interjú Papné Gyöngyösi Katalinnal

2021.04.21. 08:58

„Mindent megteszünk, hogy a bölcsődére korszerű nevelési intézményként tekintsenek”

Magyarországon 1852. április 21-én nyílt meg az ország első bölcsődéje Budapesten, 2010 óta ezen a napon tartják a bölcsődék napját.

Fotó: Kiss Annamarie

Magyarországon 1852. április 21-én nyílt meg az ország első bölcsődéje Budapesten, 2010 óta ezen a napon tartják a bölcsődék napját. Nagy szükség van erre az ellátásra, mely a munka és a család egyensúlyának összehangolása érdekében a nők munkába való visszatérését is támogatja. Debrecen Megyei Jogú Város Egyesített Bölcsődei Intézménye a 12 tagintézményében 1164 férőhellyel áll a családok rendelkezésére, továbbá az elkövetkező években négy új bölcsőde is épül a cívisvárosban. Papné Gyöngyösi Katalin kisgyermeknevelőként kezdte pályafutását a Varga Utcai Bölcsődében, majd itt lett tagintézmény-vezető, hat éve pedig már az Egyesített Bölcsődei Intézmény vezetője. A bölcsődék napja alkalmából az intézmények jelenéről, a gyerekek életében betöltött szerepéről is szó esett. Idén – ahogy tavaly is – a pandémia miatt az intézmény dolgozói nem ünnepelhetik széles körben ezt a napot, azonban ma is átadják az intézmény által alapított Debrecen Bölcsődés Gyermekéért díjat.

Jelenleg 12 bölcsőde tartozik az intézményhez. Hogyan jellemezné az intézményhálózatot?

Nagy intézmény vagyunk debreceni viszonylatban is. Egyrészt 1164 férőhelyünk van, másrészt pedig a 352 fős dolgozói létszámunk is magas. A tagintézmények között nincs különbség a szakmai működésben, egyedül a Honvéd Utcai Bölcsődében működtetünk speciális csoportot, olyan sajátos nevelési igényű (SNI) gyerekeknek, akik az érzékszervi, beszéd-, értelmi és/vagy mozgásfejlődésükben akadályozottak. Sajátos nevelési igényű gyermeket máshol is tudunk fogadni, ha integrálható a bölcsődei csoportba. Minden évben 15–30 között mozog az SNI- gyerekek száma, ez azért változó egy nevelési éven belül, mert folyamatosan felvétel van a bölcsődékbe.

Papné Gyöngyösi Katalin második ciklusban, hat éve vezeti a DMJV Egyesített Bölcsődei Intézményét | Fotó: Kiss Annamarie

Hogyan fogalmazná meg intézményvezetőként a bölcsődék szerepét a gyerekek fejlődésében?

A nevelési intézmények első foka a bölcsőde, bár nagyon sok család elsőként az óvodai intézményrendszerrel találkozik. Néha kicsit nehézkes a közvélemény számára a bölcsődei intézményrendszer pontos ágazati besorolása. Közvetlenül az Emberi Erőforrások Minisztériuma alá tartozik, mint a gyermekjóléti alapellátás egyik intézményrendszere. Szerepét és fontosságát sok minden mutatja ma Magyarországon. Egyrészt az infrastrukturális fejlesztések, hisz a hétpontos családvédelmi akcióterv egyik része a bölcsődefejlesztés. Másrészt a bölcsődei szakdolgozói életpálya erősítése, mind az anyagi, mind az erkölcsi megbecsülésben. Intézményünkben is a kisgyermeknevelők jó része már diplomás.

„Mindig is szükség volt bölcsődékre, a számuk és a férőhelyek száma folyamatosan nő.”

A rendszerváltást követően erősen lecsökkent a bölcsődék száma, most viszont újjáéledés van folyamatban, mert egyre több bölcsőde van Magyarországon. Debrecenben négy új bölcsődét kívánnak az elkövetkező években építeni, valamint a meglévő intézmények infrastrukturális fejlesztése is zajlik.

Jelenleg tudnak minden jelentkezőt fogadni?

Mindig van várólistánk – ez annak is köszönhető, hogy vannak, akik ragaszkodnak bizonyos bölcsődékhez, másrészt pedig nevelési év közben a két éven aluli gyerekeket kisebb mértékben tudjuk fogadni, mert betelnek a 12-es csoportlétszámok, és a jogszabályi előírások alapján nagyobb csoportlétszám csak ott lehet, ahol minden gyermek betölti a második életévét. Az elmúlt két év nem mérvadó, mert bár most is fel vagyunk töltve, mégis kevesen vannak bölcsődében; sok család döntött úgy a járványhelyzetben, hogy mégsem kezdik el a beszoktatást, vagy épp időszakosan nem járnak a gyerekek.

