolgozzon, ez a legfontosabb. Apránként beletanul majd, elkezd egyre többet gondolkodni, a cél, hogy megértse a folyamatokat, nem az, hogy híres, vagy gazdag legyen. El kell merülnie benne. Kívülről talán úgy látszik, izzadtság szaga volt annak, amit csináltam. Szeretném leszögezni, hogy nem szenvedtem egy percig sem, minden fotón mosolygok, mert örültem annak, amit csináltam. Persze a tettvágy is fontos, de jobb, ha minél nagyobb a tudás, már fiatalkorban is. Mivel analóg folyamatokról beszélünk, rengeteget kell olvasni, van-e rájuk precedens. Ne az elismerést várjuk, én sem azért mentem Németországba, hátrahagyva a családot. Egyszerűen csak nem akartam, hogy hiba legyen a folyamatokban. Engem is a pozitív stressz, az izgatottság az, ami sokszor éltetett. Ezerszer próbálgattam dolgokat, ha nem úgy alakult, már éjszaka jött az újabb ötlet, sokszor nem is tudtam aludni rendesen – összegezte Karikó Katalin.

PSZ