Nomen est omen

2021.01.19. 20:00

Fazekas István évszázados családi szakmát űz

A népi iparművésznek már az ükapja is fazekas volt.

20210113 Nádudvar fotó: Kiss Annamarie KA Hajdú-Bihari Napló Portré: Ifj. Fazekas István fazekas.

Fotó: Kiss Annamarie

Több mint 300 évre tudja visszavezetni a fazekassággal foglalkozó felmenőit Fazekas István népi iparművész.

Fazekas István
Fotó: Kiss Annamarie

– Munkám része, hogy minél többen megismerjék a fekete kerámiát és a családom történetét is, ez pedig leginkább a saját alkotásaimon keresztül megy – mondta el a Naplónak az évente körülbelül három tonna agyagot feldolgozó fazekas. Aki ellátogat a kiállítóházába, az megismerheti és kipróbálhatja a kerámiakészítés folyamatait. A nádudvari fekete kerámia világszinten egyedülálló, jellegzetes színét az égetés közben kapja. Mint megtudtuk, a hagyomány úgy tartja, hogy már a török időkben jelen volt a térségben a fazekasság. Egy legenda szerint a nádudvari bíró lányát egy különleges, helyben készült csalikorsóval sikerült csak megmenteni attól, hogy a török szultán háremébe kerüljön.

Több évszázadra nyúlik vissza

Nádudvari fazekasok mentették meg a bíró lányát a török szultán háreméből.

Nádudvar. Szebbnél szebb edények fogadtak minket a nádudvari fekete kerámiák bemutatóházában. Több mint három évszázada foglalkozik fazekassággal a nádudvari népi iparművész, Fazekas István családja. – Egy ilyen családban természetes, hogy az agyag az első játék. Szerintem a fazekasság legszebb része, hogy nem modernizálható, hanem nagyon ősi körülmények között készítendő a mai napig – fogalmazott Fazekas István, aki már kétéves fiával is igyekszik megismertetni a szakma alapjait. – Mindennek az alapja a környéken található jó agyag, ezért alakulhatott ki éppen itt ez a típusú kerámia – tette hozzá.A nádudvari fekete kerámia érdekessége, hogy jellegzetes színét egy több mint 900 Celsius-fokra felfűtött kemencében kapja – A különleges színezetnek két oka van. Egyrészt az égetés végén elvesszük az oxigént, légmentesen betapasztjuk a kemence minden nyílását. Ekkor a fa elfüstölődik, és ez beépül az edényekbe. Másrészt az itt található agyagban magas a vörösvas-oxid-tartalom, amely az égetéskor átalakul fekete vas-oxiddá. Ennek hatására nemcsak a tárgyak külseje, hanem törési felületük is feketés színű lesz – tájékoztatott a mester. Másik különlegessége a nádudvari termékeknek a díszítés. – A különböző minták egy úgynevezett „sikálásos” módszerrel kerülnek a tárgyakra. Ez azt jelenti, hogy egy kődarabbal dörzsöljük az edény felületét, és ahol a kő éri, ott szépen ki fog fényesedni – mondta.

Fazekas István bemutatta a kerámiakészítés folyamatát
Fotó: Kiss Annamarie

Maguknak termelik ki

Fazekas István magának termeli ki a földben körülbelül két méter mélyen található agyagot. Kézzel ássák ki, majd vízzel felhígítják, és vízszűrő szitákon megtisztítják a szennyeződésektől. Az így keletkezett agyagot korábban még lábbal áttaposták, de ma már egy gép végzi el ezt a munkát. Ezt követően az agyag másfél-két évet áll egy pincében a használata előtt. – Évente körülbelül három tonna agyagot dolgozok fel – mondta.Háromszáz éves darabok is találhatók a gyűjteményében. – Cseréptöredékek az 1500-as évekből is vannak, viszont azokról nem tudjuk, hogy ki és milyen formában készítette őket – osztotta meg lapunkkal. – Az 1700-as évek közepétől viszont már tudjuk követni, melyik darabot ki készítette. Egyes darabokra évszám is került, ezek általában nászajándékba vagy komolyabb alkalomra készültek – tette hozzá.Fazekas István hamar kezdte a pályát. – Mivel elég fiatalon belecsöppentem a fazekasságba, bele is ugrottam a mély vízbe. 17 évesen már önálló kiállításom volt, és már akkor eldőlt, hogy számomra ez életre kiható történet – mondta a 20 éves korára népi iparművészi elismerést is szerző fazekas. Ma már megrendelésre, kiállításokra és pályázatokra is alkot tárgyakat. – A mai napig meg lehet élni fazekasságból. Az a lényeg, hogy szeresse az ember, amit csinál, hiszen ez minden munkáján meg fog látszani – osztotta meg véleményét. A mesternek jelenleg Celldömölkön látható kiállítása, de ha a vírus engedi, idén több helyen is megtalálhatjuk majd műveit.

Régi és új darabok is vannak a készletben
Fotó: Kiss Annamarie

Legendák övezik

A hagyomány szerint a török hódoltság idején a nádudvari bíró lányát elrabolta a váradi pasa a szultán háremébe. Csak egy olyan edényért volt hajlandó visszaadni, amelyben a víz borrá változik. Több sem kellett a nádudvari fazekasoknak, készítettek egy kétfenekű csalikorsót, amelyikben egyszerre lehetett vizet és bort tartani. El is vitték a korsót a pasának, és így megmenekülhetett a lány.Az 1896-ban épült iparosházban található kiállítóteremben tradicionális, mára funkcióját vesztett gyertyaöntő edényektől kezdve a mai napig is használható sütő-főző edényekig minden megtalálható a mester művei között. A hozzá forduló érdeklődők nemcsak a kiállítótermet nézhetik meg, hanem az agyagkészítés folyamataiba is betekinthetnek, valamint kipróbálhatják a korongozást. A művész vallja, ha valaki végignézi a folyamatokat, és utána választ magának egy emléket, akkor annak a jelentősége sokkal több lesz, mint maga a tárgy.

Debreczeni-Kondás Eszter

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a haon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában