Benépesült az Immánuel Otthon és Iskola új épülete is

Szeptember elsején a DNRE Immánuel Otthon és Iskola új, Kishegyesi úti épülete is benépesült. Az új épület kialakítása nem mindennapi, hiszen alkalmazkodniuk kell az idejárók sajátosságaihoz. Hetven halmozottan fogyatékos személy kezdte itt a tanévet, öt-hat fős csoportokban oktatják őket gyógypedagógusok, konduktorok és asszisztensek.

– Összesen negyvenhat munkatársunk van itt, ez nagyon jó arány, ebben benne vannak a gyógytornászok, gyógymasszőrök is, ami nem jellemző egy átlagiskolában. Nemcsak pedagógiai tevékenység folyik itt, hanem rehabilitációs tevékenység is – mondta el a Naplónak Győri Zsófia intézményvezető kedden, ekkor tartották ugyanis a nyitónapot az új épületben. Kitért arra is, három különböző szinten zajlik itt az oktatás. – Most indul be nálunk a készségfejlesztő, középiskolai szintű oktatás, a legsúlyosabban sérült gyerekeinknek fejlesztőnevelési oktatás van, a harmadik típus pedig gyógy-, konduktorpedagógia. Mindegyik tagozatunkon egyéni fejlesztésre orientáltan oktatunk, mindig a tanuló egyéni szükségleteit helyezzük középpontba – részletezte.

Az új épület mintegy 1,2 milliárd forintból épült, a beruházás mellé szakmai program is társul, ennek része volt a kedden szervezett érzékenyítő nap is. – Azért szerveztük ezt az alkalmat, hogy az Immánuel Otthon és Iskola új épületét felavassák a gyerekek. Azt szerettük volna, hogy itt jelen legyenek a többségi iskolás gyerekek is, így a szomszédokat, illetve gyülekezeti gyerekeket is meghívtuk – mondta az intézményvezető.

Lássák: ugyanúgy gyerek

A céljuk az volt, hogy az ép gyerekek találkozzanak sérült társaikkal, így a későbbiekben se féljenek tőlük, ne legyenek távolságtartóak velük szemben. Győri Zsófia kifejtette, szeretnék, ha ez az iskola nemcsak fizikailag ékelődne be ebbe a környezetbe, hanem tényleg szerves része legyen a közösségnek.

– Filozófiánk szerint nagyon fontos a támogató program. Hiszünk abban, hogy a gyerekek számára az érzékenyítés, az inkluzív gondolkodásra nevelés akkor működik, ha ezt megfelelően csináljuk, ha nekik ez nem ijesztő, nem rossz élmény és nem tabu. Lehet beszélni arról, miért van kerekesszékben az a gyerek, nyújtsa a kezét akkor is, ha ő nem tud úgy kezet fogni, mert, mondjuk, le van bénulva a fél keze. Ennek a mostani rendezvénynek is ez a lényege, hogy lássák, ugyanúgy gyerek, ugyanúgy szereti a játékokat, a zenét. Nem a különbségeket hangsúlyozzuk, hanem egyfajta közös nevezőt keresünk minden ilyen programunkban, és meg is találjuk. Azt látjuk, hogy a gyerekek erre fogékonyak – osztotta meg tapasztalatait.

KD