Ismét élettel teli lesz a nyár, kosárünnep volt a főtéren

Másodjára nyerte el a Zöld óvoda címet a debreceni Faragó Utcai Óvoda, az erről szóló táblát pedig hétfőn avatták fel gyermeknap alkalmából. A cím elnyeréséhez egy húsz pontos szabályzatnak kell megfelelni, ezeket a fenntarthatóság és az egészséges életmódra való nevelés jegyében alakították ki. Szaniszlóné Zöld Klára, az intézmény vezetője úgy fogalmazott, nagyon fontos már egészen kicsi korban megtanítani a gyerekeket arra, hogy óvják, védjék a környezetüket és a saját egészségüket.

A Jerikó utca környékén a hajléktalanok gyakorlatilag kiszorították a parkokból a lakóközösséget – háborogtak a közösségi médiában az ott élők. Vanyó Anikó, a ReFoMix Nonprofit Közhasznú Kft. utcai koordinátora elmondta, a hajléktalanok azért időznek rendszerint azon a környéken, mert a lakosság egy része ételt ad nekik. Kiemelte, szükség lenne a szemléletváltásra, ugyanis addig, amíg a fedél nélkül élők gond nélkül tudnak ételt és pénzt kérni, addig nem fogják igénybe venni a szervezetek segítségét.

Hétfőn adtunk hírt arról is, hogy brutális állatkínzás történt Bocskaikertben: két hét alatt háromszor lőttek macskákra a településen. A Hajdú-bihari Napló egy olvasója számolt be az esetről, elmesélte, hogy először egy fiatal macskára, később egy anyamacskára adtak le lövést. A két eset után feljelentést tettek, ekkor viszont az ismeretlen tettes újabb lövést adott le a fiatalabbik állatra, amelyiknek az életét az orvosi beavatkozás sem mentette már meg. A rendőrség nyomozást indított, egy közelben lakótól egy légpuskát is lefoglaltak.

1,3 milliárd forintot biztosít a kormány a debreceni német iskola felújítására – számoltunk be róla kedden. Mint kiderült, az épületet teljes körűen felújítják, az udvar is megújul, valamint egy sportpálya is épül majd.

Kedden már minden készen állt ahhoz a főtéren, hogy a hétvégén Debrecenre szegeződjön a kosárrajongók pillantása, ugyanis a cívisváros adott otthont a 3x3-as kosárlabda olimpiai selejtezőtornának. A sajtóbejáráson természetesen a Napló is részt vett, így bepillantást nyerhettünk a munkálatok utolsó fázisába.

Június 2-án megemlékeztünk Debrecen szőnyegbombázásának a hetvenhetedik évfordulójáról, ami óriási pusztítást végzett a cívisvárosban. A korabeli híradások szerint a várost meglepetésszerűen érte a bombázás, és az erős déli szél is hozzájárulhatott ahhoz, hogy a bombák a Nagyállomás mellett a lakóövezetekre is estek. Az első szőnyegbombázásban összesen 673 polgári sebesült és 1194 polgári halott volt.

Visszatér a Bor- és Jazznapok és az Irodalom éjszakája, de több újdonsággal is találkozhatnak a debreceniek ezen a nyáron a Nagyerdőn és a belvárosban egyaránt – írtuk meg szerdán. Csakúgy, mint tavaly, idén is elsősorban a debreceni civil, amatőr kulturális közösségek fogják élettelivé tenni a belvárost, ahol a Dósa nádor tér, a Rózsa utca, a Kossuth tér, a Hal köz, a Bajcsy-Zsilinszky és a Csapó utca telik majd meg zenével, tánccal, kézművesekkel, valamint bemutatkozik a helyi alkotóközösségek színe-java is. A pontos tervekről Puskás István alpolgármester mesélt a Naplónak.

Megkezdődött a kiskörút harmadik szakaszának az építése, amelynek a munkálatai nemcsak az utat, hanem a közműveket is érintik. Papp László polgármester a szerdai sajtótájékoztatón elmondta, szerződés szerint 2022 augusztusára kell befejezni kiskörút megépítését, de reális esély van arra, hogy lényegesen hamarabb elkészüljön.

A Győr ellen léptek pályára a DVSC lányai, a siker azonban elmaradt, mivel 32-20 arányban a vendégek győzedelmeskedtek a Hódosban. Ennek ellenére a meccs lefújása után vastapssal búcsúztatták el a pályafutásával felhagyó csapatkapitányt, Vantara-Kelemen Évát, továbbá a másik csapathoz igazoló Jelena Deszpotovicsot, Bánfai Kírát és Elke Karstent.

Debrecen pályázik az Irodalom Városa címre, a részletekről sajtótájékoztatón számoltak be csütörtökön a Református Kollégium Nagykönyvtárában. Elhangzott, hogy a város kultúrtörténete bővelkedik olyan alapokban, eredményekben és személyiségekben, akik lehetővé teszik a pályázat sikerességét. Az UNESCO célja a Kreatív Városok-programmal az, hogy az ENSZ elveit követve, de ezen belül a kultúra eszközével segítse a az emberiség és környezetének jobbá, szebbé tételét.

Pénteken a magyar történelem egyik legszomorúbb napjára emlékeztünk meg, ugyanis június 4-én volt 101 éve annak, hogy aláírták az ország sorsát megpecsételő trianoni békeszerződést, ami miatt Magyarország a területének és a népességének is elveszítette csaknem a kétharmadát. A történtekről Váradi Katalin, a Déri Múzeum történésze, az intézmény HATÁr-sorSOK című kiállításának kurátora beszélt a Naplónak.

2021-ben a legfontosabb a vállalkozások tájékoztatása az új EU programozási időszak induló pályázatairól, emellett pedig a megújult Vállalkozói Információs portál bemutatása a vállalkozások számára – hangzott el a Hajdú-Bihar Megyei Kereskedelmi és Iparkamara pénteki tájékoztató fórumán.

Sokáig kérdéses volt, hogy idén lehetnek-e ballagások, és ha igen, milyen formában, de május végén szerencsére erre a kérdésre is megkapták a végzősök a választ. A kormány a kedvező járványügyi adatok miatt ugyanis megengedte, hogy bizonyos korlátozások mellett, de megtartsák az ünnepségeket. Így szombaton arról számoltunk be, hogy a ballagók idén milyen búcsúzásra készülhetnek.

A gyereknap nem volt az igazi, de június első hétvégéje kárpótolta a kicsiket és a nagyokat egyaránt, ugyanis a Vekeri-tónál minden volt, mi szem-szájnak ingere. Játékok egész sora, ugrálóvár, csillámtetoválás, pónik, driftbemutató, vásári portékák, lángos és vattacukor is várta az érdeklődőket.

Debrecen főtere igazi szurkolótérré változott a hétvégén a 3x3-as kosárlabda-mérkőzések miatt, az olimpia álmok viszont a döntőkben szertefoszlottak, ugyanis a magyar női és férfi válogatott is kikapott a legfontosabb ütközetekben, így nem sikerült megváltaniuk a jegyeket a tokiói játékokra. Szomorkodásra azonban így sincs oka a szurkolóknak, hiszen nagyszerű hangulatú, színvonalas mérkőzéseket láthattak.