Titokzatos kutyabetegség: gőzerővel dolgoznak a laborok – addig se adjanak a kutyáknak nyers csirkét

Az egyelőre ismeretlen eredetű kórokozó Debrecenben és környékén támadja meg a négylábúakat; az állatvédő szervezet továbbra is inti a kutyatartókat a nyers csirkehússal történő etetéstől.

Az Állatvédőrség egyik vezető munkatársa, Schreiter Katalin elmondta: a mintegy kétszáz kutyából körülbelül húsz elpusztult.

Debrecenből (Józsát is beleértve), Hajdúböszörményből, Hajdúhadházról, Berettyóújfaluból egyaránt jeleztek nekik ilyen eseteket, de pontosabb, ha a megyeszékhely 40 kilométeres sugaráról beszélünk.

Meg kell főzni a húst

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) egyelőre nem indított eljárást az ügyben, ami nem azt jelenti, hogy közvetett módon ne vizsgálnák a megbetegedések lehetséges okait. Az Állatvédőrség ugyanis a saját költségén folyamatosan vizsgáltat mintákat az állami szerv laboratóriumaiban, de már a fővárosi Állatorvostudományi Egyetem is bekapcsolódott ily módon a kutatásba.

– Az érintett állatok gazdáinak bevonásával minden részletre kiterjedő kérdőívet töltettünk ki, s az adatokból már levonhatók bizonyos következtetések. Azonban a laboratóriumi vizsgálatok lezárulásáig ezzel nem szeretnénk a nyilvánosság elé állni, hiszen azzal olyan pereskedésnek nyitnánk utat, amit nem kívánunk magunknak. De nem véletlen, hogy ennyire hangsúlyozzuk: ne adjanak nyers csirkehúst az állatoknak.

„Ami egyértelmű, hogy a kórokozó érzékeny a magas hőre (a fagyasztásra nem). Ezért ha a gazda megfőzi a csirkehúst, azzal a megbetegedés is elkerülhető”

– emelte ki Schreiter Katalin.

Az ő tapasztalataik szerint a fertőzéses eredetű betegség a kutyák egyértelmű jelzésével kezdődik, felállnak-leülnek rövid szakaszokon, majd a hátsó lábaikkal lényegében járásképtelenné válnak. A mostani hőség még fel is gyorsítja a folyamatot, utóbbi tünet már 12-24 óra alatt bekövetkezik. A gyógyulás időtartama változó: tíz naptól a két hetet meghaladó időtartamig is terjedhet. A kutyák kedélyállapotában nem igazán van változás, vagyis nem válnak apatikussá, rendben esznek és isznak, ugyanakkor a lábgyengeség érezhetően zavarttá teszi őket. Schreiter Katalin megjegyezte: a terápiát (antibiotikum, méregtelenítés, neurológiai támogatás) bízzák az állatorvosra, s ne kezdjenek „öngyógyításba”, végképp ne használjanak antibiotikumot azon az alapon, hogy „kimaradt egy korábbi kezelés során, így otthon rendelkezésre áll”.

A megbetegedések május első felében kezdődtek. A szükséges laborvizsgálatok viszont időigényesek. – Sokan azt hiszik, hogy ez úgy működik, mint a filmekben: betesszük a mintát a gépbe, pár perc múlva pedig megvan az eredmény. A valóság azonban teljesen más.

„Csak a toxikológiai vizsgálatok során 150-féle lehetőség kínálkozik, amelyeken egyesével kell végigmenni, nem is egyszer.”

Csak ez a folyamat közel egy hónap időigénnyel bír, miközben a bakterológiai és a gombás vonalon is végig kell menni – mutatott rá az állatvédő, hozzátéve, a kórokozók köréből a vírusok nagy valószínűséggel kizárhatók, hiszen az antibiotikum-kúrák gyógyítóan hatnak. Mindez azt is jelenti, hogy mivel nem mutattak ki közegészségügyileg jelentésköteles betegséget (például botulizmust), a Nébih közvetlenül egyelőre nem lépett be a vizsgálódásba. Schreiter Katalin azt mondta, néhány éve Hollandiában és Szlovákiában voltak hasonló esetek, de nem sikerült kideríteni, hogy mitől.

– Olykor rendkívül komplikált összerakni egy-egy ilyen betegség hátterét. Egy tehenészetben például előfordult, hogy két állásban sorra dőltek ki a marhák. Hetekbe telt kideríteni, hogy egy ott dolgozó a mellékhelyiség helyett rendre ezekben az állásokban vizelt, s bár ő maga nem tapasztalt betegséget saját magán, az állatok felnyalták a kórokozókat – említette Schreiter Katalin.

Ratalics László