A mi Civaquánk: minél többet megvalósítanának a pályázatra érkezett ötletek közül

A mi Civaquánk című ötletpályázat égisze alatt rendezett szakmai napot péntek délután a debreceni Hallban az önkormányzat zöld munkacsoportja.

A találkozón Kósa Lajos országgyűlési képviselő mondott köszöntőbeszédet, melyben kiemelte: folyamatosan dolgoznak azon, hogy a kiírásra érkezett ötletek közül minél többet meg tudjanak valósítani a vízügyi beruházás részeként, majd felhívta a figyelmet arra is, hogy a környezetvédelem szempontjából az egyik legfontosabb emberi attitűd az alkalmazkodás. Dr. Aradi Csaba a környezet- és természetvédelmi kihívásokról beszélt, majd az országos megoldási lehetőségekről Steiner Attila államtitkár mondta el a legfontosabb tudnivalókat. Hangsúlyozta, hogy a Civaqua-program páratlan eltökéltségről árulkodik, mivel az ehhez hasonló projektek kizárólag profitorientált szemlélettel nem tudnak megvalósulni.

Összesen hetven pályamű

1850 óta az elmúlt öt év volt a legmelegebb, amit már a mindennapjainkban is kezdünk érezni. Az extrém időjárási viszonyok, köztük a nyári árvizek. Ezt Steiner Attila államtitkár mondta a szakmai kerekasztal-beszélgetésen. A politikus kiemelte: Magyarország a szén-dioxid-kibocsátás szempontjából kis ország, de ebből nemcsak profitra lehet szert tenni, hanem iparágakat is lehet építeni.

Amikor zöldiparról beszélünk majd Európában, Magyarország kész megoldásokkal rendelkezhet

– mutatott rá. Ennek kapcsán a politikus kiemelte a Mátrai Erőmű átalakítását, mely jelenleg a hazai szén-dioxid-kibocsátás 14 százalékáért felel, de gyors technológiaváltással ez a mérték 3-4 százalékra is lecsökkenhet. – A kormányzat egyik célkitűzése, hogy 2030-ra a magyar villamosenergia-termelés 90 százaléka már szén-dioxid-mentesen történhessen meg. Ennek két forrása lesz: egyrészt fontos az atomenergia, másrészt a megújuló energiák, mivel hazánkban a napenergiában van a legnagyobb potenciál – fejtette ki. Ennek támogatására a kormány a jövőben több átfogó programot indít majd, az államtitkár úgy fogalmazott:

a cél, hogy Magyarországon 2030-ra „három paksnyi” naperőmű épüljön.

Nagyon fontos a közlekedési szektor is, mely a szén-dioxid-kibocsátás 20 százalékáért felel, itt az elektromos közlekedés, valamint hazánk hidrogénstratégiája az iránymutató. – A körforgásos gazdaság és az illegális hulladékok kérdésében, valamint a csomagolóanyagok és az egy-két év alatt elhasznált háztartási berendezésekről a gyártókkal tárgyalnak majd: ne rövid, hanem hosszú távon gondolkodjanak. A kormányzat részéről a következő egy-két évben várhatóak ilyen kezdeményezések, emellett Debrecenhez hasonlóan ösztönözzük és támogatjuk a helyi kezdeményezéseket – jegyezte meg.

Papp László polgármester először elmondta, hogy A mi Civaquánk-kiírásra több mint 270-en, összesen hetven pályaművel jelentkeztek, és igyekeznek a program második üteménél minél többet megvalósítani közülük.

– A város fenntarthatóságával kapcsolatban rengeteg kihívással nézünk szembe, de az egyik legnagyobbra a Civaqua ad megoldást – mutatott rá. Hozzátette, hogy ezzel a város a következő évszázad egyik legnagyobb kérdésére, a vízhez való hozzáférésre tud megfelelő választ adni. A megvalósítás egyik legnagyobb problémája az a több mint 60 méter szintkülönbség, ahová a beérkező vizet fel kell juttatni, hogy a gravitációval megérkezzen Debrecenbe. Emlékeztetett: a beruházás első ütemében másodpercenként 1200 köbméter vízről van szó, ehhez pedig hatalmas mennyiségű energiára van szükség.

Kósa Lajos úgy fogalmazott: azt hisszük, hogy van bármire befolyásunk, de nem szabad elfelejtenünk, hogy a természeti jelenségekkel kapcsolatban vendégek vagyunk; ezzel az ember ugyanis elfelejti az az alkalmazkodás képességét is. Kiemelte a klímaberendezések áramfogyasztásának, valamint a csomagolóanyagok és az élelmiszer-fogyasztási szokások környezetre gyakorolt hatását.

SZD