„Az elmúlt években a felvételi statisztikai adatok szerint majdnem mindenkinek tudunk segíteni, még ha nem is abban a bölcsődében, amelyet az első helyen szeretett volna.”

Jelenleg több épületünk is vár felújításra, így kevesebb gyermeket tudnak fogadni. Most a pandémia miatt sincs férőhelyhiányunk. Ha visszatér az élet a rendes kerékvágásba, akkor valószínűleg ismét nőni fog az érdeklődés. A területi lefedettség jó, azonban vannak városrészek, ahol szűkös a kapacitás, például a Szabadságtelepen, a Faraktár Utcai Bölcsődében évről évre nagy a túljelentkezés, illetve az Áchim András utcai bölcsődében is, a Kerekestelep, Tégláskert vonzáskörzetében. A legideálisabb a helyzet a Tócóskertben: ott két nagy bölcsődénk is van, így ezek megbirkóznak a feladattal. A többi helyen vannak átmeneti gondok a nevelési évek szakaszaiban. Mindig az új bölcsődék a népszerűek a szülő körében – az Ősz utcai bölcsőde iránt az elmúlt két évben a felújítását követően például még inkább megnőtt az érdeklődés.

A szülők hogyan viszonyulnak a bölcsődékhez? Mennyire bíznak a kisgyermeknevelőkben?

Fotó: Kiss Annamarie

Nagyon jól viszonyulnak hozzánk, főleg azok, akik már megismerkedhettek az ellátással és annak színvonalával, viszont először kerül ki a családból a gyermek, ilyenkor óhatatlanul nagy félsszel és drukkal jönnek. Felmerül bennük a kérdés, sikereket értek-e el a nevelés terén, tényleg jól, megbízhatóan vigyázunk-e majd rá. Mindig marad egy olyan réteg Magyarországon – és ez nem is baj –, melyben a családban gondozzák és nevelik hároméves korukig a gyerekeket. Tegye is meg minden családanya, aki ezt meg tudja tenni, de ma alapvetően a kétkeresős családmodell sokak számára szükséglet. A kutatások szerint pont azokban az országokban növekszik a gyermekvállalási kedv, ahol van kiterjedt bölcsődei hálózat, és a nők hamarabb vissza tudnak menni dolgozni. Szolgálóként vagyunk jelen, elsődlegesen a dolgozó családoknak segítünk azzal, hogy napközben felügyeletet biztosítunk, persze ezen túl rengeteg minden mást is. Nem csak felügyeletről szól ez: teljesen úgy kell elképzelni a bölcsődei ellátást, mint egy óvodai nevelést, csak más korosztályokra szabott igényekkel és módszerekkel. Mindent megteszünk, hogy ne csak vigyázzunk rájuk, hanem fejlesszük is ezeket a gyerekeket, legyen szó mozgásról, játékról vagy intellektusról.

Mik a tapasztalatok: akik a bölcsődéből kerülnek az óvodába, fejlettebbek bizonyos területen azoknál, akik családban nevelkednek hároméves korukig?

Az óvodában szokták szeretni azokat a gyerekeket, akik bölcsődéből mennek, hiszen megtapasztalták egyrészt a beszoktatást, bizonyos könnyebbséget jelent, hogy már járt intézménybe a gyermek. Másrészt a szocializáció terén is nagyon sokat tud fejlődni egy gyermek azalatt az egy év alatt, míg nálunk van. Ebben a tekintetben „óvodaérettebben” tudnak menni, de ez nem jelenti azt, hogy egy családból érkező gyerek esetében ez ne lenne ugyanígy meg. Sok olyan dolgot tudunk kompenzálni, amelyek a családban nehezebben mennek. Egymásra is húzó hatással vannak a gyerekek, nekünk, nevelőknek is szeretnének megfelelni. Általában egy évet vannak nálunk; nagyon kevés gyerek marad itt továbbmaradási kérelemmel, tényleg azok, akiknek a szobatisztaságban vagy a mozgásfejlődésben van elmaradásuk, de a legtöbben a nevelési év végével, augusztus 31-től elmennek óvodába. A nyugodt és kiszámítható napirendnek néha híján vannak a mai családok, ez mindegyikünk felgyorsult életritmusából is adódik. Az azonban látható, hogy a mai szülők nagyon igényesek a gyereknevelésre, sokat foglalkoznak a gyerekeikkel, és szívesen olvasnak gyermekfejlődéssel kapcsolatos tartalmakat.

Kiss Dóra

Kapcsolódó cikk:

https://haon.hu/kozelet/helyi-kozelet/a-nevelok-sajnaljak-mikor-a-gyerekek-vegul-elmennek-ovodaba-5188783/

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a haon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában